Mit tehet az örökös, ha ki nem fizetett tartozásokat, nagy összegű adósságot örököl?

Az elhunyt hagyatékához nemcsak a vagyontárgyai, például ingatlana, autója és megtakarításai tartoznak, hanem az adósságai is. A tartozásokért pedig az örökösök felelnek. „A tévhittel ellentétben azonban bukni nem lehet az örökléssel, mert az örökösök csak a hagyaték értékéig felelnek a tartozásokért, vagyis legrosszabb esetben nem marad semmi az örökségből, de a saját vagyonukból nem kell kipótolniuk, ha a hagyaték nem elegendő az adósság maradéktalan kifizetésére” – állítja a közjegyzotkeresek.hu blogon megjelent cikk szerzője. Vagyis az örökös a tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben pedig a hagyatékot több örökös örökli meg, akkor a hagyatéki hitelezői igények teljesítése az örököstársakat az örökölt hagyaték arányában egyetemlegesen terheli.

A hagyatéki hitelező

Hagyatéki hitelezőnek nevezzük azt a személyt, aki az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban szabályszerűen előterjeszti, vagy egy hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra (például lakásra vagy autóra) a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen igényt támaszt.

A hagyatéki hitelező követelése tehát nem csak pénz lehet. Előfordulhat olyan eset, hogy az örökhagyó eladta a lakását, szerződést is kötött a vevővel, de elhunyt, mielőtt bejegyezhették volna a tulajdonosváltozást az ingatlan-nyilvántartásba. Ilyenkor a vevő hagyatéki hitelezőként kérheti, hogy teljesítsék be az örökhagyó kötelmi jogi kötelezettségét.

A hagyatéki leltárt az önkormányzati jegyző készíti, aki tájékoztatja az örökösöket, hogy már ebben a leltározási szakaszban lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel nyilatkozatokat benyújtani.

Ennélfogva az elévülési időn belül érdemes felelősen gazdálkodni az örökséggel, mert annak értékéig a tartozásokért az örökös a saját vagyonával is felel. Vagyis hiába költötte el már jóhiszeműen az örökséget, ilyenkor saját megtakarításaiból kell rendeznie az adósságot – legalábbis az örökség értékéig.

Ennek elkerülése érdekében bármelyik örökös kérheti a közjegyzőt, hogy tegyen közzé hirdetményt, amelyben felhívja a hagyatéki hitelezőket, hogy megfelelő határidőn belül terjesszék elő a követeléseiket. Ha ezt nem teszik meg a megszabott határidőn belül, már nem kifogásolhatják, hogy a többi hagyatéki hitelezőt milyen sorrendben és arányban fizetik ki.

A kielégítési sorrend

Ami a hagyatéki tartozások kielégítési sorrendjét illeti, mindig az előrébb álló csoportokba tartozó adósságokat kell előbb rendezni, a többit pedig csak akkor, ha azokat is fedezi az örökség.

A temetési költségek például megelőzik a hitelek rendezését. És ha egy csoportban több tartozás is van, például az elhunytnak két hitele volt különböző bankoktól, de valamennyi követelés teljes kielégítésére nincs lehetőség, mert nem fedezi azt a hagyaték, akkor mindkét bank kap valamennyit – a követelés arányában.

Ez a szabály azonban csak akkor érvényes, ha ugyanabba a csoportba tartoznak az adósságok. Abban az esetben például, amikor a hagyaték csupán a temetés költségeit fedezi, a hagyatéki hitelezők nem kaphatnak semmit.

Az örökség visszautasítása

Amíg néhány évtizeddel ezelőtt a hagyatéki terhek nagy részét a temetési költségek, a hagyatéki költségek és a hagyatéki eljárás költségei jelentették, és csak kisebb részben az örökhagyó tartozásai, addig napjainkra ez az arány megfordult. A devizahitelek és egyéb kölcsönök miatt sok hagyatéki ingatlant jelzálogjog, illetve végrehajtási jog is terhel. Az az örökös pedig, aki saját hitelét is törleszti, akár teljesen kilátástalan helyzetbe is kerülhet, amikor azzal szembesül, hogy az örökhagyó után jelentős összegű ki nem fizetett tartozások maradtak.

Ilyenkor sokan úgy okoskodnak, egyszerűbb visszautasítani az örökséget. Csakhogy az örökség visszautasításának az örökös szempontjából is lehetnek hátulütői:

• nem örököl semmit,
• a hagyaték a törvényes örökösére száll át.

Ad absurdum: ha visszautasítja az örökséget, őt úgy kell tekinteni, hogy kiesett az öröklésből, és a hagyaték az adósságokkal együtt a törvényes örökösére, a gyermekére száll át... Ha pedig a gyermek még kiskorú, a gyámhivatal jóváhagyása nélkül nem utasíthatja vissza az örökséget, ami csak tovább bonyolítja a hagyatéki ügyet.

Ezért ilyen esetekben érdemes már a hagyatéki eljárásban megegyezni a hitelezőkkel a tartozás rendezéséről. Ha ez nem sikerül, vagy újabb tartozás kerül elő a hagyatéki eljárás befejezését követően, ami újabb vitás helyzetet szül, az illetékes közjegyző előtt egyezségi eljárást is lehet folytatni. Ez akkor is megtörténhet, ha csak az egyik fél áll elő egyezségi javaslattal, és kéri a közjegyzőt, hogy idézze meg a másik felet egyezségkötés céljából. A közjegyző által jóváhagyott egyezség bírósági hatályú, azaz a későbbiekben többé ezt már nem lehet vitássá tenni, valamint közvetlenül végrehajtható is.

(Borítókép: Balogh Attila / Index)