Szolidáris egészségbiztosítás vagy szegények kukája?

Csütörtökön az összes párt megnyilvánult az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról, amely várhatóan az elkövetkező hónapok egyik legfőbb közéleti témája lesz. A labdát Varga Mihály, a Fidesz alelnöke dobta fel, aki sajtótájékoztatóján kijelentette: ha több biztosító lesz, többet kell majd fizetni, mert a profitorientált magánbiztosítók ki fogják kényszeríteni a járulékemelést.

A több-biztosítós modell működési költségei nagyobbak, hiszen egy helyett nyolc-tíz profitorientált magánbiztosítót kell fenntartani, mondta Varga Mihály. Ki kell fizetni a magánbiztosítók vezetőségi tagjainak fizetését, magasabbak lesznek az adminisztrációs költségek, fedezni kell a részvényesek nyereségét és a hatalmas hirdetési költségeket is.

Az OEP nem került sokba

Varga szerint ma a magyar egészségügy két lényeges ponton versenyképes: egyrészt nemzetközi összehasonlításban is alacsonyak a működési költségei, másrészt rövid a várólista, vagyis nem kell hónapokat, éveket várni az ellátásra. Varga Mihály szerint mindkettőt elveszíthetjük a több-biztosítós modell bevezetésével.

Míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár teljes költségvetéséből, 1050 milliárd forintból 2-5 százalékot, vagyis mintegy 21 milliárd forintot fordít saját fenntartására, addig nemzetközi tapasztalatok szerint a magánbiztosítóknál ez az arány 25-30 százalék, azaz 250-350 milliárd forint is lehet, mondta a Fidesz alelnöke

Az új rendszer bevezetése nem változtatja meg a járulékszintet, jelentette ki Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a Liberális Egészségügyi Tanács ülésén. A bevezetési költségeket firtató kérdésre azt mondta, költségük csupán a piacra lépő biztosítóknak lesz.

Szabályoznák a piacot

Uniós tagállamként Magyarországon csak olyan rendszer képzelhető el, közölte Horváth Ágnes ahol szabályozott, hogy mennyi lehet a működési költség, mennyi lehet a profit, és ahol a piacra lépőknek be is kell fektetniük, például a kórházak felújításába.

Mint korábban bejelentették, a tárca olyan vegyes rendszert javasol, amelyben továbbra is mindenkinek kötelező egészségbiztosítása lesz, de az állampolgár választhat, hogy az OEP utódjaként megmaradó állami biztosítóval, vagy valamelyik magánbiztosítóval szerződik.

A Tanács ülésén tíz pontból álló nyilatkozatot fogadtak el az új biztosítási rendszer alapelveiről. Ezek között szerepel, hogy “nemzeti kockázatközösségen és társadalmi szolidaritáson alapuló egészségügyet szeretnének, amely a szolgáltatók és a biztosítók versenyére épül, az állam pedig szabályozással és szigorú felügyelettel garantálja, hogy a biztosítók ne válogathassanak a betegek között”.

Ezt a liberálisok által javasolt modellben az állami felügyelet alá tartozó Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alap (ENKA) biztosítaná. A főként az APEH-en keresztül befizetett járulékok ide kerülnének, s innen osztanák el azokat egy fejkvótarendszer szerint a biztosítók között.

A járulékok elosztásánál figyelembe vennék, hogy melyik biztosítónál milyen az ügyfelek összetétele (fiatal, idős, krónikus beteg stb), s azokra milyen egészségügyi kiadások várhatók. Az SZDSZ szerint ebben a rendszerben érvényesülne a szolidaritás, a keveset befizető, de gyakran betegeskedők költségeit is állni tudnák a biztosítók.

A biztosítókat törvény kötelezné a szerződéskötésre minden jelentkezővel, akik évente dönthetnének arról is, hogy váltanak-e biztosítót. A biztosítók szabadon szerződhetnének a kórházakkal, orvosokkal, más egészségügyi szolgáltatókkal. Érdekük lenne, hogy biztosítottjaik elégedettek legyenek, ezért a legjobb ellátást nyújtó intézményekkel fognak szerződni, ez vezet az ellátási színvonal növeléséhez, mutatott rá Horváth Ágnes.

A szegények kukája?

A döntésnél a biztosítási rendszerről két dolgot tartanak szem előtt, mondta Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője. Az egyik, hogy biztosítsák az embereknek a megfelelő szintű szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a másik szempont pedig a kedvező költségvetési folyamatok további erősítése.

Az eddigi kormányzati lépések eredményeként most egyensúlyban van az egészségbiztosítási alap, sőt 500 millió forintos többletet mutat, hívta fel a figyelmet Szabó Lajos. Ez nem azért keletkezett, mert spóroltak a szolgáltatásokon, hanem felszámolták a működés hiányosságait és bővítették a járulékfizetők körét, tette hozzá.

A több-biztosítós modell bevezetése még inkább "lebetegítené, agonizálná az egészségügyet, az állampolgárok nagyon rosszul járnának" - hangoztatta Csáky András, az MDF országos elnökségének tagja Miskolcon. A politikus szerint az SZDSZ által javasolt kompromisszumos megoldás, sem járható, ez a "legkártékonyabb, az OEP lenne vélhetően a kuka, ott maradnának a szegény, valóban ellátásra szoruló betegek".