Elkülönített afgán menekültek

Az áttelepítés eredményeként jelenleg 1034 menekült, köztük 829 afgán lakik az 1000-1200 ember befogadására alkalmas állomáson, mely kedd óta újra fogad nem afgán származású menekülteket is.

A más állomásokra irányított menekültek és befogadottak közül a munkavállalóknak nehéz új munkahelyet szerzni, a gyerekeknek pedig megrázkódtatást jelenthet az új környezet - mondta az Indexnek Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. Megemlítette, hogy az eljárás kifejezetten sérti a Genfi Egyezményt.

Csak a lehetőségek keretein belül cselekedtek

Másképp látják ezt a hatóságok. Végh Zsuzsanna, Bevándorlási Hivatal főigazgatója elmondta: "A Debrecenből áttelepítettek között 16 iskolás korú gyermek volt, közülük 11 azonnal folytathatta tanulmányait Békéscsabán, és a további öt gyermek helyzete legkésőbb péntekig rendeződik".

A genfi konvenció megsértésével kapcsolatos állításra reagálva elmondta, hogy maga az egyezmény is lehetőséget ad a menekültekkel szembeni korlátozásokra, amennyiben azok személyazonossága még nem tisztázott.

"A menekültek nagy része illegálisan érkezik az országba, ebben az évben 2738 afgán menekült 95 százaléka illegálisan, okmányok nélkül lépett az ország területére" - tette hozzá. A menekültügyi eljárás 60 napig tart, ez 30 nappal meghosszabbítható, ez idő alatt a korlátozások az eljárás részét képezik. A menekült- vagy befogadotti státussal rendelkező bentlakókkal szemben nem alkalmaznak kijárási tilalmat, azt csak az áttelepítés idején szervezési okokból alkalmaztak. A Debrecenben elszállásolt 849 afgán között száz fölötti a kijárásra jogosultak száma - mondta Végh Zsuzsa.

Hírzárlat - a menekültek érdekében

Ezzel szemben Kováts András, a Menedék Egyesület programfelelőse állítja, csak 44 menekült jogosult kijárásra, és esetükben sem "feltétlenül van ez így". Kérdésünkre elmondta: "két lista van forgalomban azokról a személyekről, akik elhagyhatják a tábor területét, és a listák között vannak eltérések". Kőszeg Ferenc hétfőn egy menekült státusú lakóval megkísérelte a kilépést, de nem engedték ki az illetőt, mert a porta listáján nem szerepelt - hozta fel példaként.

"Gyakorlatilag hírzárlat van, szinte lehetetlen az újságíróknak a menekültekkel találkozni" - mondta a Helsinki Bizottság elnöke. Erre válaszolva Végh Zsuzsanna elmondta, hogy előfordulhatott, hogy egy rendezett státusú lakó nem jutott ki, véleménye szerint ez azonban nem jellemző. "Munkatársaink mindent elkövetnek az ügy érdekében" - szögezte le a Bevándorlási Hivatal főigazgatója. A sajtó távoltartásának az oka a menekültek személyiségi jogainak védelme, példaként elmondta, előfordult, hogy egy menekült névvel és arccal nyilatkozott, amiből otthon maradt családjának nehézségi adódtak.

Egynapi hideg élelem

Kováts Andrástól megtudtuk, hétfőtől szerdáig nem volt megoldott a befogadószálláson a takarítás és az étkezés, hiszen ezeket a munkákat más táborokba telepítettek látták el. "Szerdáig a táborlakók naponta egyszer kiosztott hideg élelmiszercsomagokat kaptak" - mondta Kováts.

"Egy napig valóban hideg élelmet kaptak a szálláslakók, ezt azonban azóta megoldottuk" - válaszolta Végh Zsuzsanna. A debreceni befogadószálláson 41 menekült vállalt javadalmazás fejében különböző konyhai és egyéb munkákat. A nehézséget az okozta, hogy az "afgánok nem vállaltak ilyen feladatokat".

Azt az értesülést azonban nem cáfolta a bevándorlási hivatalnok, hogy a szállást civil őrszolgálatosok, illetve határőrök is védik. A civil őrszolgálatok jelenléte a szállások területén megszokott, ezek semmiféle kényszerítő intézkedést nem alkalmazhatnak, szerepük a belső rend fenntartása - mondta Végh. Emlékeztetett, a határőrök jelenléte és a szállás külső őrzése a terrortámadások óta Európa-szerte gyakorlat, célja, mint az összes többi rendelkezésé is, a menekültek védelme.