Bezárják az adórendőrséget

Rövid életű volt az adórendőrök karrierje, ugyanis három évvel a testület létrehozása után az Alkotmánybíróság úgy döntött: alkotmányellenes a testület működése. Így 2002. december 31-i hatállyal megsemmisíti az APEH egyes feladatairól szóló törvénynek a testületre vonatkozó részét, vagyis: a rendőrséggel azonos módon titkos információgyűjtés folytasson. Az adórendőrséget azzal a céllal hozta létre a parlament, hogy az adóhivatal a bűncselekmények hatékonyabb felderítése érdekében bizonyos titkos eszközöket és módszereket is bevethessen. A taláros testület hétfői ítéletében nem is a jogszabály tartalmát, hanem elfogadásának módját kifogásolta.

Eddigi botrányok "adórendőréknél"

Az 1998-ban nagy vihart kavart a parlamentben az ellenzék soraiban az, hogy a kétharmados rendőrségi törvényhez kapcsolódó rendelkezést a feles APEH jogszabályba átemelték. A kormánypárti honatyák csak így tudták keresztülvinni az adórendőrségről szóló jogszabályt. Az Alkotmánybíróság most az ellenzéki politikusoknak adott igazat, az alkotmány szerint ugyanis ezt a törvényt minősített, vagyis kétharmados többséggel kellett volna elfogadniuk.

Ráadásul tovább borzolta a kedélyeket az is, hogy az APEH-rendőrség élére Pelikán Lászlót helyezték, aki ellen később büntetőügyet indítottak. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság volt főosztályvezetőjéről kiderült, hogy illegális árusoktól több száz ezer forint értékben aranyat vásárolt. Hiába hangoztatta, hogy fogalma sem volt arról: a Teve utcai rendőrpalota aulájában engedéllyel nem rendelkező kereskedőkhöz volt dolga, az ügy miatt kénytelen volt lemondani vezető posztjáról. Ezután az APEH úgy döntött, hogy Vida Ildikó, az adóhivatal első embere vezeti formálisan a nyomozókat.

Elektromos sokkoló adórendőr kezébe nem való

Ezenkívül az ellenzéki képviselők azt már egyenesen röhejesnek tartották, hogy az adórendőrök kutyát, elektromos sokkolót, fegyvert használhatnak, sőt még házkutatási joggal is felruházták őket. Az Alkotmánybíróság akkor úgy döntött: az elektromos sokkoló és az útlezárás már tényleg túlzás, ezért attól megfosztották a grémiumot. A jórészt leszerelt rendőrökből álló testület tagjait a páratlan jogosítványokon túl igen magas javadalmazásban részesítették.

A törvény vezérszónoka, a fideszes Koczka Csaba szerint föl kellene mérni, hogy mennyire volt hatékony a testület elmúlt három évi munkája, s annak fényében dönthetne az előterjesztő kormány, hogy újból megpróbálja elfogadtatni az országgyűléssel.

Kóródi nem érti, miért működhet még másfél évig a testület

Üdvözli az Alkotmánybíróság döntését Kóródi Mária, SZDSZ-es képviselő, aki Hack Péterrel közösen indítványozta a jogszabály megsemmisítését, mert azt csak egyszerű többséggel fogadták el. Az Országgyűlés korábbi alelnöke jelzésértékűnek tekinti az alkotmánybírák állásfoglalását, mert megítélése szerint fontos, hogy megfelelő társadalmi támogatottság nélkül a mindenkori kormányok nem hozhatnak létre olyan erőszakszervezeteket, amelyek titkosszolgálati eszközök igénybevételével kutakodhatnak az állampolgárok után. Kóródi nem tudja, miért szabott ilyen hosszú határidőt a testület az adórendőrség megszüntetésre, meggyőződése ugyanakkor, hogy ideálisabb lett volna egy korábbi időpontot megszabni, elejét véve ezzel az adórendőrök és a "mezei" bűnüldözők közötti további rivalizálást.