Csökkent az idegengyűlölet, de így is erős
Az új világ kihívására a rasszizmus volt a válasz
A magyarok nem egészen negyede ítéli meg úgy, hogy a bevándorlók nyitottabbá teszik az országot az új eszmék és kultúrák iránt, ennél is kevesebben gondolják, hogy hasznára válnak a magyar gazdaságnak - idézi a felmérést a Népszabadság. A legtöbben inkább bizonytalanok, úgy vélik: igen is, meg nem is.
A szociológus arra hívja fel a figyelmet, hogy a globalizáció hatására egységesülő világpiac, a multinacionális gazdasági vállalatok megjelenése, az egész világot behálózó elektronikus kommunikáció rendszere, a légi közlekedés kiterjedése és a migráció élénkülése valamennyi állam számára új helyzetet teremtett a kilencvenes években. Erre pedig a többségi társadalomhoz tartozók egy része sok országban idegenellenességgel, rasszizmussal reagált. Csak nem olyan mértékben, mint nálunk.
Rasszizmusban csak Bulgáriával vetekedhetünk
Az idegenellenességről szóló vizsgálat egy nemzetközi összehasonlító kutatás részeként készült, először 1995-ben, másodszor most, 2003 tavaszán. Nyolc évvel ezelőtt még elkeserítőbb volt a kép. Akkor a válaszadók több mint a fele sem gazdasági, sem kulturális hasznot nem érzett abból, hogy idegenekkel él együtt.
Nyugat-Európában és a tengerentúlon - egy-két államtól eltekintve - az emberek többsége a magyarokkal ellentétben egyetért azzal, hogy az országot a bevándorlók mind gazdasági, mind kulturális téren gazdagítják. A vizsgálatot huszonhárom országban végezték el, és hozzánk hasonló idegenellenes eredményeket csak Bulgária produkált.
Az emberek többsége még ma is úgy gondolja Magyarországon, hogy az állam túl sokat költ a bevándorlókra, és mérsékelten ugyan, de vissza kellene fogni az ide irányuló migrációt. Ennek ellenére tény, hogy 1995-höz képest enyhült az idegenellenesség, a bevándorlók megítélésekor nagyobb hangsúlyt kapnak a kevésbé elutasító nézetek - véli a Népszabadság.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
