Egy hónap múlva indul az autópálya-építés?

Kósa Lajos Egy hónapon belül szerződést köthetnek

Kósa leszögezte, hogy eddig is komoly munka zajlott, hiszen fel kellett például vásárolni a tervezett nyomvonalon fekvő földeket. A koncessziós autópálya-építéseknek vége, mivel kiderült, hogy ezzel a konstrukcióval csak a beruházó jár jól - vélekedett a politikus. Példaként említette az M5-ös szerződését, amely szerint ha nem használják elegen az utat, akkor az államnak kell kiegészítenie a bevételeket.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese közölte azt is, hogy az M3-as után a szekszárdi Duna-híd megépítése következik, és várható az M7-es felújítása és továbbépítése is. Az M5-ös ügyében folyamatosan zajlanak a tárgyalások, de csak akkor lesz jó tárgyalási pozícióban az állam, amikor ennek az útnak a továbbépítése már reális közelségbe kerül - fogalmazott.

Kósa szerint a mostani és az előző kormány útépítési politikája között az a különbség, hogy a jelenlegi kabinet az utak karbantartását kívánja csupán fedezni az úthasználati díjból. Nem pedig a beruházás teljes költségét hárítja a polgárokra.

SZDSZ: a kormány szakszerűtlenül hozza döntéseit

Kósa szavaira reagálva Kovács Kálmán SZDSZ-es parlamenti képviselő, volt közlekedési minisztériumi politikai államtitkár elmondta: az ország két éve hallja folyamatosan, hogy a jövő hónapban végre felgyorsul az autópálya-építés. A képviselő meggyőződése, hogy a ,,parttalan ígérgetések" helyett most már mindenki türelmetlenül várja, hogy folytatódjanak azok a beruházások, amelyeket két éve átgondolatlanul leállított az Orbán-kormány.

Kovács Kálmán "Szakszerűtlenül hozza döntéseit a kormány"

A késlekedés legfőbb okát Kovács Kálmán abban látja, hogy teljesen szakszerűtlenül, a legalapvetőbb ismeretek hiányában hozza döntéseit, teszi kijelentéseit a kormány. Ezek közé sorolja azt is, hogy két év után sem képes elolvasni - vagy legalább utánanézni annak - a kormányzat, hogy az M3-as autópálya már nem koncesszióban épült, hanem állami beruházásként. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő társaság irányította ugyanis a beruházást. Az 1990-94-es kormány hibái

Az M5-ös kapcsán az SZDSZ-es honatya hangsúlyozta: van jó, és van rossz szerződés. Az Antall-Boross-kormány alatt Schamschula György közlekedési miniszter által megkötött M1-es és M5-ös szerződések rosszak, az országra nézve hátrányosak voltak szerinte. Schamschula ezeket az egyezményeket egyébként 1994-ben, a választások előtti hetekben írta alá - jegyezte meg Kovács Kálmán. Mindezen szerződések javítására a következő kormány tett kísérleteket, ám kiszolgáltatott helyzetében igencsak beszűkült a mozgástere. A döntések elhúzódását aztán az 1998-ban hatalomra kerülő új kormány bírálta.

Kovács Kálmán szerint az azóta eltelt újabb két esztendő sikertelen kormányzati tárgyalásai talán kijózanítják a mostani kormányt,. A Schamschula György által megkötött szerződés javítása ugyanis szerinte nehéz, hosszú tárgyalásokat igénylő folyamat.

Csütörtökön parlamenti vitanap az autópálya-építésről

Csütörtökön a Parlamentben politikai vitanapot tartanak az autópálya-építésről. Ezen az országgyűlésben lévő pártok szakértői fejtik véleményüket a beruházásokról.

A vitanapon az SZDSZ frakció szeretné kimozdítani végre ebből a helyzetből az autópálya ügyét - mondta a volt politikai államtitkár. Segíteni akarnak a kormánynak, hogy az ország számára kedvezőbb megoldással, még az idén folytatódhasson a két éve megakadt autópálya-építkezés - tette hozzá nyilatkozatát befejezve Kovács Kálmán.

Megkerülni a közbeszerzést?

Az autópálya-építés, pontosabban a nem-építés számos politikai konfliktushoz vezetett az elmúlt időszakban. Az 1998-ban megválasztott kormány tevékenységét az ellenzék azzal bírálta, hogy nem épített egyetlen méternyi új autópályát sem, s a Fidesz politikusai is ezt vetették Katona Kálmán - azóta már menesztett - közlekedési miniszter szemére.

Amikor a kormány nekilátott a feladatnak, akkor viszont azért kifogásolták az eljárást, mert a közbeszerzési törvény megkerülésével, a nyilvános pályáztatás mellőzésével fogtak hozzá az építkezések előkészítésének. Mind a mai napig nem lehet például pontosan tudni, hogy milyen metódus alapján választották ki a nyertes(nek látszó) konzorciumot.