Kötelező tisztújítás az állami cégeknél

Könnyen lehet, hogy éppen a privatizáció előtt cserélik le a magánosításra kiszemelt állami gazdaságok, agrártársaságok vezetőségeit, amelyek a kormány egy nemrégen hozott határozata alapján értékesítés céljából az MFB Rt. tulajdonába kerülnek - derül ki egy az Index birtokába jutott dokumentumból. A kabinet döntése értelmében azonban éppen az esetleges új vezetők lesznek azok, akik cégei privatizálhatják a fejlesztési bankhoz kerülő tizenkét mezőgazdasági vállalkozást.

Az ÁPV levelét megírta

A tulajdonosi jogokat jelenleg is gyakorló ÁPV Rt. alig egy hete egy körlevelet adott ki, amelyben arra kéri a hozzá tartozó agrárvállalatokat - azokat is, amelyek hamarosan átkerülnek a "kormánybankhoz" -, hogy a közelgő éves közgyűlések napirendjében szerepeltessék az "igazgatósági tagok visszahívása, új igazgatósági tagok" és a "felügyelő bizottsági tagok visszahívása és új felügyelő bizottsági tagok megválasztása" pontokat.

Az állami gazdaságok sorsa MFB-hez kerülnek Agroprodukt Mezőgazdasági és Termelő és Értékesítő Rt. Dalmandi Mezőgazdasági Rt. Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. Gödöllői Tangazdaság Rt. Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. Hidasháti Mezőgazdaság Rt. Lajta-Hanság Rt. Mezőfavlvi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt. Szarvasi Mezőgazdasági Termelési és Élelmiszer-feldolgozó Rt. Szombathelyi Tangazdaság Rt. Sárvári Mezőgazdasági Rt. Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt. ÁPV Rt.-nél maradók Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt. Bácsalmási Agráripari Rt. Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő és Értékesítő Rt. Enyingi Agrár Rt. Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. Komáromi Mezőgazdasági Rt. Szerencsi Mezőgazdasági Rt. Forrás: Figyelő

Könnyen lehet tehát, hogy az összes az MFB-hez kerülő, összesen 12,69 milliárd forint értékű agrárcég vezetőjének éppen azelőtt kell távoznia posztjáról, hogy privatizálhatnák társaságukat. Az említett, 2045/2001-es kormányhatározat azonban nemcsak a magánosítást tűzi ki, hanem azt is, hogy a szakminiszterek az MFB-vel együtt dolgoznak ki kedvezményes hitelkonstrukciót, annak érdekében, hogy a dolgozók, illetve cégeik vehessék meg az állami gazdaságokat. Vagyis a fejlesztési bank hitelezné a vételárat az új tulajdonosoknak.

Klientúraképzés a láthatáron?

Ráadásul azzal, hogy a cégek átkerülnek az MFB-hez, kikerülnek az ÁPV Rt.-vel szemben támasztott szigorú privatizációs követelmények alól is. Az igazgatósági cserékkel pedig új emberek kerülhetnek a cégvezetésbe, akik pedig immár az állami nagybank hitelei segítségével magánosíthatják a cégeket.

A Világgazdaság által megkérdezett jelenlegi vezetők szerint nem kizárt, hogy mindez tudatos koncepció része. Szerintük a körlevél félreérthető, mert azt a látszatot keltheti, hogy klientúraképzésre használja a volt állami gazdaságokat azzal, hogy esetleg kiválasztottjainak privatizálja azokat.

A lap információi szerint ugyanakkor az ÁPV Rt. álláspontja az, hogy a körlevél csak a közgyűlések normatívák szerint történő lebonyolítását célozta. Arra törekedtek, hogy minden lehetséges napirendi pont szerepeljen a meghívókban. A tisztségviselők visszahívásának lehetőségét nem csupán az MFB Rt. portfóliójába átkerülő cégek, hanem valamennyi társaság esetében megteremtették. A napirendre kerülés nem jelenti azt, hogy kötelező lenne a tisztségviselők lecserélése, ugyanakkor a tulajdonos ezt bárhol megteheti.

A cégek ugyan átkerülnek az MFB-hez, ám a 12,69 milliárd forintos "juttatásnak" ára is van: az állami autópályaprogramot finanszírozó nagybank éves sztrádaépítési apanázsát éppen ekkora összeggel csapolta meg a kormány a 2045/2001-es határozatával. Ebből az összegből fedezik ugyanis a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeinek kifizetését, jegyzi meg egy a Figyelő legújabb számában megjelent írás.

Heves vita az MFB-törvényről

Közfeladatok, "szakosított pénzintézeti feladatok" ellátása, nem profitorientált működés, portfóliótisztítás - hangzik el a kormányoldalon a Magyar Fejlesztési Bankról szóló, éppen tárgyalás alatt álló törvénytervezet kapcsán. "Kormányzati házibank", "klientúraképzés", aránytalanul nagy költségvetési kockázat - emlegetik a törvényjavaslat ellenzői a Parlamentben.

