Minden vádpont alól felmentették Molnár Csabát

Valamennyi vádpontban felmentette a Fővárosi Bíróság Molnár Csabát. A rendőr alezredes ellen hivatali visszaélés, vesztegetés és államtitoksértés miatt indítottak eljárást, a Szebeni László vezette büntetőtanács azonban azt állapította meg: egyik bűncselekményt sem követte el a Kulcsár Attila elfogása, illetve az ellene folyó nyomozás irányítása kapcsán ismertté vált rendőr.

Az elsőfokú ítélet rövidnek mondott, ám közel másfél órás szóbeli indokolása során a bíróság rámutatott: a vád tárgyává tett cselekmények során Molnár Csaba a jogszabályi kötelezettségeinek megfelelően járt el. Ezt támasztotta alá valamennyi tanú is, köztük az alezredes feletteseinek, illetve banki vezetők vallomása. Mindemellett az indoklás során elhangzott: az ügyészség által bizonyítékként becsatolt lehallgatási jegyzőkönyvek bár eljárásjogilag sem lettek volna felhasználhatók az eljárásban, tartalmukat tekintve sem bizonyítják az alezredes bűnősségét.

A vádak

A büntetőeljárás azt követően indult, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól származó információkra hivatkozva a 2003 decemberében egy újságcikkben az jelent meg, az alezredes a megengedettnél szorosabb kapcsolatot tart fenn részben arab származású pénzváltókkal. Bár a rendőrségi vezetők az ezt követően indult belső vizsgálat során sem találtak bűncselekményre utaló adatokat, az ügyészség eljárást indított.

Az ügyészségi nyomozás alapján három pontban emeltek vádat Molnár Csaba ellen. A vesztegetés az ügyészség szerint azzal valósult meg, hogy az alezredes 2003. augusztus 20-án találkozott a harmadrendű vádlottként szereplő Bassam T. pénzváltóval, akitől ajándékokat fogadott el. Az ügyészség szerint cserébe a rendőrtiszttől azt kérték, hogy járjon közbe az általa hivatalból is ismert Volksbanknál annak érdekében, hogy ne mondják fel a Bassam T.-vel korábban kötött pénzváltói szerződésüket.

A hivatali visszaélés illetve az államtitoksértés az ügyészség szerint akkor valósult meg, amikor Molnár Csaba egyfelől tájákoztatta Bassam T-t kettő, a cégéről, az Intermoney kft.-ről érkezett, pénzmosással kapcsolatos banki bejelentésről, mely titkosítva volt, másfelől pedig felhívta arra, hogy az ügy jobb megítélése érdekében visszamenőlegesen tegyen saját maga is pénzmosásra utaló bejelentéseket a rendőrségen.

Egy kapcsolat kezdete

Molnár Csaba a jogszabályokból és beosztásából fakadó kötelezettségeinek megfelelően létesített és tartott kapcsolatot a másod- és harmadrendű vádlottal, D. Zoltánnal és Bassam T.-vel - ismertette a bíróság álláspontját Szebeni László. A megállapított tényállás szerint az egy másik pénzváltó cégnél dolgozó D. Zoltán egy, a rendőrség által is rendszeresen szervezett, a jogszabályi változásokkal és a bankok és pénzváltók kötelezettségeivel összefüggő előadáson találkozott Molnár Csabával, akivel később privát kapcsolatba is került. Ő mutatta be az alezredesnek Bassam T.-t, aki felajánlotta segítségét a rendőr munkájához.

Száz forintos ajándékok

A bíróság megállapítása szerint Bassam T. 2003 nyarán szíriai hazalátogatását követően D. Zoltánon keresztül jelezte, hogy találkozna Molnár Csabával, mert egy kisebb ajándékot is hozott neki. Mivel a hívás éppen augusztus 20-án történt, az alezredes azt mondta, találkozzanak később, hivatali időben, de ha odajönnek, ahol ő éppen autót mosni készül, aznap is találkozhatnak. Egy benzinkútnál ezt követően adták át az ajándékokat, melyek értékét a korábbi szakértői vélemények még néhány ezer forintra tették, az ítélet szerint azonban csak néhány száz forintot érnek. Ezt ugyanis maga a szakértő jelentette ki a bíróság előtt, mondván, hogy a legértékesebb ajándék, a fa tolltartó ára attól függ, mennyire látja elegánsnak vevőjét az arab piacon az árus: egy farmeres vásárló már 3-400 forintért is megkaphatja azt, míg egy öltönyös turistától néhány ezer forintot is elkérnek. A további ajándékok, egy bizsu karkötő és néhány sütemény korábban is néhány száz forintos értékkel szerepelt az anyagokban.

