
A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM
Február 26-án, délután háromnegyed kettőkor talált rá két karbantartó Gene Hackman és neje, Betsy Arakawa zongoraművész félig mumifikálódott holttestére a házaspár új-mexikói otthonában. A 95 éves színészlegendára a mosókonyhában, míg 64 éves feleségére a fürdőszobában bukkantak rá, pirulákkal körbevéve.
A hatóságok másfél héttel később hozták nyilvánosságra a házaspár halálának okait. A színész – pacemakere szerint – február 18-án halhatott meg szív- és érrendszeri betegségben, amelyben az előrehaladott Alzheimer-kór is jelentős tényező lehetett. A rendőrség jelentése szerint felesége február 11-én, délután negyed hat körül tért vissza abba a Santa Fe-i zárt közösségbe, ahol férjével laktak. A boncolás rámutatott, hogy hantavírussal fertőződött, és ha ezt a betegséget nem kezelik megfelelően, akkor a vírus gyakran halált okozhat.
A Daily Star brit bulvárlap március 14-én adta hírül, hogy Gene Hackman a végrendeletében, amely egyébként 2005. június 7-én kelt, egyedüli kedvezményezettként Betsy Arakawát jelölte meg, azaz 80 millió dolláros vagyonát feleségére hagyta. A lap cikke szerint az sem teljesen világos, hogy a három, korábbi házasságából származó gyermekére hagyott-e valamit.
Az öröklés szempontjából nagy jelentősége van a halál időpontjának.
A hatóságok szerint ugyanis a végrendelet szerinti örökös egy héttel korábban hunyt el, mint maga az örökhagyó. A magyar öröklési jog szerint ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, korábbi elhalálozása esetére a leszármazóját – ha a végrendelet eltérően nem rendelkezik – helyettes örökösnek kell tekinteni. Amennyiben az örökös nem törvényes örökös is, vagy nincs leszármazója, abban az esetben a törvényes öröklés rendje lép életbe.
Miután a hawaii származású zongoraművésznőnek nincs leszármazója, a magyar Polgári törvénykönyv alapján a törvényes öröklés rendje érvényesülne, azaz a három gyermek örökölné a hagyatéki vagyont egyenlő arányban.
Új-Mexikóban az öröklési jognak számos eltérő rendelkezése van. Ilyen például az úgynevezett 120 órás szabály. Kevin Holmes új-mexikói ügyvéd szerint ha mindketten 120 órán belül meghaltak volna, a helyi törvények alapján halálukat egyidejűnek tekintenék, ami befolyásolná a vagyon felosztását. Bár végrendeleteik részletei, mert a zongoraművésznőnek is számottevő vagyona lehet, ma még nem ismertek, Betsy Arakawa korábbi halála azt jelentheti, hogy az ő hagyatéka inkább férjére (és általa a gyerekeire vagy a végrendeletében megnevezett személyre vagy személyekre), nem pedig a saját családjára száll át. Az is kételyeket támaszthat – vetette fel az ügyvéd –, hogy Gene Hackmant pontosan mikor diagnosztizálták Alzheimer-kórral, mennyire volt beszámítható a végrendelet írásakor.
Mindenesetre a színész fia, Christopher Allen Hackman (1960) készül a jogi procedúrára. A hírek szerint már szerződtette a neves hagyatéki ügyvédet, Andrew M. Katzensteint.
Christopher két húga, Elizabeth Jean Hackman (1962) és Leslie Anne Hackman (1966) viszont másik ügyvéd után nézhet, mert úgy tudni, hogy Katzenstein csak bátyjuk érdekeit képviseli.
Ami az amerikai öröklési jogot illeti, a magyarhoz viszonyítva lazább szabályozás érvényesül a végrendelkezés tekintetében. Forgács Ildikó Az amerikai és magyar öröklési jogviszonyok összehasonlítása című tanulmányában megemlíti, hogy a végrendelet bármely nyelven írható, nem szükséges az állam hivatalos nyelvén, angolul, és az sem, hogy a végrendelkező értse a végrendelet nyelvét, feltéve, hogy megértette az okirat tartalmát, és saját akarata szerint ez a végrendelete. A rendelkezés eredete a bevándorlók, illetve az Amerikában letelepedett külföldiek nagy számára vezethető vissza.
Az enyhébb szabályozást támasztja alá az a követelmény, hogy a végrendelet csak egy helyen – az államok többségében a végrendelet végén – legyen aláírva. Nálunk ezzel szemben, ha a végrendelet több lapból áll, folyamatos sorszámozás után mindkét tanúnak és a végrendelkezőnek az okirat minden lapját alá kell írnia.
Amerikában a szülőnek joga van arra, hogy végrendeletében gyermekét kitagadja, a gyermek viszont jogosult ezt megtámadni. A szülőnek nincs semmiféle törvényi kötelezettsége arra, hogy gyermekének bármit is juttasson végrendeletében.
Az amerikai tagállamokban a hagyatéki eljárás nem a közjegyző, hanem hagyatéki bíróság előtt zajlik. Az eljárás részletszabályai államonként különböznek, de a főbb szabályok megegyeznek. Ahogy az is, hogy az eljárás hosszadalmas (általában 9-18 hónapig tartó) procedúráját sokan próbálják elkerülni, hiszen számos hátrányával csak kevés előny áll szemben. Meglehetősen költséges is, mivel a hagyaték mintegy öt-hét százalékát – a Hackman-ügyben ez akár 5-6 millió dollárra is rúghat – ki kell fizetni ügyvédeknek, becsüsöknek, könyvelőknek és magának a hagyatéki bíróságnak. Tehát minél nagyobb az adott hagyaték, a költségek is annál magasabbak lesznek.
(Borítókép: Gene Hackman és felesége Betsy, valamint lányaik. Fotó: Hulton Archive / Getty Images)
A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM