Így változik az életünk: adók, kedvezmények, kölcsönök, új jogi rendelkezések 2025-ben

Január 1-jétől a minimálbér összege 290 ezer forint, a garantált bérminimumé pedig 348 ezer forint. A bérmegállapodás alapján 2026-ban tizenhárom, míg 2027-ben tizennégy százalékos lesz a béremelés üteme.

Apasági szabadság, bérpótlék

Több részletében is módosult a munka törvénykönyve, így a munkaszüneti napra elrendelt munkavégzésért járó pótlék szabályozása is. Azért, hogy egyértelmű legyen munkaszüneti napon a pótlék mértéke, a törvény rögzíti, hogy a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 százalék bérpótlék illeti meg.

Az apát a gyermeke születése után 10 munkanap pótszabadság, úgynevezett apasági szabadság illeti meg. Mostantól a szabadság igénybevételének feltételei kedvezőbbé válnak: eddig ezt a kedvezményt csak a szülést követő két hónapon belül igényelhette az apa, január 1-jétől már négy hónap áll rendelkezésre.

Bővült az a kör, amikor a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Így a munkavállalónak nem kell rendelkezésre állni, illetve munkát végezni választási, népszavazási jogának gyakorlásakor, ha ezen a napon a 8 órát meghaladja beosztott munkaideje. Rendelkezésre állás és a munkavégzés alóli maximum 2 órás mentesítés idejére a munkavállaló távolléti díjra jogosult, és ezt az időtartamot a szabadság számításakor is figyelembe kell venni.

Módosult a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony szabályozása. Január 1-jétől közös megegyezés esetén csak akkor kell a felmondási időre, valamint a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál a korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ha a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján illeti meg.

Béren kívüli juttatások

Január 1-jétől a munkáltató béren kívüli juttatásként akár havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten maximum 1,8 millió forintig albérletidíj- vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti munkavállalóinak.

Év elejétől szélesedik az adómentes bevételek köre. Így adómentessé válik

• a gyermekvállalással összefüggésben elengedett hallgatói hiteltartozás, valamint annak törlesztéséhez kapcsolódó munkáltatói juttatás összege;

• a kiemelt sporteseményekre, nemzeti rendezvényekre reprezentáció és üzleti ajándék keretében adott belépők, valamint a sportköztestületek által a versenyzésre való felkészülés, illetve a versenyzés érdekében adott juttatások;

• a kulturális belépőjegyekhez és bérletekhez hasonlóan az állatkerti belépőjegyek, bérletek.

A mentesség ezen juttatási körben kategóriánként külön-külön lesz érvényesíthető adóévenként legfeljebb a minimálbér összegéig.

Az innovatív startupvállalkozások létrejöttének támogatása érdekében adómentessé válik a magánszemély tulajdonos (eredeti jogosult) szellemi termékének a gazdasági társaság részére történő apportja.

Családi adókedvezmény két lépcsőben

Jó hír a gyermeket nevelő családoknak, hogy a családi kedvezmény mértéke egy éven belül két lépcsőben emelkedik: 2025. július 1-jétől 50 százalékkal, 2026. január 1-jétől további 50 százalékkal nő a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény mértéke.

Januártól a családi kedvezményt, a 25 év alatti fiatalok és az első házasok kedvezményét a külföldi magánszemélyek közül csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgárai vehetik igénybe.

Babaváró kölcsön, munkáshitel

Január 1-jétől 30-ról 35 évre emelkedett a babaváró hitel igénylésének korhatára. Ezt a hitelt, amely egy szabadon felhasználható, kamatmentes kölcsön, maximum 11 millió forint összegig, olyan házaspárok igényelhetik, akik öt éven belül gyermeket terveznek.

A hitelnél a feleség életkora az irányadó, akinek 35 évnél fiatalabbnak kell lennie, függetlenül attól, hogy várandós-e vagy nem. Emellett még számos feltétele van a hitelnek. Annyit azonban megjegyzünk, hogy hiába tizenegymillió forint a hitel maximuma, a bankok annyi kölcsönt folyósítanak, aminek a törlesztését a házaspár a jövedelme alapján biztonsággal fizetni tud.

Januártól munkáshitel néven új kölcsönprogram indul 17 és 25 év közötti dolgozó fiataloknak, amennyiben van bejelentett munkájuk, és nem jogosultak a Diákhitelre. Ebben a konstrukcióban legfeljebb négymillió forintnyi kedvezményes hitelt lehet felvenni 10 éves futamidőre.

Otthonfelújítás, 5 százalékos áfakulcs

Elindul a Vidéki Otthonfelújítási Program is, amelyben az ötezer fő alatti településeken élő gyermekes családok vehetnek részt. A támogatás egy hárommillió forintos vissza nem térítendő támogatásból és egy hatmilliós kedvezményes kölcsönből áll.

