A HM tiszta vizet öntött a pohárba: ragaszkodnak a Szegednél elmerült T–34-es szovjet tankhoz

Az elmúlt 80 évben többször tervezték, hogy kiemelik a Tiszából azt a T–34-es szovjet tankot, ami még 1944 végén egy – a mostani Belvárosi híd mellett felállított – pontonhídról csúszott a folyóba.

A szerencsétlenül járt páncélos ugyanis lövegtoronnyal lefelé fúródott a folyómederbe. A nyolcvanéves roncs azóta a Tiszában hever, nem messze a szegediek körében népszerű Lapos strand napozóágyaitól és napernyőitől.

Fejjel lefelé, 21 méter mélyen

„A Szegedi Haditechnikai Park saját költségén kiemelné a T–34-est, ami a második világháború egyik legnagyobb hatású páncélosa volt. Az összes engedélyt beszereztem, az orosz nagykövetségtől a vízügyig, de nem mertem addig belevágni, amíg írásba nem kapom, hogy a roncs a hadipark tulajdonába kerülhet” – mondta az Indexnek Király Nikolász.

A kezdeményezést óriási médiaérdeklődés kísérte, és többen segítséget ígértek Király Nikolásznak: búvárok és más műszaki szakemberek is örömmel részt vettek volna a kalandban.

Jelentkezett egy orvoscsoport is, amely készenlétben állt volna a helyszínen

– mesélte a park vezetője, aki hozzátette: a 21 méter mélyen, a meder közepén lévő tank kiszedése nem olcsó és nem is egyszerű. A tervek szerint egy uszályt használtak volna a célra, de a műveletet csak alacsony vízállásnál lehet végrehajtani.

Szegeden marad Sztálin legendás tankja?

Az európai jogszabályok szerint ami egy méternél mélyebben van a földben, az az állam tulajdona. Király Nikolász korábban tárgyalt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel is, ahol nem tiltották meg a harckocsi kiemelését.

A vagyonkezelő feladata a T–34-es tank felértékelése

– magyarázta a férfi, aki nem titkolta, hogy szeretné, ha ez a helytörténeti legenda Szegeden maradna. Hozzátette: a Szegedi Hadipark egy jelképes árat is kifizetne a páncélosért.

A szovjet fejlesztésű harckocsi – ellentétben a német páncélosokkal – jól bírta az orosz időjárási és terepviszonyokat. A T–34-esekről az ellenséges német katonák is elismerően nyilatkoztak: a szovjet mérnököknek sikerült megteremteniük a mozgékonyság, a tűzerő és a páncélvédettség összhangját.

HM: kegyeleti, biztonsági és tűzszerészeti szempontokat is figyelembe kell venni

Szerkesztőségünk megkereste az ügyben a Honvédelmi Minisztériumot, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeumot is. Szerettük volna megtudni, hogy igényt tartanak-e a Tiszában fekvő roncsra.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendelkezésére álló információk alapján a szegedi roncselem búvármerüléssel történő hitelesítése és állapotfelmérése még nem történt meg. A roncselem esetleges kiemelésére irányuló munkálatok során számos jogszabályi, szakmai, kegyeleti, biztonsági és tűzszerészeti szempontot kell figyelembe venni

– válaszolt az Indexnek a HM sajtóosztálya. Közleményükben hangsúlyozták: „az intézmény szakmai álláspontja, hogy a roncselemeket múzeumi közgyűjteményben kell elhelyezni, mivel azok a kulturális örökség részét képezik”. Hozzátették, az intézet továbbra is elkötelezett a kulturális örökség megőrzése mellett, és a jövőben is figyelemmel kíséri az ilyen típusú roncselemekkel kapcsolatos fejleményeket.