Tekintélyes veszteség az MFB-nél Négymilliárd forintos veszteséggel zárta a 2000-es évet a Magyar Fejlesztési Bank, holott az előző év végén még 2,56 milliárd forint adózás előtti nyereséget könyvelhetett el. Sőt, annak ellenére, hogy a pénzintézet tavaly 57 milliárd forint tőkejuttatásban részesült az államtól. A banknál azonban nem nyilatkoznak a veszteség okairól. Az MFB Rt. egyébként 48,7 milliárdos sajáttőke-állományával a hazai bankok között az előkelő negyedik helyet foglalja el. A költségvetés idén 222,51 milliárd forintot szán az MFB-nek, az összegből azonban 11,6 milliárdot a gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetésére és fenntartására kell fordítania a nagybanknak. A kétéves büdzsé 2002-re 36 milliárdot irányzott elő a fejlesztési banknak, amiből ugyancsak 15,3 milliárd forintot az autópálya-építésre szánnak. Forrás: Figyelő

Az MFB Rt.-ről szóló jogszabályba - a hitelintézeti törvény tiltása ellenére - be akarja a kormány iktatni, hogy a bank kölcsönt nyújthasson a tulajdonában, résztulajdonában álló vállalkozások elidegenítéséhez. Vagyis azt tenné lehetővé, amiről az ÁPV Rt.-től átkerülő és éppen lehet, hogy menedzsmentváltás előtt álló agrárcégek esetében hozott döntést a kormány.

Az eladó kölcsönt ad a vevőnek

Az MFB-nél kölcsönné válhatna tehát a vagyon - mint az történt Szlovákiában is a Meciar-kormányok alatt. Északi szomszédunknál az állami cégekhez értékük töredékéért jutottak hozzá a menedzserek, akik a csekélyke vételárat is bankkölcsönökből fedezték, mint például a kassai vasmű esetében.

A törvényjavaslat ellenzői kifogásolják azt is, hogy a költségvetés számára aránytalanul nagy kockázatot jelent az állami garancia is, ami az ellenzék szerint könnyelmű pénzkezeléshez vezethetne és megismétlődhetne a bécsi CW Bank esete.

Az fejlesztési bank állami követeléseket is kezelne

Aggályos, hogy az MFB feladatai közé tartozna a társadalombiztosítási, illetve költségvetési alapoknál felhalmozott követelések faktorálása, érvényesítése. Azzal együtt, hogy a banknak nincsen eredménykényszere, könnyen megvalósulhatna az eszközök leértékelése, vagyis a vagyonvesztés - kifogásolta parlamenti felszólalásban Keller László szocialista honatya. Az MFB még mindemellett hitelezhetne is.

Nemcsak az ellenzéki pártok, hanem még az MDF-es Font Sándor is nehezményezte, hogy nem valósulna meg a pénzintézet kellő ellenőrzése, ugyanis a felügyelő bizottsági tagokat nem a Parlament delegálná, mint az ÁPV Rt. esetében, hanem a tulajdonos jogokat gyakorló Gazdasági Minisztérium jelölné ki őket.

A jelentős kedvezmények mögött a kormányoldal érvelése szerint az áll, hogy az MFB jelentős közfeladatokat lát el, valamint átlátható viszonyokat kívánnak teremteni a pénzintézetnél. Az ellenzők szerint azonban a jogszabály arra nyújt lehetőséget, hogy kormány házibankot képezzen, a rajta keresztül kifolyó pénzek segítségével pedig képezze klientúráját.

Gyarapodó MFB-portfólió

A Magyar Fejlesztési Bank egyre gyarapodó portfólióját olyan cégek fémjelzik, mint a közelmúltban a bankhoz került, Fidesz-közelinek tekintett tekintett Defend Kft. vagy a Nemzeti Autópálya Rt. Éppen ezzel a befektetési portfólióval kapcsolatban fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez Keller László MSZP-s honatya. Levelében azt tudakolta a PM iránytójától, hogy milyen vállalkozásokban van teljes vagy részleges tulajdona az MFB-nek, azokkal milyen befektetési, pénzügyi kapcsolata van.

Varga azonban a banktitokra és az üzleti titokra hivatkozva a kért adatoknak csak egy bizonyos részét adta ki a honatyának. A "jogszabályi lehetőségeket figyelembe véve" az 1999. december 31-i állapotnak megfelelő céglistát juttatta el Kellernek, a résztulajdon esetében a tulajdoni hányadokat megjelölve.

A több mint egy évvel ezelőtti állapot szerint az MFB Rt. "konszolidációs körét" összesen 136 cég alkotja.