Lázár János kilátásba helyezte a Strabag Magyarországról történő kitiltását

Még 2021-ben 180 milliárd forintos költségvetéssel adták át az M30-as autópálya Miskolc feletti, Kassa és a szlovák határ felé vezető 57 kilométeres szakaszát. Miskolc és Szikszó között azonban az autópálya egyik szakaszát már két és fél évvel az átadása után, 2024. február végén le kellett zárni, mert az út egy 150 méteres szakaszon megcsúszott. Azóta csak terelőutakon lehet közlekedni ezen a szakaszon.

A forgalom a 3-as főútra és a környező településekre zúdul, a dugók és a megnövekedett forgalom okozta terhelés folyamatos problémát jelent a környéken élők számára, akik megelégelték, hogy nem kapnak válaszokat sem arra, mi okozta a műszaki problémát, kit terhel a felelősség, miért húzódik a javítás, sem arra, mikor térhet vissza a forgalom az autópályára – vázolta az aHang.

A civil szervezet helyi csoportja ezért lakossági fórumot hívott össze. Ennek apropóját a lakossági kérdések mellett az adta, hogy a szervezet egy olyan dokumentum birtokába jutott, amely bizonyítja, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter nem mondott igazat az M30-as autópálya helyreállításáról. „A dokumentummal a lakossági fórumon fogjuk szembesíteni a minisztert” – írták a sajtómeghívóban.

Az eseményen Lázár János mellett a Magyar Közút Nonprofit Kft. vezérigazgatója, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviselői, egy független építészmérnök szakértő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) államtitkára, és helyettes államtitkára, valamint az aHang helyi csoportjának képviselője is részt vett.

Felelősséghárítás felső fokon

Az Indexnek a fórum előtt egy szikszói lakos elmondta: az autópálya-szakasz lezárása miatti terelés jelentős torlódást okoz – ezt stábunk saját bőrén tapasztalta Szikszóra tartó útja során –, ami miatt a munkába igyekvőknek vagy a gyermekeiket óvodába, iskolába vivőknek jókora pluszidővel kell kalkulálni a forgalmi dugó miatt – különösen a reggeli, délutáni csúcsidőszakokban kritikus a helyzet.

A kerülőutak sem jelentenek megoldást – mondta a lakos, aki felhívta a figyelmet, hogy a M30-as tavaly februárban lezárt szakasza már két éve problémás, kezdetben csak tereléssel próbálkoztak, ám végül teljesen lezárták az autópályát. A helyiek többször kértek információt és találkozót különböző szervektől, azonban érdemi választ nem, csak újabb határidőkre tett ígéreteket kaptak.

A felelősség ide-oda dobálása zajlik.

Átépítéssel tehermentesítenek

Az altalaj teherbírási, vízelvezetési problémáira derült fény. Nem egy hatalmas területről, hanem egy 350 méteres szakaszról van szó – vázolta az okokat Pach Dániel okleveles építőmérnök, független szakértő, aki kilátásba helyezte, hogy a problémák a tervezés során is felmerülhettek. Jelezte, hogy a 3-as útra terelt nehézgépjármű-forgalom többszörösére emelkedett, ami miatt jelentős útromlással kell számolni.

Hasonló húrokat pendített meg Pántya József. Az ÉKM helyettes államtitkára részletesen ismertette a műszaki problémát, amely tömören összefoglalva a következő: az autópálya átadását követően folyamatosan jelentkeztek problémák, amelyeket a kivitelező javítgatott, sávelhúzással engedték a forgalmat. „2023 decemberében és 2024 januárjában azonban már olyan mértékű problémák jelentkeztek, melyek okán a közútkezelő közlekedésre alkalmatlanná nyilvánította a szakaszt, és lezárta az autópályát” – mondta.

Amíg nem készül el a javítás, addig az arnóti körforgalmat építik át úgy, hogy tehermentesíteni lehessen az autópálya lezárása miatt többletforgalommal sújtott 3-as utat. Az átépítés áprilisra készül el, a költségeket nettó 110–120 millió forintra becsülik – hangzott el.

Színre lépett Lázár János

Bár a fórum előtt olyan híreket érkeztek, hogy Lázár János kormányzati elfoglaltsága okán sokat késik, rosszabb esetben meg sem jelenik Szikszón, a miniszter végül befutott a helyszínre. Előadásában hangsúlyozta: a Borsod megyei úthálózat fejlesztése az elmúlt több mint húsz évben kormányzati ciklusokon átívelően valósult meg 350 milliárd forintnyi állami és uniós támogatásból.

„Éppen ezért bosszantóak a történtek. Egy olyan műszaki hiba történt, ami a vizsgálatok során egyértelműen a kivitelező terhére róható fel” – tért a lényegre a miniszter.

Az ÉKM független szakértőként a BME Geotechnikai Tanszékének szakembereit is bevonta annak érdekében, hogy a lehető legjobb műszaki megoldás szülessen a hiba elhárítására. A feltárt adatok alapján azonban a probléma jelentősebb, mint az sejthető volt, így a helyreállítás és a tartósan megfelelő műszaki megoldás kialakítása is hosszabb időt vesz igénybe: jelenleg mintegy 10-11 hónapos átfutási idő várható a teljes helyreállításig. A javítást a kivitelezőnek a jótállási kötelezettsége keretében kell biztosítania.

