Tűz pusztított a szegedi Dóm téren egykor, most értékes leletek kerültek elő

„A XIV. századi járószint 230-240 centiméterre van a mostani felszín alatt” – mesélte a Fogadalmi templomhoz közelebb lévő szelvény szélén Löffler Zsuzsanna. Az ásatásvezető régész szerint a középkori talajszint alatt is vannak még úgynevezett objektumok, amelyeket április közepéig fel kell tárniuk. A régészek munkáját nehezíti a talajvíz és az időjárás, de egy kis részen 3,5 méter mélyen már elérték a sárga altalajt.

A munkálatokat február elején kezdték a régészek, akik csak találgatni tudtak, hogy mit is rejthet a föld a macskakövek alatt.

Ásatás Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin laborja előtt

„Az első szelvény nincs messze a középkori Dömötör-templomtól. A török kori szint alatt késő középkori sírokat találtunk, alatta még korábbi emlékek jelentkeztek: egy omladékréteg és egy középkori épület alapfalának a maradványa” – magyarázta a szegedi régész, aki hozzátette: az alapfalat már kibontották, de az Örökségvédelmi Hivatal döntése alapján ezt a falat – mivel épített örökségről van szó – nem bontják el.

A második szelvényben – amelyet a Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin Nobel-díjas tudósok egykori laborjának bejárata előtt nyitottak – egy nagyon nagy, XVIII. századi tereprendezésnek a nyomaira bukkantak.

Itt több elbontott vagy elpusztult háznak az elrendezését látjuk. Az omladék alatt előkerült egy ház maradványa: a döngölt agyagpadló, egy kemence platnija. A padlón fekvő leletanyag alapján ez egy török kori lakóház volt, ahonnét egy értékes réz gyertyatartó is előkerült

– mondta Löffler Zsuzsanna, miközben kollégája kiemelt és átnyújtott a régészcsapat vezetőjének egy rozsdás fejszefejet.

„Valószínűleg ezt a török kori házat tűz pusztította el, mert az átégett falak omladéka borította a padlót, ami helyenként szintén fekete volt a koromtól” – tette hozzá a szakember, aki úgy véli: a most megtalált tárgyak úgy maradhattak meg, hogy a tűzben rájuk estek a falak.

Az optimista forgatókönyv szerint az Árpád-korból is találhatnak valamit

A régészek úgy gondolják, hogy a leégett ház helyén korábban is egy lakóépület állt. A feltárás során a padló alatt egy újabb padlót találtak.

Valószínűleg itt hosszú ideig állt egy ház, amit többször megújítottak, ezért találhattuk meg az épületnek több korszakát is

– foglalta össze az ásatásvezető, aki szerint még nem ástak eléggé mélyre. Az optimista forgatókönyv szerint az Árpád-korból is előkerülhet valami.

Az ásatást április közepén kell befejeznie a Móra Ferenc Múzeum csapatának, mert májustól már városi rendezvényeket szerveznek a téren.

Ahogy azt korábban megírtuk, a Botka László vezette szegedi önkormányzat tisztázni szeretné végre a Dóm tér múltját. A placc mindig Szeged központi része volt, de az 1879-es nagy árvíz teljesen elpusztította a várost. Szeged nagy részét feltöltötték, és nem forszírozták a régészeti feltárásokat.

A 11. században a mai Dóm téren egy kis kápolna állt, amelyet később, a 12. században a Dömötör-templom követett. Ennek az épületnek áll ma is egy tornya, közvetlenül a Fogadalmi templom főbejáratánál. Különböző forrásokból tudni lehet, hogy a belváros ezen részén utcák futottak, és közel a templomhoz egy temető volt.

(Borítókép: Kunstár Csaba / Index)