Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Blamázs a lőtéren tüzelj, és felejtsd el!

2002.10.09. 15:14
Csődöt mondott a magyar légvédelem "eminens" eszköze. Négy indításból csak két Mistral-2 típusú légvédelmi rakéta ért célba a Magyar Honvédség drégelypalánki légvédelmi lőgyakorlatán - értesült a HavariaPress. A vezérkari főnök vizsgálatot kezdeményezett. Egy francia katonai szakértő szerint rakétahiba okozta a kudarcot.
A honvédség hadrendbe állítási lőgyakorlatán az első rakéta már a cél elérése előtt megsemmisített önmagát (magyarul: felrobbant), a másodikat pedig nem sikerült kilőni, mert meghibásodott a tápegysége. Tápegységcsere után sikerült elindítani és célba juttatni a 37 millió forintot érő szerkezetet. A fiaskónak több tucat katonai és politikai vezető, valamint külföldi szakember és magas rangú katonatiszt volt szemtanúja.

A '99-es kudarc

Ezzel a fegyverrel már korábban is meggyűlt a katonák baja. A Mistral-2 kis hatósugarú légvédelmi rendszer első hadrendbe állítási gyaskorlatán, 1999-ben háromból egy volt a találati arány. A vizsgálat akkor azt állípította meg, hogy kiképzési hiba miatt volt sikeretelen a gyakorlat. (Tehát a katonák nem értettek a berendezésekhez.) A honvédség összesen 28 milliárd forintért vásárolta meg a francia légvédelmi rendszert, amelyet arra terveztek, hogy bármilyen időjárási viszonyok között képes legyen megsemmisíteni egy - akár a hangsebesség kétszeresével repülő - vadászgépet.

A mai balsiker okait még vizsgálják. A gyakorlatot 66%-os eredményességűnek könyvelte el a honvédség, a rendszert hadrendbe állították.

Tüzelj, és felejtsd el!

A Mistral-2 fegyverrendszer a "tüzelj, és felejtsd el!" (fire and forget) nevű harceszközök kategóriájába tartozik. Az elnevezés arra utal, hogy a kezelőszemélyzetnek a kisrakétával csak az elindításáig kell foglalkoznia. A kezelő és irányzó katonának "mindössze" annyi a feladata, hogy az irányzótávcsövében észlelt ellenséges légi célpontra elindítsa a Mistral-2-t. A kisrakéta a tároló- és indítócső elhagyása után - fedélzeti önirányító berendezésével - rávezeti magát a légi célpontra: harci repülőgépre vagy helikopterre.

Gripen-vásárlás
Kormányzati felhatalmazás után a Honvédelmi Minisztérium még az idén megkötheti a szerződést a modernebb Gripen vadászrepülőgépek beszerzéséről, a svéd partner valamennyi magyar kérésnek eleget tesz; a módosított lízing-szerződés a számítások szerint 10-15 százalékkal növeli az eredeti 108 milliárd forintos árat. Mindezt a tárca vezetője, Juhász Ferenc jelentette be szerdán Drégelypalánkon, a Mistral éles lőgyakorlatot követő sajtótájékoztatón.

A politika a szakma javaslata alapján dönti majd el, hogy gondolkodjanak-e a rendszer további fejlesztésén. A miniszter utalt arra, hogy az új kormány változásokat kezdeményezett az előző kabinet által megkötött Gripen-szerződés paramétereiről.

Vizsgálat indult

Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke vizsgálatot kezdeményezett a sikertelen légvédelmi éleslövészet miatt. A vezérkari főnök és a honvédelmi miniszter a látottak ellenére is kiválóan felkészültnek minősítette a légvédelmi csapatot. A vizsgálat során arra a kérdésre is választ keresnek majd, hogy érdemes-e hadrendben tartani, és ha igen, milyen változtatásokkal az 1994 és 1998 között 28 milliárd forintért vásárolt Mistral-rendszert.

Egy francia katonai szakértő az éleslövészet értékelésén egyértelműen rakétahibával okolta a kudarcot, és valószínűsítette, hogy nem a Magyar Honvédség felkészületlensége, hanem a rakéták műszaki hibája miatt zárult csak ötven százalékos eredménnyel a gyakorlat, de nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a világszínvonalúnak mondott rendszerrel miért nem sikerült eddig harci helyzetben találatot elérni. Az indiai-pakisztáni határvillongások idején Pakisztán által bevetett rakéták egyetlen célpontot sem semmisítettek meg.

Korszerű ikerindító légicsapások ellen
A Magyar Honvédség egy bonyolultabb, hordozójármű fedélzetére telepíthető indítórendszerrel vásárolta a rakétákat. Az ATLAS indítóberendezés (Advanced Twin Launcher Anti-air Strikes = korszerű ikerindító légicsapások ellen) egy alaplemezre épített körbeforgatható állvány. A 132 kilogramm tömegű szerkezet központi oszlopán kialakított ülésen foglal helyet a kezelő. Az indítótubusokat (az oldal- és a magassági szöget) ő állítja be a szükséges helyzetbe, majd a "célmegfogást" követően a rakétákat elindítja.

A szerkezet könnyen kezelhető. Az indítóállványnak járműről talajra, illetve talajról járműre való telepítése mindössze három és fél percet vesz igénybe, a menethelyzetből tűzkészre tétel ideje pedig húsz másodperc.