Újabb kárpátaljai család nyert pert a lakhatásuk támogatását megtagadó kormánybiztossal szemben

A tavalyi évben Pál Norbert kormánybiztos ellen indultak perek, miután megtagadta kárpátaljai magyar családok lakhatási támogatását. A Helsinki Bizottság beszámolója szerint így három-négyezer ember, többségében gyermek lakhatása vált bizonytalanná.

Több család képviseletét is a Magyar Helsinki Bizottság vállalta fel, mivel a civil jogvédő szervezet „erkölcsileg és jogi értelemben is elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány segítségre szoruló gyerekes családokat tett utcára”, és a lakhatást nem hajlandó biztosítani a számukra. Kiemelték, hogy

a kilátástalan helyzet miatt sokan visszatértek Ukrajnába.

Ugyanakkor a szervezet több pert is megnyert februárban: 84 kárpátaljai menekült esetében is megsemmisítette Pál Norbert döntéseit, és új eljárás megkezdésére kötelezte a kormánybiztost. A március 19-én meghozott ítélet, ismét jogerősen véget vetett a korábbi kormánybiztosi döntéseknek, és Pál Norbertnek „alakilag szabályos, egyedi tényállást, jogszabályi hivatkozást és indoklást tartalmazó határozatokat” hozzon.

Ha ismét negatív hatással lesznek az érintettekre a döntések, akkor újra megtámadhatják a bíróság előtt. A bíróság csak ekkor tud majd érdemben állást foglalni arról, a szálláshely-finanszírozás rendszere jogsértő-e vagy sem.

Rendkívül cinikus, hogy a gyermekvédelemről papoló kormány gyerekeket tett az utcára, és aktívan küzd azért, hogy ezt az embertelenséget a bíróság is helyénvalónak találja. A pereskedés költségeiből a most pernyertes családok lakhatását nem kevés időre tudta volna garantálni a kormány. Nekünk, civil jogvédőknek valóban fontosak a gyerekek jogai, a menekülők jogai, és azt tesszük, ami jogi és erkölcsi értelemben is helyes. Rendkívüli érdeklődéssel várjuk Pál Norbert döntéseit

– nyilatkozta Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. 

A közlemény hangsúlyozta, hogy ott, ahol nem folynak közvetlen harci cselekmények, nem jelenti azt, hogy béke van. Hiszen a háború nem csupán a frontvonalakra van hatással, de „az egész országot élhetetlenné teszi”. Ott sincs se gáz, se áram, se fűtőanyag, vannak ellátási zavarok, mindennapos a bizonytalanság, még akkor is, ha nem dörögnek a háttérben ágyúk – írták.