Az elmúlt öt évben olyan dolgok történtek a magyarokkal, amelyek példa nélküliek
További Belföld cikkek
- Az MNB elárulta, mi most a helyzet az ötforintosok bevonásával
- Elfogták a külföldieket lehúzó bandát a budapesti bulinegyedben
- Rosszabb állapotban vannak az egészségünkért dolgozók, mint az átlag magyar
- Németh Dávid: Nagy ívekben halad a magyar gazdaság, és nem vagyunk bevállalósak
- Lakmusz: Magyar Péter a Tisza Párt háttéremberével kötött túlárazott szerződéseket a Diákhitel Központ vezetőjeként
Az előző heti, több mint 260 oktatási intézményt ért fenyegetés nyomán kerestük meg Hal Melinda klinikai szakpszichológust, hogy megpróbáljuk tisztázni, mit lehet tenni ilyen esetekben, egyáltalán fel lehet-e készülni ilyen krízishelyzetekre.
Bombafenyegetést kapott 308 magyar iskola, az Interpol is segít a nyomozásban
257 budapesti, 30 pedig vidéki intézmény. A fenyegető levél is nyilvánosságra került.
A szakpszichológus a felvetésre, hogy mit jelent egy kisebb gyermek számára egy váratlan helyzet, jelen esetben egy bombafenyegetés, azt mondta, ezt ők akár traumaként is megélhetik. Amikor a legkisebbek azt látták, hogy mondjuk a tanárok egy része is pánikba esett, akkor ez csak növelheti a kicsik szorongását.
Ilyen helyzetekre a szakember mentális kondicionálást javasolt megoldásként. Ez azt jelenti, hogy pszichológus segítségével kell elsajátítani és begyakorolni, hogyan reagáljunk egy krízishelyzetre, és hogyab ne essünk pánikba. Ha birtokában vagyunk ezeknek a technikáknak, akkor le tudjuk magunkat nyugtatni, és úgymond „jóféle cselekvésre” tudjuk a szervezetünket ösztönözni.
Ilyesmit egyébként a sportolók esetében az edző végez, de ugyanezt alkalmazzák a hadseregben is, ahol megtanítják a katonáknak, hogy az életüket fenyegető veszélyre miként reagáljanak hatékonyan. Ugyancsak jó lenne, ha a pedagógusok is tudnák a mentális kondicionális alapvető lépéseit, mert akkor azokat továbbadhatnák tanítványaiknak. Ha mondjuk lennének olyan szülői klubok, ahol maguk a szülők is elsajátíthatnák a technikát, az még inkább meggyorsítaná a felkészülést a váratlan szituációkra.
Hogyan kell viselkedni egy váratlan esemény hatására az iskolákban?
A szakember szerint nagyon fontos lenne, hogy ilyenkor általános protokoll lépjen életbe, ami például meghatározott módon juttatja a gyerekeket az épületen kívülre, majd amikor biztonságba kerültek, megkezdődik annak vizsgálata, hogy mindez miként csapódott le bennük.
Ilyenkor a pedagógusok helyében megkérdezném a gyerekektől, elsősorban ha valaki sírdogál, mit érez, mire gondol, veszélyben érzi-e magát. Aztán megnyugtató hangon elmagyaráznám neki, hogy már biztonságban van, és nem történhet semmi baj.
Fegyelmezettséget, tudatosságot kell sugározni a gyerekek felé, és nem szabad a helyzetet sem elbagatellizálni, sem pedig a veszélyt túldimenzionálni.
Ennyi krízis még nem érte a magyar társadalmat, mint az utóbbi öt évben
Hal Melinda elfogadja az idősek érvelését, hogy bizony ők is megéltek háborút, forradalmat, de olyan töményen és olyan sokféle válsággal a magyaroknak még nem néztek szembe, mint amit az elmúlt öt év hozott. Kezdődött a világjárvánnyal, az orosz–ukrán háborúval, majd fenyegető energiaválsággal és az elszálló inflációval szembesültek.
Ezek mellett megjelenik egy olyan lelki krízis is, amelyet valójában a digitális térből érkező ingeráradat is okoz.
Idetartoznak a népszerű közösségi médiaoldalak, a TikTokkal együtt, amelyet már óvodás korúak is pörgetnek. Ezek azok a bizonyos digitális cumik, amelyeket a szülő enged meg a gyerekének, aki pillanatok alatt rá is szokik a használatukra.
Mint a szakértő megjegyezte, az erőszakos tartalmak lövedékszerűen érintik az idegrendszert, különösen ha ezek mellé még szexualitás is társul. Mindez pedig azért veszélyes, mert ezek folyamatos szorongást váltanak ki 4-5-6 éves, és persze idősebb gyerekeknél is.
Milyen a magyarok mentális állapota?
A pszichológus külön kitért arra, hogy az elmúlt öt év egymást követő krízisei a társadalomban egyfajta kiégést eredményeztek, elfáradtunk, és nagyon kellene a pihenés.
A felnőtt lakosság sem foglalkozik kellőképpen és eleget a mentális egészségével, vagyis ha nem vesszük komolyan a depresszió mértékét, a szülés utáni depresszió mértékét, a válások számát, a fiatalok bizonytalan jövőképét, akik éppen emiatt nem akarnak házasságot kötni, és éppen ezért fogy a magyarság.
A beszélgetésben még szó volt arról, hogy
- Milyen protokoll vonatkozik mondjuk egy bombafenyegetés esetére, mit és hogyan kell csinálni például egy oktatási intézményben?
- Mit rendít meg az emberben egy krízishelyzet?
- Meddig jó az egészséges szorongás, mikor érjük el a pánik szintjét?
- Miért versenyképességi tényező a mentális egészségünk?
- Miért gyak manapság a tinédzserek körében az öngyilkosság vagy az öngyilkossági kísérletek száma?
- Miért a sikeresség kulcsa az érzelmi intelligencia fejlesztése?
- Szóba került, hogy lenne-e pénz prevencióra, a mentális kondicionálásra és a mentális egészség megőrzésére, hiszen a megelőzést jóval olcsóbb finanszírozni, mint magát a betegséget gyógyítani.