Újra kellene gondolni a rizs- és gyapottermelést Magyarországon

„A túlzott urbanizáció, az építkezések, illetve a táj jelentős igénybevétele megbosszulhatja magát egy olyan területen, amelynek az ökológiája eléggé ingatag” – nyilatkozta az Indexnek Orlóci László, utalva a kaliforniai pusztító tüzekre, amelyek hatalmas károkat okoznak Los Angelesben és Hollywoodban. A megfékezhetetlen lángok már több világsztár otthonát is porig égették.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének tudományos főmunkatársa szerint rengeteg technikai lehetőség adott arra, hogy egy olyan száraz és vízszegény helyen, mint Kalifornia mérsékelni tudják az erdőtüzek kockázatát.

Rapid éghajlatváltozás, amire még nem volt példa

A kertészeti kutatásai miatt a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett szakember szerint Magyarországon is vannak érzékeny ökológiai területek. Ilyen például az Alföld, ahol minden nyáron rendszeresen nád- és tarlótüzekhez riasztják a tűzoltókat.

Magyarország nem Kalifornia, az ilyen veszélyeztetettség jelenleg még nem áll fenn. A jövőben azonban nem árt óvatosnak lennünk, mert a klímaváltozás következményeként a Kárpát-medence kiszáradóban van, amivel párhuzamosan a tűzveszély is fokozódik

– mondta Orlóci László.

„Maga az éghajlatváltozás egy teljesen természetes jelenség a Föld történetében. Akármilyen meglepő, de sok klímaváltozás volt megfigyelhető a múltban is. Erre mindenféle klimatológiai, biológiai, paleobotanikai és egyéb adatok állnak rendelkezésre” – mesélte a kertészmérnök, hozzátéve: csak a Kárpát-medencében többféle éghajlat volt honos, a szubtrópusitól a jégkorszaki glaciális időszakig.

A MATE kutatója hangsúlyozta, hogy a természetes hatások mellett a mesterséges, azaz az emberi tevékenységből fakadó hatások teljesen felgyorsították a folyamatokat. „Riasztó, hogy ilyen rapid klímaváltozásra a Föld történetében még nem volt példa” – tette hozzá.

Poroljuk le Rákosi Mátyás egy-két mezőgazdasági projektjét?

Az ENSZ előrejelzései szerint 2100-ra a Föld népessége elérheti a 11 milliárdot. Az agráriumnak – a világ minden táján – alkalmazkodnia kell a kihívásokhoz, szem előtt tartva az emberiség élelmezését.

A növényalkalmazás is egy klímaváltozással együtt járó kutatási és elemzési tevékenység. A múltban volt arra példa, hogy – természetes vagy mesterséges úton – nagyon sok növényt meghonosítottak Magyarországon. „Gondoljunk a kukoricára, a paprikára vagy a burgonyára, amelyek az eredeti őshazájuktól távol is sikeresen termelhetőek” – elevenítette fel a szakember.

Mint ismeretes, a Rákosi-korszakban, az önellátásra való berendezkedés jegyében például Szarvas környékén próbálkoztak egyes ázsiai növények, rizs és gyapot honosításával és termelésével. Ma már a klíma és a technológia is adott ezen növények sikeres termesztésére. Kérdés azonban, hogy ez rentábilis-e, vagy kifizetődőbb továbbra is importálni azokat.

Olíva és gránátalma termesztése a magyar tájban

Értelmetlenség és butaság tőlünk északra, például Lengyelországban, barackot ültetni, mert nem éri meg – ezt még a '80-as években így tanították. Ma az Északnyugati-Kárpátokon túl, lengyel gazdaságokban rentábilis baracktermesztés folyik.

A gránátalma vagy az olajfa ma már Magyarországon – bizonyos mikroklimatikus adottságú területeken – biztonságosan kitelel

– közölte a kertészmérnök, aki úgy véli: egyes fajták termesztésbe is vonhatóak.

Jól jelzi a felmelegedést, hogy francia borászok Angliában vásárolnak birtokokat, hogy szőlőt telepítsenek és borászatot építsenek a ködös Albionban. Eközben Spanyolországban a nemzetgazdasági jelentőségű olívaipar – az egyre kedvezőtlenebb klíma miatt – elkezdett kiszorulni az Ibériai-félszigetről.

Óriási átalakulás előtt áll a magyar mezőgazdaság is

– jelentette ki Orlóci László, hozzátéve: a klasszikus nagy növénykultúrák közül néhány kezd teljesen eltűnni vagy kiszorulni. A kukorica már nehezen viseli a nyári aszályt, így a súlypont egyik évről a másikra a melegebb, szárazabb és szélsőségesebb ökológiai területek növényére, a cirokra helyeződhet át.

„Ez egy nagyon dinamikusan fejlődő terület, és ennek megfelelően folyamatos kutatást és elemzést igényel, mind természettudományi, mind pedig közgazdasági szempontból” – tette hozzá a MATE kutatója.

A zöldítés és a magyar GDP kapcsolata

A Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti Díszkertészeti Intézetének kutatócsoportja dísznövényekkel foglalkozik elsősorban, és a fókuszában az urbanizáció ez irányú hatása áll.

A zöldítés az élet számos területén már jogszabályi szinten is jelen van. A városok „zöld elemei” kompenzálni tudják a káros környezeti hatásokat, például a port, a napsugárzást vagy a karbonizációt.

A zöldítést nemzetgazdasági mértékben, GDP-ben is tudjuk mérni. Akár 10 százalékos csökkenés vagy éppen növekedés várható attól, hogy növényesítünk, vagy sem

– jelentette ki a szakember, aki az ELTE Fűvészkertjének igazgatója is.

Nagyvárosokban – főleg iparterületeken – gyakran kell számolni a szmog hatásával. Ilyen helyeken megnő a tüdőbetegek száma, akik megterhelik az egészségügyi ellátórendszert. Ráadásul a helyi gazdaságot az is negatívan érinti, ha a betegségek miatt sokan kiesnek a termelésből. Mindkettő GDP-ben mérhető csökkenést idéz elő, hogyha a nagymértékű környezetszennyezést nem kompenzálja megfelelő zöldítés vagy növényesítés.

Az építési jogszabályok meghatározzák, hogy egy ingatlanon hány százalékban kell zöld területnek lennie. „De nem mindegy, hogy milyen az a zöld” – hangsúlyozta Orlóci László.

A MATE kutatócsoportjának egyik feladata, hogy a növények, illetve növénycsoportok környezeti hasznosságát mérjék. Ezenkívül vizsgálják, hogy a nagyvárosok zöldinfrastruktúrája mennyire lesz fenntartható a jövőben.

(Borítókép: Egy szíriai munkás gránátalmát szüretel 2021. október 24-én. Fotó: Anas Alkharboutli / Getty Images)