Steinbach József: El kell gondolkodni az egyházi struktúra átalakításán

„Kedvességre van most szükség, ebben a megosztott, háborúskodó világban, amelyben néha megengedhetetlenül durván beszélünk és bánunk egymással. Arra a kedvességre, amely a másik emberről jót akar gondolni, szólni, amely fel akarja őt emelni” – mondta Steinbach József református püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke karácsony alkalmából az MTI-nek. Hozzátéve, ez a kedvesség igazából figyelem arra, akit az Isten „ránk bízott”.

Ez a gyógyulás egyetlen lehetősége is, mert a másikra figyelve az ember elszakad saját magától, a saját sebeitől, problémáitól. Ha magammal foglalkozom, az megbetegít, és a gyógyulás útja, amikor elkezdem a másikat hordozni

– fogalmazott Steinbach, aki szerint a következő esztendőre ezt a biblikus kedvességet, Isten színe előtti másikra figyelést kéri Jézustól a református egyháznak is, „szeretetteli egységben”. „Ez most a legfontosabb.”

Út a megújulás felé

Steinbach József arról is beszélt, hogy az elmúlt év megrendítette, megrázta és bűnbánatra, önvizsgálatra indította a reformátusokat. Nekik, akik a bűnbocsánatot hirdetik, merniük kell bűnbánatot tartani és bocsánatot kérni, ha valamit rosszul tettek. Értékelése szerint kár volna tagadni, hogy az elmúlt egy év felszínre hozott egyfajta megosztottságot is a reformátusok között, de meglátása szerint ezek a „sebek gyógyulnak”.

A gyülekezeteinkben, az intézményeinkben, sőt a Kárpát-medencei Magyar Református Egyházban is mindenki a helyén van, hűséggel teszi a dolgát, és jórészt túl van a megrázkódtatáson. Steinbach József jelezte, hogy

Ugyanakkor azt reméli és azért imádkozik, hogy ezzel a konferenciával elvarrják a szálakat, és végre ki tudják mondani: „szeretnénk előretekinteni és tenni a dolgunkat”.

Megmagyarázhatatlan többlet

Steinbach József megfogalmazása szerint szeretnének gyógyulni, és „mindent meg is teszünk érte”, de jó lenne, ha látnák az emberek, hogy mennyi mindent tesz, hányféle módon szolgál a református egyház. Az MRE szeretetszolgálata 70 ezer embert lát el a gyermekvédelemtől, a nevelőszülői hálózattól és a súlyosan sérült gyermekeket gondozó intézményeitől kezdve az idősgondozásig és a hospice-szolgálatig. Külön kiemelte a Bethesda Gyermekkórházat, ahol a sokszor nehéz körülmények között végzett, magas színvonalú szakmai munka mellett jelen van az a „megmagyarázhatatlan többlet”, amitől hiteles keresztyén intézménnyé válnak.

A református püspök megemlítette a gyülekezeti munkát, hangsúlyozva, hogy „a nagy- és kisvárosi kiemelt szolgálat mellett próbálnak helytállni vidéken is, ahol sok helyen szinte csak a református lelkész foglalkozik az emberekkel, mert már sem iskola, sem posta nincs”. Eztán a református egyház előtt álló feladatokra mutatott rá.

Szerinte az egyház legfontosabb feladata, hogy az evangéliumi örömhírt, amely minden embernek szól, el tudja juttatni mindenkihez, minden korosztályhoz. Az embereket pedig ma sokszor nem direkt módon kell megszólítani, hanem leülve melléjük, meghallgatva őket.

Kérdés az is, hogy van-e bennünk, keresztyénekben valami olyan plusztöltet, ami minden nyomorúságunk ellenére átsüt rajtunk. Talán a legnagyobb hiány az egyházban most éppen a hitelesség, ami alapján az emberek rákérdeznek az evangéliumra.

Az egyháznak az a feladata, hogy szeresse, megértse az embereket, közösségbe kerüljön velük, és egy bizalmi viszonyban közvetíteni tudja nekik „azt a többet, amit csak Isten adhat”. Ezt az egyház nagyon elfelejtette – fűzte hozzá.

Házasság, család, szexualitás

Elmondása szerint újból és újból felvetődik egyházon belül, hogy mi a püspök feladata. Fontosnak nevezte, hogy egy püspök a vezetői feladatok mellett „maradjon terepen” is. Minden vezetés szolgálat, felelősség – mondta, hozzátéve, hogy azokat a vezetőket szereti, akiknek látszik az arcukon, hogy tudják, felelősek azokért, akiket az Isten rájuk bízott, és ez alatt a súly alatt „illene összetörni”.

Szükséges lenne, hogy a zsinat – mint az MRE legfontosabb törvényalkotó, döntéshozó és tanítói szerve – ne csak törvényhozással foglalkozzon, hanem azokkal a kérdésekkel is, amelyek a társadalomban felvetődnek.

Megemlítette, hogy az eutanáziáról a szintén általa vezetett Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa kiadott egy „megértő, emberies, de mégis hitvalló nyilatkozatot”.

A református egyházon belül külön munkacsoport dolgozik a házasság, a család, a szexualitás témájában készülő tanításon, és további kérdésekről is szeretnénk majd megfogalmazni és elmondani az álláspontunkat.

Az egyház lassan reagáló test, olyan, mint egy tankerhajó, ha elmozdítjuk a kormányt, csak órák múlva kezd el kanyarodni. De vannak olyan helyzetek, amelyekről Jézus azt mondja, hogy ha ti nem szóltok, és nem azonnal szóltok, akkor „a kövek fognak kiáltani”. Ezekben a helyzetekben nem lehet végigjárni a hivatalos állásfoglalás útját.

Másfelől az egyház igenis megszólal, vannak képzett szakembereik, akik számos felületen elmondják véleményüket, akár pró és kontra is. Emellett hetente több mint félmillió embert ér el a református egyház a templomaiban. Megjegyezte ugyanakkor: „egyre inkább azt látom, hogy vannak időszakok, amikor komolyan kell venni a Biblia azon tanítását, miszerint jó csendben lenni, és várni az Úr szabadítására”. Ha nem is hallgatni, de ritkán szólni, mert aki ritkán szólal meg, az hangsúlyosabban tud szólni – mondta Steinbach József.