Rá sem ismerünk a Kárpát-medence időjárására, nem a fűtésre költünk majd legtöbbet

„A szegedi mérések azt mutatják, hogy a belvárosban az átlaghőmérséklet már a délmediterrán városokéval – mint Róma, Marseille vagy Szaloniki – vetekszik” – nyilatkozta az Indexnek Gál Tamás. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudomány Tanszékének vezetője szerint ez a tendencia várhatóan a Kárpát-medence más településein, így Budapesten is megjelenik és a jövőben fokozódik.

Egyes vizsgálataink szerint az évszázad végére a Kárpát-medence déli részén a hűtési energiaigény eléri a fűtési energiaigény szintjét, ami jelentős átalakulást jelez

– fogalmazott az egyetemi oktató, aki az SZTE-n belül alakuló Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport vezetője.

Válaszokat adni a klímaváltozás nyitott kutatási kérdéseire

A szegedi tanszékvezető szerint a munka célja a tudományközi, vagyis interdiszciplináris tudományos kutatás elősegítése mind az alkalmazkodás, mind a klímaváltozás megállításával kapcsolatban. Mint fogalmazott: az alapvető cél az egyetemi kutatások és szakértői tudás összehangolása, hogy komplex megoldások kidolgozása is lehetővé váljon.

Számos nyitott kérdés van, amelyekre választ csak több tudományág együttes munkájával lehet megtalálni.

„A cél tehát nem más, mint olyan kutatócsoportot szervezni az egyetemen belül, amely nemzetközi szinten is releváns válaszokat tud adni a klímaváltozással kapcsolatos nyitott kutatási kérdésekre, valamint információkat tud szolgáltatni a döntéshozóknak, a lakosságnak és más érintetteknek” – fogalmazott Gál Tamás.

A csoport együttműködést tervez más hazai és külföldi intézményekkel és kutatócsoportokkal, ugyanakkor jelenleg az egyetemen belüli kutatók és kutatócsoportok azonosítása, megszólítása, továbbá a szinergiák feltárása és a potenciális kutatási témák kidolgozása folyik.

Lehetőségeket rejt az éghajlatváltozás, vagy csak kárt okoz?  

A világpolitikában komoly verseny folyik a sarkvidék feletti uralomért: a nagyhatalmak arra készülnek, hogy a jég olvadásával újabb értékes ásványokhoz juthatnak, nem beszélve a megnyíló hajózási útvonalakról.

Arra, hogy a megnyíló lehetőségek vagy a fokozódó klímaváltozáshoz kötődő károk lesznek jelentősebbek, csak egy interdiszciplináris szemléletmódú vizsgálattal lehet pontos választ adni

– felelt az MTA doktora arra a kérdésre, hogy a klímaváltozásban milyen lehetőségek vannak Magyarország számára. Mint arról korábban beszámoltunk, a Szegedi Tudományegyetemen már most komoly kísérletek folynak például az e-üzemanyaggal.

„A kutatócsoport egyik célja pont ez, számos vizsgálat van jelenleg is, így az említett e-üzemanyaggal kapcsolatban is, azonban ezek alapvetően diszciplináris jellegű munkák, azok eredményei főként az adott kutatás területén hasznosulnak hazai és nemzetközi téren” – fogalmazott Gál Tamás, hozzátéve, hogy a kutatócsoport komplex szemléletmódja és inkluzív jellege miatt segíthet ezeket a munkákat kontextusba helyezni, illetve elősegíteni, hogy az eredmények mihamarabb megjelenjenek, például az alkalmazkodási stratégiákban.

A komplex szemléletmód és az alkalmazkodás

„Fontos a szemléletváltás mind a vízgazdálkodás, mind a mezőgazdaság területén” – fogalmazott a szegedi tudós. Szerinte például az egyre inkább elsivatagosodó Duna–Tisza közén a csapadékvíz-visszatartás és -beszivárogtatás enyhíthetné a talajvízszint süllyedését, és amennyiben elérhető vízforrás, akkor az öntözési technikákat kell jóval hatékonyabbá tenni.

Az is érdekes kérdés – tette hozzá –, hogy a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárás és a súlyos aszályok milyen társadalmi változásokat okoznak az említett térségben, és az alkalmazkodás kapcsán milyen gazdasági, jogi kérdésekre kell választ találni a természettudományos vagy műszaki kérdések mellet.

Úgy véli, a példa is jól illusztrálja, hogy a klímaváltozás életünkre szerteágazóan hat, és csak ilyen komplex szemléletmóddal lehet mind az alkalmazkodás, mind a klímaváltozás megállítása kapcsán valós válaszokat találni. Gál Tamás szerint a Szegedi Tudományegyetem új interdiszciplináris kutatócsoportja éppen ezeknek a jó válaszoknak a megtalálását kívánja elősegíteni.

(Borítókép: Shutterstock)