Két évvel meghosszabbították az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs hatályát, amely így 2026. december 31-ig alkalmazható marad. Emellett az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabály biztosítja, hogy az 5 százalékos áfakulcs 2030. december 31-ig érvényes legyen azon ingatlanok esetében, amelyeknél az építési engedély legkésőbb 2026. december 31-én véglegessé vált, az építést egyszerű bejelentés alapján 2024. szeptember 30-ig bejelentették, vagy az építészeti törvény alapján 2026. december 31-ig tudomásul vették.

A mentesség támogatástartalma azonban nem haladhatja meg az ingatlanonkénti 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Ez utóbbi korlát a magánszemély tulajdonosokra nem vonatkozik.

Új zseb nyílik a SZÉP-kártyán

Január 1-jétől módosult a Széchenyi Pihenő Kártya rendszer is. Az aktív életmód támogatása érdekében a kártyán új zseb nyílik „Aktív Magyarok” elnevezéssel, amelyet aktív időtöltéssel kapcsolatos szolgáltatásokra lehet felhasználni. A munkáltató legfeljebb havi tízezer forintot juttathat erre a célra.

Egyúttal a SZÉP-kártya-program éves keretösszege 450 ezer forintról 570 ezer forintra nő. A kártyán a 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025-ben utalt munkáltatói támogatás 50 százaléka ezután lakásfelújítási célokra is felhasználható lesz.

Változó nyugdíjrendelkezések

Január 1-jétől a nyugdíjakat 3,2 százalékos mértékben emelik, mert a 2025. évi költségvetési törvényben 3,2 százalékos inflációs előrejelzés szerepel. Amennyiben a 2025. január–augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 2025. januári emelés mértékét, 2025 novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.

2025-ben a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege változatlanul 28 500 forint lesz, ahogy az árvaellátás minimális összege is változatlanul 50 000 forint marad.

Január 1-jétől 140 ezer forintra nőtt a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja. Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja viszont nem változik, azaz ez az összeg továbbra is marad

• egyedülálló kérelmező esetén 120 ezer forint,

• a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint.

140 ezerről 150 ezer forintra emelték a rendkívül indokolt esetben csak a Magyar Államkincstár Központ által engedélyezhető egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátját.

Gépjárműveket érintő új szabályok

Január 1-jétől megszűnt a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre, valamint a hibrid motorokra vonatkozó nulla adómérték, valamint a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre vonatkozó adókedvezmény.

A gépjárművek első forgalomba helyezése után fizetendő regisztrációs adó mértéke 2026. január 1-jétől évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik. 2025. január 1-jétől a gépjárműadó mértéke évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik.

A 2024. december 31-ig forgalomba helyezett 5P és 5N környezetvédelmi osztályjelzésű hibrid, illetve plug-in hibrid gépjárművek 2026. december 31-ig mentesülnek a gépjárműadó és a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól.

2026. január 1-jétől pedig évente kiigazítják az előző évi júliusi inflációval. Mint ahogy a gépjárműadó mértéke is évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik.

Megszűnik az Ügyfélkapu

Január 16-tól megszűnik az Ügyfélkapu és mellette egy sor bejelentkezési mód a közigazgatási, önkormányzati, bírósági és egyéb ügyintézési portálokra, helyettük két opció marad: az Ügyfélkapu+, valamint a közelmúltban bevezetett Digitális Állampolgárság Program (DÁP) nevű alkalmazás.

Az Ügyfélkapu+ egy úgynevezett kétfaktoros hitelesítési eljárást takar, amelynek használatakor a felhasználónév + jelszó páros mellett egy hitelesítőalkalmazás szükséges a bejelentkezéshez.

A DÁP alkalmazással egyszerűbb a bejelentkezési folyamat, nincs szükség felhasználónévre és jelszóra, elegendő az okostelefon kamerájával beolvasni a számítógép képernyőjéről egy QR-kódot a bejelentkezéskor.

Az átállás részleteiről itt írtunk.

Olcsóbbá válnak a kisebb értékű perek

Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény alapján január 28-ától megváltozik a polgári peres eljárások megindításakor fizetendő illeték számítása. Az eddigi szabályok szerint a felperes perindításkor a pertárgyérték 6 százalékának megfelelő illetéket volt köteles fizetni. Létezett azonban egy 1,5 millió forintos felső limit, ennél akkor sem kerülhetett többe egy per megindítása, ha a jogvita milliárdokról szólt. Január végétől a 6 százalékos általános mérték helyett egy nyolc szintből álló, sávos rendszert vezetnek be, és eltörlik az illeték összegének felső határát. A módosítás után az illeték összege lényegében korlátlanul növekedhet (igaz, egyre csökkenő mértékben) a pertárgyérték összegével együtt. Az új számítási módszer szerint a kisebb értékű perek olcsóbbá válnak: ma például egy tízmillió forint összegű pert hatszázezer forint illeték befizetésével lehet megindítani, a módosítást követően „csak” 489 500 forint illetékért. Százmilliós pertárgyérték esetén viszont az eddigi illetékmaximum, azaz másfélmillió forint helyett az illeték már 4 039 500 forintra ugrik.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)