Nem engedtük, hogy a kivitelező átverjen minket. A független szakértői véleménnyel a kezünkben jelentkeztünk a Strabagnál, hogy műszaki hiba történt, hozzák is helyre azt garancia keretében

– mondta. A független szakértői vizsgálatra azért volt szükség, hogy ne csússzunk bele egy évekig húzódó perbe, melynek tárgya a tervező és a kivitelező egymást hibáztatása. Az egyetemi vizsgálat a felelősségre is kitér, ami büntetőjogi felelősséget is magával vonhat – jegyezte meg a miniszter.

„Egyszerű a képlet, a kivitelező kevesebb pénzből akart többet keresni, ami műszaki hibába torkollt. Ez nagy hiba volt. Kitoltak mindenkivel, de nem engedjük futni őket. Nem csodálom, hogy a Strabag nem jött ide” – mondta Lázár János. Az aHang egyik képviselője emlékeztette a minisztert, hogy a Strabag jelezte részvételi szándékát, ám az említett titoktartási kötelezettség miatt az ÉKM ezt nem engedélyezte. „Azért – válaszolta Lázár János –, mert a dokumentumban olyan adatok vannak, melyek felkészíthetik a Strabagot egy esetleges perhez. Márpedig a Strabag ÉKM-nek eljuttatott levelében kilátásba van egy per, mert abban a cég azt közölte, hogy nem vállalja a garanciában történő helyreállítást.”

„Ki hozta a kiviteli tervet? A Strabag. Innentől szerintem nincs miről beszélni” – zárta a miniszter, aki

Arra a kérdésre, hogy ez csak az állami közbeszerzéseken lehetséges, a vállalat egyéb pályázatokon elinduljon, Lázár János úgy reagált, „el tudjuk érni, hogy ott se rúgjanak labdába”.

Ahogy arról az Index is beszámolt: a Strabag a közösségi médiában jelezte, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium munkatársaival szoros együttműködésben elkezdte „az M30-as autópálya lezárással érintett szakaszán az instabil talajszerkezet megerősítésének előkészítését”. A munkálatokat október 31-ig kell befejeznie, az ÉKM ekkorra várja az érintett szakasz forgalomnak történő visszaadását. A fórumon felhívták a miniszter figyelmét arra a furcsa helyzetre, miként lehet az, hogy bár elmondása szerint a Strabag nem vállalta, hogy garanciális javítást végez, mégis elkezde a munkálatokat. Lázár János számít arra az eshetőségre, hogy a munka elvégzését követően vita alakul ki az állam és a vállalat között, hogy a pótlólagos munkálatok a garancia keretében történetek-e, vagy sem.

Visszajárhat valamennyi a lakosságnak

Az aHang petíciójára, illetve a lakosság kérdésére, miszerint az éves autópálya-matrica árát a lakosság visszakapja, Lázár János úgy válaszolt: nyitott erre, az ÉKM megvizsgálja a kérdést. „Jogos a felvetés, lesz kompenzáció az éves megyei matricára árából, az ÉKM kiszámolja ennek mértékét” – jelentette ki.

Válaszolt a Strabag és a BME

Az aHang szerette volna, hogy a kivitelező Strabag, valamint a BME Építőmérnöki Kar Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszéke – mint a felújítási tanulmány készítője – is részt vegyen a fórumon. Mind a Strabag, mind a BME jelezte, hogy részt vennének az eseményen, és elmondanák a véleményüket, de nem tudják megtenni, ugyanis titoktartási szerződésük van az Építési és Közlekedésügyi Minisztériummal, így részvételükre csak akkor nyílik lehetőség, ha az ÉKM ezt feloldaná a fórum idejére. Az aHang írásban kérte az ÉKM-et, hogy engedélyezzék a Strabag és a BME részvételét, hogy a lakosok minden oldal álláspontját megismerjék, és feltehessék a kérdéseiket, de a tárca nem reagált érdemben a civil szervezet kérésére.

Az Index azonban a történet objektív bemutatása érdekében mindkét szereplőt megkereste a témában, ám azok jelezték, hogy az említett titoktartás végett kérdéseinkre nem adhatnak konkrét válaszokat. Szerkesztőségünknek küldött álláspontjukat változtatás nélkül közöljük:

„Sajnálattal közöljük, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium részéről mindezidáig nem kaptunk visszajelzést arra vonatkozóan, hogy a hétfőn megrendezésre kerülő lakossági fórumon a szerződésünkben szabályozott titoktartási kötelezettségünk feloldásával szakértőinkkel részt vehessünk, és azon nyilvánosan képviselhessük saját szakmai álláspontunkat. Az Építési és Közlekedési Minisztérium az érintett projekt vonatkozásában szigorú titoktartást ír elő a megbízottak számára. Ennek értelmében hivatalos nyilatkozatot a projekt kapcsán kizárólag a megrendelő tehet, a kivitelező ilyet csak a megrendelő előzetes jóváhagyásával tehetne. Ennek hiányában közvetlen válaszadásra és a projektet illető bármely nemű kommunikációra nincs lehetőségünk. A lezárással érintett szakaszon az instabil talajszerkezet megerősítésének előkészítését vállalatunk megkezdte, a projekt egyéb kapcsolódó információira vonatkozó válaszadásra azonban nincs lehetőségünk” – közölte a Strabag.

„A BME-nek az M30-as autópálya építésében és annak helyrehozatalában közvetlen szerepe nincs. Az egyetem az Építési és Közlekedési Minisztérium megbízásából szakértői vizsgálatot készített az úttal kapcsolatban. A vizsgálat eredményéről és az útszakaszt érintő beruházásról az ÉKM jogosult nyilatkozni, a BME nem kíván állást foglalni” – közölte az egyetem.

(Borítókép: Lázár János 2025. február 17-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)