Molnár felettesei az ajándékokat egyértelműen elfogadhatónak minősítették. Egyikük arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendőrtiszti főiskolán oktatott etikai szabályok szerint a társadalmi kapcsolatoktól, a potenciális információforrásoktól a kisebb ajándékokat el kell fogadni, és viszonozni is kell, tekintve, hogy e nélkül aligha képzelhető el a kapcsolat fenntartása.

Az ajándékokért cserébe az ügyészség szerint Molnár közbenjárt Bassam T. érdekében a Volksbanknál. A bank jogi osztályának vezetője, illetve igazgatótanácsának elnökének tanúvallomása szerint azonban ilyesmi az alezredessel folytatott, egy másik ügyben kezdeményezett beszélgetésükön fel sem merült. Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták azt is: a pénzintézet már korábban döntést hozott a pénzváltói üzletág felszámolásáról, valamennyi ügynöküknek felmondtak.

Államtitoksértés: ha megtette volna sem lenne bűn

Az államtitoksértéssel kapcsolatban a bíróság megállapította: az Intermoney Kft-re vonatkozó bejelentések egyike nem is volt minősítve, így ott fel sem merülhetett a bűncselekmény. A másik bejelentést a rendőrségen valóban államtitokká minősítették, mint a korábbi, - egyébként többször az ORFK-n belül is kritizált - gyakorlat szerint minden bejelentést. (Az éppen 2003-ban elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően már az év második felében változott a rendőrség gyakorlata, 2004. januárjától kezdve pedig hivatalosan is megszűnt a bejelentések automatikus államtitokká minősítése.)

A bíróság szerint a bizonyítékok alapján Molnár nem beszélt a bejelentésről Bassam T.-vel. Szebeni László szerint ugyanakkor ha Molnár Csaba közölte volna is a bejelentés tényét Bassam T.-vel, azzal bár formailag megvalósult volna az államtitoksértés, annak a társadalomra való veszélyessége olyan csekély fokú, hogy ugyancsak nem lenne bűncselekménynek minősíthető. A bejelentések korábbi formában történt titkosítása ugyanis éppen azért szűnt meg, mert egyrészt azok eredeti példánya a bankoknál és más bejelentőknél nyílt okiratként hozzáférhető volt, másfelől a bejelentés alapján bekért további információk alapján a bejelentés ténye az érintett számára is világossá vált.

A bíróság megállapította azt is: nem Molnár Csaba, hanem az Intermoney Kft-vel szerződésben levő K&H Bank egyik vezetője kérte további, akár visszamenőleges bejelentésekre Bassam T-t, ahogy ez akkoriban - a későbbi esetleges botrányok elkerülése érdekében - több pénzintézetnél gyakorlattá vált.

Törvénytelen jegyzőkönyvek

Miután a tanúvallomások egyértelműen a védelem álláspontját támasztották alá, az ügyészség a tárgyalás folyamán többször is a telefonlehallgatási jegyzőkönyvekben foglaltakra hivatkozott. A bíróság ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az abban foglaltak nem alkalmasak Molnár bűnősségének bizonyítására. Ilyen tartalmú vallomást tettek a jegyzőkönyveket áttanulmányozó rendőri vezetők. A jegyzőkönyvek felhasználásakor az ügyészség több esetben következtetéseket vont le, és nem az elhangzott tényekre koncentrált. Ugyanakkor Szebeni László ismét felhívta a figyelmet: a lehallgatási anyagok a Molnár Csaba elleni ügyben eljárásjogi okokból sem felhasználhatók (nem ehhez a nyomozáshoz kérték az engedélyt a titkosszolgálatok), és erről az ügyészséget már egy évvel ezelőtt, korábban, tavaly januárban is tájékoztatta a bíróság.

Az ügyészség fellebbez

Az ügyészség a tárgyaláson anyagi és eljárásjogi hibákra hivatkozva fellebbezett és a vádlottak bűnösségének megállapítását, valamint büntetés kiszabását kérte. Bővebben azonban az ítélet írásos indoklásának elkészültéig nem kívánták kommentálni az ügyet.