Az egyszakosság csődje

ELTE Bölcsészettudományi Kar

Mivel a kétszakosokat illető 306 ezer forintos állami normatívának idén csak 56 százalékát folyósítja a költségvetés az egyszakosok után, a vidéki bölcsészkarokon tízmilliós nagyságrendű hiány keletkezett, a legnagyobb hallgatói létszámú ELTE pedig háromszázmilliós hiánnyal küzd.

Ahhoz, hogy az átmeneti időszakban - tehát amíg visszaállítják a kétszakos rendszert - a bölcsészkarok ne omoljanak össze, mindenképpen szükség van az oktatási tárca anyagi támogatására - szögezte le Manherz Károly.

A dékán elmondta: ezért azt javasolják, hogy az egyszakos képzésben résztvevők után az intézmények az idei évben a tavalyi 65 százalékos normatívát kapják. A kétszakos képzésben résztvevők finanszírozását a kollégium tagjai úgynevezett jutalmazó normatíván keresztül képzelik el, ami a jelenlegi 56 százalékos juttatás kétszerese lenne.

A dékán hangsúlyozta: az egyszakos képzési rendszert legkésőbb 2002-ig kétszakossá fogják alakítani. Az átalakítás feltétele, hogy legkésőbb idén életbe lépjen a bölcsészképzés pontos feltételeit - óraszámok, kreditek - rögzítő kormányrendelet.

Hozzátette: aggályosnak tartják ugyanakkor a tanárképzés-moduljának órakereteit is. Úgy vélte: a jelenlegi óraszámok finanszírozásához nem állnak rendelkezésre a szükséges források. Javasolják tehát az erről szóló kormányrendelet módosítását, vagy ha a jelenleg órakeretek megmaradnak, ezekre külön finanszírozási kategóriát kell képezni - hívta fel a figyelmet Manherz Károly.

A bölcsészkarok financiális problémáinak az lehet a következménye, hogy a kar, ahol tud, szigorítani fog a vizsgarendszeren, a tanegységek felvételében, és hogy várhatóan visszaállítják a kétszakos rendszert - mondta el Eckler Péter, az ELTE BTK HÖK-elnöke.

Bölcsész=humán erőforrás

A Magyarországon az 1991-es évben bevezetett egyszakos bölcsészképzés miatt mára a bölcsészkarokon az egyszakosság vált "divattá". Jelenleg 25-26 ezer bölcsészhallgató tanul, nagyjából hetven százalékuk választotta az egyszakos képzési formát. Az egy szak gyakorlati előnye nyilván az, hogy aki egy szakot akar csak tanulni, nem kell még egy szakot választania a kedvence mellé. Rövid távon ez liberális lépés, de hosszú távon nem növeli az eltés diploma érétkét - hangsúlyozta Eckler. Arról, hogy milyen arányban maradnak pályán a bölcsészek, nincs kimutatás. Az viszont nyilvánvaló, hogy a média, a politika, a közélet elsődleges humán erőforrásként tartja számon a bölcsészeket. A bölcsész-diplomás azonban elméletileg gimnáziumban helyezkedne el, tehát, aki tanítani akar, annak előnyösebb, ha két szakon végez: a középiskolákba kétszakos tanárokat várnak.

Az egyszakos rendszer tovább ilyen formában nem tartható - hangsúlyozta a BTK HÖK vezetője. Részben a normatíva miatt - másrészt azért nem, mert az ELTE diploma minőségét a kétszakosság garantálja. Még kérdés, hogy hány év múlva vezetik vissza a kétszakos rendszert, milyen tárgyakat lehet egyszakos egyetemistaként hallgatni, mit párosítva.

Kiss Ádám, az oktatási tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára szerint a bölcsészkarok problémája legfőképp az intézményen belüli elosztás hibáiból adódik.

Az intézmények költségvetése több részből tevődik össze - folytatta a helyettes államtitkár: a létesítmény-fennatartásra, kutatásra, dokotorandusz-képzésre, vagy az elismert feladatok végrehajtására adott összeget megkapták az egyetemek, márpedig ez a summa magasabb a tavalyinál. A tárca számításai szerint az egyetemeknek az intézmény-támogatásból meg kell tudnia élni, ha a belső elosztási rendszerén változtatnak.

Az egyszakosság megszüntetésének kérdése annak a tíz éves projectnek az utolsó pontja, amelynek keretében meghatározzák az egyetemi diplomához szükséges képesítési követelményeket - tette hozzá Kiss Ádám. Kormányrendelet szabályozza, mi az a minimum, amit teljesítenie kell egy hallgatónak ahhoz, hogy diplomát kaphasson - a minimumon fölüli rész az egyetemek intellektuális autonómiájának része. A bölcsészkarok szakcsoportjára mostanra készült el a bölcsészképzés pontos feltételeit rögzítő javaslat, az akkreditációs bizottság néhány szakmai rész kivételével már el is fogadta. A képzési követelmények olyan formában jelennek meg, hosszú távon megoldják a kialakult pénzügyi problémákat.

A bölcsészkarok pénzügyi válságának kialakulása az egyetemeknek is fölróható Kiss Ádám szerint, aki emlékeztetett arra, hogy Magyar Bálint már 1997-ben levélben figyelmeztette az intézményeket a kétszakosság előnyeire, az egyetemek mégsem változtattak semmit. A helyettes államtitkár szerint a jelenlegi intézkedések nyomán 2001-től már nem lehet tömegével egy szakra jelentkezni.