Az élet végének jogi kérdéseiről

Az eutanázia nem jogi fogalom - szögezte le mindenek előtt Ádám György. Ezt a kifejezést csak laikusok használják. A jelenleg hatályos magyar egészségügyi törvény lehetőséget ad arra, hogy ha valaki visszafordíthatatlanul végstádiumba kerül, és ezt szakorvosok állapítják meg, akkor kérheti, hogy a kezelését szüntessék be, hogy ne élesszék újra a klinikai halálból - mondta el érdeklődésünkre Ádám György, a jog- és filozófiatudományok doktora.

Az eutanázia etimológiája Az eutanázia kifejezés időszámításunk előtt 1000 és 500 között volt használatban. A szó a görög eu (jó) és tanatos (halál) tagokból keletkezett. Hippokratész - akkor modernnek számító - orvoslása szabályozta az eutanáziát, ám félig-meddig rendelkezett róla, tehát nem tiltotta kategorikusan.

Az 1997. évi CLIV számú egészségügyi törvény szerint a klinikai halál állapotában joga van a betegnek megtiltani azt, hogy újraélesszék, amennyiben még beszámítható állapotban, két tanú előtt, pszichológiai vizsgálat után erről közjegyző előtt rendelkezett. Joga van a betegnek ahhoz is, hogy más személyt bízzon meg, hogy az illető rendelkezzen helyette - folytatta a jogász.

Ádám György, aki - hamarosan megjelenő kötete után - az élet kezdetének és végének jogi kérdéseiről is ír könyvet, elmondta azt is, hogy szerinte a magyar szabályozás túl merev - nyolcvan és a halál között már más dolga van az embernek, mint hogy ezzel törődjön, a jogi procedúra túl sok vizsgálatot és utánajárást igényel.

Kétségtelen az is, hogy a rendelkezéssel vissza lehet élni, ellenben amivel élni lehet, azzal vissza is lehet élni - jegyezte meg a jogtudós.

Szó sincs arról - hangsúlyozta az ELTE és a SOTE tanára -, a középpontban az ember önrendelkezési joga áll. A magyar alkotmány szerint minden ember jogképes, és erről nem mondhat le. Az öngyilkosság is jogellenes, de nem büntethető - tette hozzá Ádám György. Ellenben az öngyilkosságban való közreműködés már bűncselekmény.