További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
Felmondási idő
Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán nyújtotta be lemondását, mint levelében írta, augusztus 26-ai, tehát csütörtöki hatállyal. Egy 1997-ben hozott törvény azonban, amely a minisztereknek és az államtitkároknak a jogállásáról szól, és pontosítja, hogy miként is kell lemondania a miniszterelnöknek, azt mondja: a miniszterelnök a lemondó nyilatkozatában egy 30 napos lemondási határidőt köteles megjelölni. "Ami azt jelenti, hogy a lemondása csak 30 nap múlva lesz hatályos, tehát van egy ilyen felmondási idő" - ismertette a jogszabályi hátteret Sólyom László.
Érvelése szerint a miniszterelnököt "a törvény arra kötelezi, hogy 30 napig még maradjon hivatalban, és ez azt jelenti, hogy egészen addig teljes jogkörű miniszterelnök, a kormány teljes jogkörű kormány, és csak a 30 napos lemondási határidő eltelte után kerül ügyvezetői státusba, és ő addig lesz ügyvezető, amíg nem lesz meg az utód." "Volt ebben a lemondó nyilatkozatban egy törvényellenes feltétel, ami semmis. Akkor beugrik a törvényi rendelkezés, tehát az a jogértelmezés (...), hogy úgy kell tekinteni, hogy Medgyessy Péter még 30 napig teljes jogkörű miniszterelnök" - tette hozzá Sólyom László.
Csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki
E törvényi előírás és az Alkotmány ütközéséről az Alkotmánybíróság volt elnöke azt mondta: "Teljesen nyilvánvaló, hogy az Alkotmány erősebb, de amíg egy jogszabály hatályban van, addig senki nem teheti félre, és mondhatja azt, hogy ez szerintem alkotmányellenes, tehát ezt én nem fogom alkalmazni. Egy jogállamban nagyon furcsa lett volna, ha (...) efölött elsiklanak, elsumákolják".
Sólyom László ugyanakkor kijelentette, hogy "ez a törvényi rendelkezés ellentmond az alkotmány egész struktúrájának, azonkívül szerintem ellentmond mindenfajta személyiségi jognak, önrendelkezésnek. Hiszen senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy ő 30 napig akármilyen körülmények között hivatalban maradjon, és gyakorolja a teljes rendkívül felelősségteljes jogkörét. De hát azt, hogy ez a szabály alkotmányellenes, azt egyedül az Alkotmánybíróság mondhatja ki."
Ha nem született volna megoldás...
"Az az érzésem, hogy ez kodifikációs hiba folytán került a törvénybe. Tudniillik a miniszterek lemondását már helyesen úgy szabályozza ez a törvény, hogy a miniszter legfeljebb 30 napos lemondási határidő megjelölésével mondhat le, tehát ezen belül akár azonnal, akár 15, akár 25 nappal, de nem tovább, mint 30 napig maradhat még teljes jogkörűen hivatalban" - hívta fel a figyelmet az eltérő szabályozásra Sólyom László.
Az alkotmányjogász ehhez hozzátette: ha nem született volna megállapodás a felek között, "akkor az lett volna a megoldás, hogy nagyon gyorsan meg kellett volna támadni ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság előtt, és az Alkotmánybíróság visszaható hatállyal megsemmisíthette volna (...) 1997-ig a keletkezésére visszaható hatállyal ezt a kitételt, a 30 napos feltételt, és akkor Medgyessy Péter máris lemondottnak minősült volna."
Az MSZP tudomásul vette a döntést
Mint ismert, csütörtökön délután Bárándy igazságügy-miniszter bejelentette Medgyessy Péter lemondása ellenére a jogértelmezés szerint a jelenlegi kormány még harminc napig teljes jogkörrel rendelkezik. A Mádl Ferenc köztársasági elnökkel egyeztetett álláspont szerint az államfő csak ez időszak letelte után, szeptember 26-án tehet javaslatot az új miniszterelnök-jelölt személyére.
"Mi nem kívánjuk megkérdőjelezni a köztársasági elnök jogértelmezését, azt tudomásul vesszük" - reagált a hírre Kovács László hozzátéve: "ebben a helyzetben is folytatjuk a korábban elhatározott menetrend szerint a koalíciós egyeztetést az új kormány programjáról, szerkezetéről és összetételéről, továbbá ezzel párhuzamosan a költségvetésről és az adótörvényekről".
Korábban felmerült az a lehetőség is, hogy Medgyessyt lemondása ellenére konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal mozdítanák el posztjáról, ez azonban a csütörtöki koalíciós tárgyalások után lekerült a napirendről.