Mitévők legyünk, ha eláztatott a szomszéd, és esze ágában sincs együttműködni velünk?

A biztosítók szerint beázás esetén mindent dokumentáljunk: fotózzuk le a kár helyszínét, készítsünk felvételeket azokról az ingóságokról (szőnyegről, bútorról, laminált padlóról stb.), amelyeket károsodás ért. Mindenképpen jegyezzük fel a káresemény, illetve az észlelés időpontját, mert így a biztosítónak egyszerűbb dolga lesz.

Melyik biztosítót kell értesíteni?

Az, hogy melyik biztosítót kell értesíteni a kárról, több tényezőtől is függ:

1. ha a beázás forrása nem közvetlenül tartozik az ingatlanhoz (például ereszcsatorna, tető vagy padlás), akkor a társasházbiztosítás fedezi a kárt;
2. ha bebizonyosodik, hogy a szomszéd a ludas a beázásért, akkor neki kell jelezni a kárt;
3. ha a probléma forrása a lakásunkon belül van, akkor a saját biztosítónknak jelentsük be a kárt.

Ez utóbbi esetben alapfeltétel, hogy legyen lakásbiztosításunk, még akkor is, ha a társasház külön kötvénnyel rendelkezik az épületre.

A jogszabályok alapján a kártalanításról a vétkesnek kell gondoskodnia. Ez pedig azt jelenti, hogy a beázás okozójának felelősségbiztosítása fedezi a javítás költségeit. Az sem számít, hogy a kárt véletlenül vagy szándékosan okozták, mert az okozónak (érvényes felelősségbiztosítás esetén a biztosítójának) fizetnie kell.

Birtokvédelmi eljárás

Sajnos az is előfordulhat, hogy nem együttműködő a szomszéd. Márpedig annak kivizsgálására, hogy mire vezethető vissza a beázás, szemlére, súlyosabb esetben a falak megbontására van szükség.

Ilyenkor úgynevezett birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnél. A kérelemhez érdemes csatolni a bizonyítékokat (például a kár helyszínén készült fotókat), amelyek alátámasztják, hogy a szomszédnak, illetve a közös képviselőnek jelezte a beázás tényét, és mégsem történt érdemi intézkedés.

A jegyző a tények alapján jogosult döntést hozni, és amennyiben a szomszéd terhére állapítható meg a beázás oka, akkor kötelezi őt a birtoksértő magatartás megszüntetésére.

Közjegyzői ténytanúsítás

Ilyen jogvitáknál az illetékes jegyző mellett a közjegyző segítsége is szóba jöhet. Szajlai Kitti közjegyzőhelyettes korábban a Díványnak elmondta: a közjegyző kirendelhet igazságügyi szakértőt, aki már meg tudja állapítani, ki vagy mi idézte elő az adott problémát, például kinek a hibájából ázik a fal. A közjegyzői eljárásban elkészült igazságügyi szakértői vélemény pedig perdöntő lehet, ha bíróságra kerül az ügy, mivel az esetleges perben ugyanúgy felhasználható, mintha a szakértőt a bíróság rendelte volna ki.

Így tanúsítja a beázás tényét leírással, fényképekkel, hang- vagy videofelvételekkel, és mindezt közokiratba foglalja. Márpedig egy esetleges perben a közjegyzői ténytanúsítás nagy súllyal eshet a latba. De a közjegyző előzetes bizonyítást is végezhet, vagyis tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat, okiratot tekinthet meg.

A közjegyző előtt egyezségi eljárást is lehet folytatni. Ez akkor is megtörténhet, ha csak az egyik fél áll elő egyezségi javaslattal, és kéri a közjegyzőt, hogy idézze meg a másik felet egyezségkötés céljából. A közjegyző által jóváhagyott egyezség bírósági hatályú, azaz a későbbiekben többé ezt már nem lehet vitássá tenni, valamint közvetlenül végrehajtható is.

Fizetési meghagyásos eljárás

Abban az esetben pedig, ha a szomszéd egyáltalán nem akarja kifizetni az általa okozott kárt, a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezhető.

Ezt az eljárást az indíthatja, akinek van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel. Hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető a követelés. Három és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.

Miután a fizetési meghagyást a közjegyzők bocsátják ki, és nem egy bíróságtól érkezik a levél, vannak, akik hajlamosak ezt nem túl komolyan venni. Azt gondolják, hogy ez is csak egy újabb felszólítás, amire nem kell válaszolni. Ez súlyos tévedés! Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson a tartalmára. Arra is van megoldás, ha valóban tartozik, csak nem tud fizetni, mert nincs pénze.

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke ezért azt javasolja:

Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve fizetésre halasztást, azaz halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkozni kell a kötelezett vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: a kötelezett részleteiben meg tudja-e fizetni a tőle követelt összeget, vagy néhány hónap haladék után lesz rá képes.

Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon:

• szóban bármely közjegyzőnél, vagy

• levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve

• elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében a MOKK rendszerén keresztül.

(Borítókép: AquaArts studio / Getty Images)