Az ombudsman vizsgálja az IQ-rendeletet
Vizsgálatot indított a Pénzügyminisztérium egyik rendelete ügyében Jóri András adatvédelmi biztos. A rendelet szerint novembertől az APEH-nél csak az a személy kerülhet adathozzáférés szempontjából védett munkakörben, akinek az IQ hányadosa nem alacsonyabb 90-nél, és aki részt vett pszichikai alkalmassági vizsgálaton.
Jóri András szerint a rendeletnek formai és tartalmi hibái vannak. A személyes adatokhoz fűződő jog alapjog, amelyek korlátozását csak törvényben lehet jogszerűen elrendelni. A pszichiátriai vizsgálatot tulajdonképpen elrendelik. A jogszabályban az szerepel, hogy a részvétel önkéntes, viszont aki nem esik át a vizsgálaton, az a gyakorlatban nem dolgozhat az APEH-nél.
Az adatvédelmi biztos azt is kifogásolja, hogy indokolatlanul széles körben ír elő adatkezelést. A szabályozás egy webszerkesztőre, egy webfejlesztőre is vonatkozik, de nem lehet tudni, pontosan milyen okból. Emellett a rendelet "egészen abszurd módon" kizáró okként jelöli meg, ha valaki pszichiátriai kezelés alatt áll. Ide tartozik ugyanis "ha valaki egy családi tragédia után elmegy a klinikára, mert reaktív depressziója van. Ez mindenkivel előfordulhat. "- fűzte hozzá Jóri András. Szerinte annak, hogy valaki pszichiátriai kezelés alatt áll, "nem lehet köze ahhoz, hogy valaki egy közigazgatási szervnél webfejlesztőként működjön".
A munkáltató a pszichiátriai kezelésről nem is tud információt beszerezni, mert nincs a rendeletben szabályozva, hogyan tehetné azt meg. "De, ha benne is lenne, aggályos lenne" - tette hozzá az adatvédelmi biztos. Vagyis nincs helyesen definiálva a fogalom. Bár a törvény szerint minden, a személyes adatok kezelését érintő jogszabály-tervezetet be kellene mutatni véleményezésre az adatvédelmi biztosnak. Ezt a Pénzügyminisztérium elmulasztotta, ezért kezdeményezték a vizsgálatot.