Blamázs a lőtéren tüzelj, és felejtsd el!

2002.10.09. 15:14
Csődöt mondott a magyar légvédelem "eminens" eszköze. Négy indításból csak két Mistral-2 típusú légvédelmi rakéta ért célba a Magyar Honvédség drégelypalánki légvédelmi lőgyakorlatán - értesült a HavariaPress. A vezérkari főnök vizsgálatot kezdeményezett. Egy francia katonai szakértő szerint rakétahiba okozta a kudarcot.
A honvédség hadrendbe állítási lőgyakorlatán az első rakéta már a cél elérése előtt megsemmisített önmagát (magyarul: felrobbant), a másodikat pedig nem sikerült kilőni, mert meghibásodott a tápegysége. Tápegységcsere után sikerült elindítani és célba juttatni a 37 millió forintot érő szerkezetet. A fiaskónak több tucat katonai és politikai vezető, valamint külföldi szakember és magas rangú katonatiszt volt szemtanúja.

A '99-es kudarc

Ezzel a fegyverrel már korábban is meggyűlt a katonák baja. A Mistral-2 kis hatósugarú légvédelmi rendszer első hadrendbe állítási gyaskorlatán, 1999-ben háromból egy volt a találati arány. A vizsgálat akkor azt állípította meg, hogy kiképzési hiba miatt volt sikeretelen a gyakorlat. (Tehát a katonák nem értettek a berendezésekhez.) A honvédség összesen 28 milliárd forintért vásárolta meg a francia légvédelmi rendszert, amelyet arra terveztek, hogy bármilyen időjárási viszonyok között képes legyen megsemmisíteni egy - akár a hangsebesség kétszeresével repülő - vadászgépet.

A mai balsiker okait még vizsgálják. A gyakorlatot 66%-os eredményességűnek könyvelte el a honvédség, a rendszert hadrendbe állították.

Tüzelj, és felejtsd el!

A Mistral-2 fegyverrendszer a "tüzelj, és felejtsd el!" (fire and forget) nevű harceszközök kategóriájába tartozik. Az elnevezés arra utal, hogy a kezelőszemélyzetnek a kisrakétával csak az elindításáig kell foglalkoznia. A kezelő és irányzó katonának "mindössze" annyi a feladata, hogy az irányzótávcsövében észlelt ellenséges légi célpontra elindítsa a Mistral-2-t. A kisrakéta a tároló- és indítócső elhagyása után - fedélzeti önirányító berendezésével - rávezeti magát a légi célpontra: harci repülőgépre vagy helikopterre.

Gripen-vásárlás
Kormányzati felhatalmazás után a Honvédelmi Minisztérium még az idén megkötheti a szerződést a modernebb Gripen vadászrepülőgépek beszerzéséről, a svéd partner valamennyi magyar kérésnek eleget tesz; a módosított lízing-szerződés a számítások szerint 10-15 százalékkal növeli az eredeti 108 milliárd forintos árat. Mindezt a tárca vezetője, Juhász Ferenc jelentette be szerdán Drégelypalánkon, a Mistral éles lőgyakorlatot követő sajtótájékoztatón.

A politika a szakma javaslata alapján dönti majd el, hogy gondolkodjanak-e a rendszer további fejlesztésén. A miniszter utalt arra, hogy az új kormány változásokat kezdeményezett az előző kabinet által megkötött Gripen-szerződés paramétereiről.

Vizsgálat indult

Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke vizsgálatot kezdeményezett a sikertelen légvédelmi éleslövészet miatt. A vezérkari főnök és a honvédelmi miniszter a látottak ellenére is kiválóan felkészültnek minősítette a légvédelmi csapatot. A vizsgálat során arra a kérdésre is választ keresnek majd, hogy érdemes-e hadrendben tartani, és ha igen, milyen változtatásokkal az 1994 és 1998 között 28 milliárd forintért vásárolt Mistral-rendszert.

Egy francia katonai szakértő az éleslövészet értékelésén egyértelműen rakétahibával okolta a kudarcot, és valószínűsítette, hogy nem a Magyar Honvédség felkészületlensége, hanem a rakéták műszaki hibája miatt zárult csak ötven százalékos eredménnyel a gyakorlat, de nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a világszínvonalúnak mondott rendszerrel miért nem sikerült eddig harci helyzetben találatot elérni. Az indiai-pakisztáni határvillongások idején Pakisztán által bevetett rakéták egyetlen célpontot sem semmisítettek meg.

Korszerű ikerindító légicsapások ellen
A Magyar Honvédség egy bonyolultabb, hordozójármű fedélzetére telepíthető indítórendszerrel vásárolta a rakétákat. Az ATLAS indítóberendezés (Advanced Twin Launcher Anti-air Strikes = korszerű ikerindító légicsapások ellen) egy alaplemezre épített körbeforgatható állvány. A 132 kilogramm tömegű szerkezet központi oszlopán kialakított ülésen foglal helyet a kezelő. Az indítótubusokat (az oldal- és a magassági szöget) ő állítja be a szükséges helyzetbe, majd a "célmegfogást" követően a rakétákat elindítja.

A szerkezet könnyen kezelhető. Az indítóállványnak járműről talajra, illetve talajról járműre való telepítése mindössze három és fél percet vesz igénybe, a menethelyzetből tűzkészre tétel ideje pedig húsz másodperc.