Letöltendő fogházbüntetést kapott rágalmazásért Bencsik
További Belföld cikkek
- A legegészségesebb kórháznak járó díjért szállhatnak versenybe az intézetek
- Marad a kamatstop, meg kellett erősíteni az ukrajnai határt
- Tűz ütött ki egy díszállat-kereskedésben, minden állat elpusztult
- Holttestet találtak a járókelők a VIII. kerületben
- „Félárú vonatjegyet kérek másodosztályra Miskolcig”, avagy 10 éves a polgári jogi kódex
Mécs Imre azért kezdeményezte a magánvádas büntető eljárást, mert 1957-es gyanúsítotti vallomását közölte a Magyar Demokrata 2001. november 15-i számában, és kommentárjában azt fűzte hozzá: nem kis részben Mécs Imre vallomásának köszönhetően akasztottak fel négy embert.
A lapnak kellett volna bizonyítania
Mécs Imre az Indexnek a döntés kapcsán elmondta: a súlyos állítást a cikk szerzőjének, illetve a lapnak kellett volna bizonyítania. Erre azonban nem volt módjuk, hiszen a bíróság megállapította a korabeli periratok alapján, hogy az egyébként szintén halálraítélt Mécs Imre vallomása semmiféle újdonságot nem tartalmazott ahhoz képest, amit vádlottársai a hatóságoknak elmondtak, így annak semmiféle hatása nem volt a későbbi ítéletekre.
A Mécs Imre elleni büntető eljárást az 1956-os forradalomban történtek miatt indították meg a hatóságok államellenes összeesküvés címén. Az ügyben Mécs Imrét 1957 júniusában tartóztatták le, majd halálra ítélték. Mécs Imre kilenc hónapot töltött a siralomházban, és 1963-ban amnesztiával szabadult.
A rágalmazás minősített esete
Mécs hozzátette: a bíróság bizonyítottnak látta, hogy olyan jelentős érdeksérelem érte, ami kimerítette a rágalmazás minősített esetét. A bíróság nagy súlyt tulajdonított annak, hogy valakit a nagy nyilvánosság előtt azzal vádoltak meg: vallomásával mások halálát okozta. A bíróság szóbeli indoklásában rámutatott: a Magyar Demokrata cikke alapján az olvasó kész ténynek vehette, hogy Mécs Imre elárulta társait. A szabad demokrata parlamenti képviselő elmondta még: az újságíróknak rendkívül nagy a felelőssége, mert sokan ma is etalonnak tekintik a sajtóban megjelenteket. Ismertetése szerint Bencsik András és munkatársa a perben azzal védekezett, hogy egy alkotmánybírósági döntés alapján a közszereplőknek jóval többet kell eltűrniük, de a bíróság megállapította, hogy az Alkotmánybíróság a korlátokat is lefektette, márpedig abba a leírtak nem férnek bele.
Egyszer már nyert Mécs
Az eset kapcsán korábban jogerősen polgári pert is nyert Mécs Imre. Abban az eljárásban a Fővárosi Bíróság kimondta, hogy a Magyar Demokrata megsértette Mécs Imre jó hírnévhez fűződő jogát, és ezért 750 ezer forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg. A polgári perben a bíróság megállapította, hogy a kifogásolt cikk valós tényeket hamis színben tűntetett fel, illetve olyan véleményeket, következtetéseket fogalmazott meg, amelyek teljességgel megalapozatlanok, és alkalmasak arra, hogy megsértsék Mécs Imre személyiségi jogait.
Bencsikék fellebbeznek
"Nem is kaptam levegőt, amikor kihirdették az ítéletet" - kommentálta a döntést Bencsik András. A főszerkesztő az Indexnek elmondta: Mécs ügyeiről már két korábbi bírósági döntés is szólt, melyek közül az első jogerősen felmentette őt, a második perben pedig első fokon megrovást kapott. A főszerkesztő az Indexnek elmondta, szerinte a per tárgyát képező cikkben nem azt írták, hogy Mécs jelentette fel a négy forradalmárt, ezért csak a bíró "bő fantáziáján" múlott, hogy az írásba belelátta a "legsúlyosabb becsületsértés" megvalósítását. Bencsik és kollégája fellebbez a döntés ellen.