Három kérdést engedett át az Alkotmánybíróság
További Belföld cikkek
Három kérdésben kezdheti meg az aláírásgyűjtést a Fidesz és a KDNP az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtöki döntése szerint. A három kérdés: maradjanak-e állami kézben a kórházak, gyógyszereket továbbra is csak patikában lehessen árulni, elővásárlási joguk legyen-e a családi gazdálkodásoknak.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság azon döntését, hogy a nyugdíjasok munkavállalása és a speciális kormányzati felelősség ügyében nem lehet népszavazást tartani. Az Ab új eljárásra utasította az OVB-t: a képzési hozzájárulással kapcsolatos OVB-határozatot tartalmi okok miatt semmisítette meg, míg a vizitdíj kérdésében formai okok miatt kell az OVB-nek új döntést hoznia. A testület szerint a tandíj ügyében valószínűleg szintén megindulhat majd az OVB döntése után az aláírásgyűjtés. Részletes indoklást itt találhat: >>>
Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke elmondta, az elmúlt időszakban felvetődött, hogy az egész népszavazási rendszert felül kell vizsgálni, mert a különböző szintű döntések és jóváhagyások miatt legalább egy év telik el a kezdeményezéstől a népszavazásig. Arról is beszélt, hogy az Alkotmánybíróság által jóváhagyott kérdésekben akár már csütörtökön elkezdőthet az aláírásgyűjtés.
Áder szerint a vizitdíjról is lehet majd szavazni
"Nagy örömmel, ám kicsit keserű szájízzel vettük tudomásul az Alkotmánybíróság döntését" - közölte Rubovszky György, a KDNP frakcióigazgatója csütörtökön.
Áder János fideszes politikus, az Országgyűlés alelnöke, úgy értékelte az AB határozatát, hogy a Fidesz négy kérdésben tarthat népszavazást. Megítélése szerint ugyanis a taláros testület döntése nyomán az OVB nem tehet mást, mint hitelesíti a tandíjjal kapcsolatos kérdést. Az Alkotmánybíróság Áder felfogása szerint megállapította ugyanis: nem ütközik alkotmányba a tandíj kérdése, ezért kötelezte új eljárásra az OVB-t.
A fideszes politikus rámutatott: ha a kormány a vizitdíj ügyében nem bújik a költségvetési törvény mögé, hanem másik jogszabályban rendezi a kérdést, akkor a vizitdíjról is ki lehetett volna írni a népszavazást. Az AB határozatából viszont az is világos, hogy a vizitdíjról nem lehet népszavazást tartani - vélekedett Áder.
A kormánynak nincs dolga
"A kormánynak nincs teendője az Alkotmánybíróság döntése után sem, hiszen egyelőre egyetlen kérdésben sem dőlt még el, hogy lesz-e róla népszavazás" - olvasható a kormányszóvivői iroda közleményében.
Azokban a kérdésekben, amelyeket az Alkotmánybíróság a népszavazásra alkalmasnak talált, az Országos Választási Bizottság által hitelesített íveken meg lehet kezdeni az aláírásgyűjtést; azokban a témákban pedig, amelyekben az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította, a kérdések jogszerűségét e testületnek kell újra megvizsgálnia, írta a kormányszóvivői iroda.
Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint a bosszú vezette a népszavazási kérdések megfogalmazásakor a Fidesz elnökét, márpedig így nem lehet szakszerűen megfogalmazni a kérdéseket. A Fidesz még kérdezni sem tud alkotmányosan, és ez mindenképpen elgondolkodtató a kormányzóképességét illetően, vélekedett. Nyakó István szerint van egy ember, a Fidesz elnöke, Orbán Viktor, akinek a gondolkodását minden percben a bosszú vezeti a 2006-os választási vereségért. Az MSZP szóvivője azt mondta, a bosszú öt milliárd forintjába kerül a választóknak, Magyarország minden polgárának.
Az SZDSZ örül
Az SZDSZ tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését; a várhatóan három kérdésben kiírható népszavazáson részt veszünk, és meg fogjuk nyerni, mondta Kóka János, az SZDSZ elnökjelöltje. A magyar liberálisok a jövőképesség, a reformok védelmében csak egyféleképpen válaszolhatnak: ha nem a távolmaradásra buzdítanak, ha nem csupán a demagóg népszavazási kezdeményezést bírálják, hanem bátran beszállnak a vitába és érvelnek a világhoz való felzárkózás, a liberális válaszok mellett, hangsúlyozta a politikus. "Ha rajtam múlik, a szabad demokraták felveszik majd a kesztyűt: világosan, határozottan és megalkuvás nélkül érvelünk majd a liberális reformok mellett. A népszavazásban lehetőséget látunk, a politika talán újra az ideákról, a problémákra ajánlott válaszokról fog szólni" - mondta.
Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint azzal, hogy az eredeti 7 kérdés helyett jelenleg csak 3 kérdésben gyűjthet aláírást a Fidesz, elbukott Orbán Viktor azon szándéka, hogy a népszavazással a jelenlegi kormányt meg lehet buktatni.
1. hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?
2. " , hogy az egyészésgügyi közszolgáltató intézmények maradjanak állami, ökormányzati tulajdonban?
3. " , hogy a háziorvosi, fogászati és a járóbeteg-ellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?
4. " , hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?
5. " , hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?
6. " , hogy a 2002. június 15-i állapot szerint hatályos, termőföldről szóló 94. évi törvény szerint családi gazdálkodót első helyen illesse meg az elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?
7. " , hogy az országgyűlés - a fegyelmi és a kártérítési felelősség mellett - törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetési hiány túllépéséért?
Orbán Viktor október 23-án jelentette be, hogy országos népszavazást kezdeményeznek. A Fidesz elnöke akkor azt mondta, egy ügydöntő reformnépszavazás jelentheti a megoldást a válságból való kivezetésre, amelyen az emberek szabadon dönthetnének a megszorításokról, és ezzel eldől a hazugságokra épülő kormányzás sorsa is.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) már megtárgyalta a Fidesz és a KDNP kérdéseit, és úgy döntött, három téma bocsátható népszavazásra. A testület szerint nem lehet dönteni a vizitdíjról, a kormányzati felelősségről, a nyugdíjasok munkavállalásáról, és a tandíjra vonatkozó kezdeményezés is fennakadt az OVB rostáján.
Az Indexen már szavazhattak a Fidesz és a KDNP kérdéseiről. Olvasóink csak a földtulajdonlás és a politikusi hazugságok témakörében értettek egyet Orbánnal és Semjénnel.
A hazai népszavazások története 17 évre nyúlik vissza, ennyi idő alatt mindössze ötször szólították a választókat az urnákhoz egy konkrét kérdés megválaszolására.
A népszavazás kiírásához a kezdeményezőknek 4 hónap alatt kérdésenként 200 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Az alkotmány szerint az országos népszavazás akkor eredményes, "ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint negyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott".
a) költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
(A Magyar Köztársaság alkotmánya, 28/C. §, (5.) bekezdés)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
