Hogyan drágult meg ennyire a bankolás, és milyen trükkökkel lehet kivédeni?

Két szakértővel, Argyelán Józseffel, a Bankmonitor vezető pénzügyi elemzőjével és Nagy László Nándorral, az Index gazdasági újságírójával próbáltuk meg felfejteni, miért drágult ekkorát a bankolás idén.

A mostani banki díjemelés részben annak következménye, hogy a kormány tavaly másfélszeresére emelte a tranzakciós illetéket, de akkor megtiltotta a hitelintézeteknek, hogy azt év végéig áthárítsák a fogyasztókra. Most év elején részben ezért, részben pedig az egyszeri éves inflációs díj miatt összeadódtak az emelések.

Miért vezette be anno a kormány az illetéket?

A szakértők szerint 2013-ban az akkori költségvetési gondok enyhítését akarták vele elérni, és de e lépéssel egy sor, korábban ingyen kínált banki szolgáltatás is megszűnt. És nem csak a lakosságot érintette, érinti ez, hiszen a cégeknek is fizetni kell az illetéket, zömét rajtuk szedi be az állam, a megoszlás nagyjából 80:20 a vállalatok felé. Mivel a tranzakciós illeték kizárólag nálunk és Szlovákiában létezik az EU-ban, felmerül a kérdés, hogy megszüntetése piaci alapon lehetséges-e, vagy azt csak az állam kezdeményezheti.

Nagy László Nándor szerint piaci alapon nem vezethető ki, hiszen szabályozásról van szó. Érdemes azért megnézni, milyen területeken lehet lépni az illeték ügyében. Az egyik ilyen az ingyenes készpénzfelvétel, amelynek limitje 150 ezer forint, de emiatt a bank minden alkalom után 1350 forintot fizet be a költségvetésnek.

Ha erről lemondana a kormány, akkor azzal támogatná, hogy mondjuk több ingyenes szolgáltatás nyíljon az ügyfelek részére, vagy megemelkedhet a 150 ezer forintos összeghatár.

Miért jó az alapszámla?

Nagy Márton szerint nem indokolt a bankok által év elején végrehajtott ilyen magas számladíjemelés, ezért kezdeményezte, hogy az alapszámlához hasonló kedvezményes csomagokat dolgozzanak ki a bankok a nyugdíjasok és a családok számára.

Számlavezetési díja fix, mindig az előző év minimálbérének fél százaléka. Jár mellé ingyenszolgáltatás: bankkártya, átutalás havonta négyszer ingyen, de legfeljebb 100 ezer forintig, két ingyenes készpénzfelvétel automatából 150 ezer forintig, vagy saját bankfiókban 50 ezer forintig.

Nagy László Nándor idézte az MNB egyik felmérését, amelyből kiderül, az alapszámla a jelenlegi banki átlagügyfelek többségének elég lenne.

Hamarosan hozzá kell nyúlni az alapszámlához

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy nálunk az előző évi minimálbérhez kötik az alapszámla díját, és nem az inflációhoz, mint más uniós államban. Viszont mivel él egy hároméves bérmegállapodás, így januártól a minimálbér 9 százalékkal nőtt, vagyis az alapszámla díja is, miközben a többi szolgáltatásé csak 3,7 százalékkal, az infláció mértékével nőhet. Idén éves szinten 5 százalékos inflációt várnak, míg a bérkorrekció 13 százalékos lesz. Tehát valamit kezdeni kell majd, mert így az alapszámla úgy meg fog drágulni, hogy az ügyfeleknek nem lesz érdemes azt választani.

2023 januárja óta, az előző évi inflációk alapján egymásra épülve, 2023-ban 14,5 százalékkal, majd 2024-ben 17,6 százalékkal, míg idén 3,7 százalékkal emelkedtek a banki díjak, ami együttesen mintegy 40 százalékos díjemelést jelent. Ha ehhez most hozzávesszük a tranzakciós illeték másfélszeres   emelését, akkor az elérhet pluszban még egy 50 százalékos mértéket, összességében a korábbi évekhez képest akár 100 százalékos emelést generálva.

Argyelán József utalt arra, hogy a bankok nem emelhetnek csak úgy maguktól a számladíjakon. Egy kifejezett oklistát kell közzétenniük, amelyben megindokolják az emelés mértékét. A megadott okot a felügyelő MNB bármikor ellenőrizheti, hogy az valóban fennáll-e.

Jöhet most az ársapka?

A bankmonitor.hu szakértője szerint elképzelhető, de mindig gond annak az időpontnak a meghatározása, amelynek akkori árait vennék alapul egy ársapkához. Szerinte a kormányzat most az év eleji, tavaly év végi árszintet célozná meg a számladíjak esetében.

Az Index újságírója szerint az ársapka versenyhátrányt okoz a hazai bankoknak, elősegítheti, hogy más szolgáltatók jelenjenek meg a piacon, hosszú távon pedig akár nemzetgazdasági károkat is okozhat.

Alapjog lesz a készpénzhasználat

Lázár János egy nyilatkozatában nemrégiben azt mondta, minden településre kell egy ATM. A most meglévők mellé nagyjából 2000 darabot kellene telepíteni, ennek költsége több mint 10 milliárd forint lesz. Kérdés, a nap végén ki fizeti meg a telepítések számláit?

Egy friss, mai rendelet szerint a bankok nem trükközhetnek a nem rentábilis ATM-ek leszerelésével, és egy másik, mondjuk vidéki ponton tervezett felállításával, mert mostantól tilos bankautomatát lezárni vagy leszerelni.

A műsorban szó volt még arról is, hogy

• milyen trükkel tehetjük olcsóbbá a bankolást?
• Miért az a legdrágább, ha személyesen megyünk be a bankba ügyintézni?
• Ha ilyen kedvező, akkor miért nem alapszámlát nyit mindenki?
• A bankok részéről, ha mégis lesz ársapka, nem kizárt, hogy a kompenzálás érdekében visszafogják a banki fejlesztéseket, esetleg megszüntetik a kedvezmények egy részét.
• Tavaly a hazai bankok nettó 2000 milliárd forint nyereséget hoztak össze.
• Átbeszéltük azt is, hogy a magyaroknak miért csak 4 százaléka vált évente bankot.