Fejtörést okoz a szakembereknek a Magyar Rádió atombunkerének lebontása

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közölte, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építését megelőző munkálatok alatt a környező épületek védelme és az ott lakók lehető legkisebb mértékű zavarása miatt a szakemberek a legnehezebb és a legidőigényesebb technológiával szedik darabjaira a masszív, vasbeton épületet – írja az MTI.

A közlemény felidézi, hogy a három, helyenként négyméteres falvastagságú, 400 négyzetméter alapterületű, háromszintes létesítményt Rákosi Mátyás kifejezett kérésére 1952-ben építették abból a célból, hogy egy esetleges atomtámadás idején is lehessen rádióadást sugározni.

A tárca kiemelte, hogy a Palotanegyed közepén, a műemlékvédelem alatt álló Eszterházy- és Károlyi-palota tőszomszédságában található bunker elbontása komoly kihívás elé állította a szakembereket: úgy kell a tömör, atomtámadás ellen tervezett létesítményt darabjaira szedni, hogy az a legkisebb rezgéssel, porral és zajjal járjon. Ezért a belvárosi környezethez leginkább illeszkedő technológiát, a betonvágás és hidraulikus bontóeszközök kombinációját választották. Ezzel az időigényes és aprólékos technikával azonban a bunker „igen kemény diónak bizonyul” – olvasható a jelentésben.

A tájékoztatás szerint a hasonlóan ellenálló létesítmények bontásához leggyakrabban mikrorobbantásos technológiát alkalmaznak. Ennek lényege, hogy az építmény falába fúrt üregekben meghatározott helyeken és sűrűséggel elhelyezett, meghatározott erősségű töltetek időzített robbantásával érik el a falak repesztését, amely lehetővé teszi a könnyebb bontást. Ebben a helyzetben a belvárosi környezet környezet miatt azonban ez nem jöhetett szóba: a szakemberek a bontógépekkel centiméterről centiméterre küzdenek meg a vasbeton monstrummal.

A bunker bontását megelőző anyagvizsgálat kimutatta, hogy a beton nem tartalmaz ólmot vagy egyéb veszélyes anyagot, így – a már korábban elvégzett azbesztmentesítés után – a tervek szerint a vasbetonszerkezet lebontásával keletkező, várhatóan 2700 köbméter törmelék csaknem 100 százalékát újrahasznosítják.

Ennek elszállítása folyamatos, amelyeknél fontos szempont volt, hogy a helyi lakosok számára minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon a folyamat, ezért előre meghatározott szállítási menetrend szerint történik, szigorú por- és zajcsökkentési intézkedések betartása mellett – áll a közleményben.