Aláírásgyűjtés és egyetemi vétó a Bursa Hungarica miatt

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és több nagy létszámú felsőoktatási intézmény, így a pécsi, a miskolci, a szegedi és a gödöllői Szent István Egyetem is tiltakozik az oktatási tárcánál a Bursa Hungarica elnevezésű ösztöndíjrendszer egyes elemei ellen, ezért aláírásgyűjtő akciókba kezdtek és élni kívánnak egyetemi tanácsbeli vétójogukkal is az ügyben. Amennyiben ezt megteszik, a HÖOK elnökhelyettese, Vasa László szerint több intézményben kétségessé válik a Bursa-program márciusi indulása.

Az oktatási tárca dupláz

A márciusban bevezetni kívánt kétszintű rendszer lényege, hogy az önkormányzatok által a sikeresen pályázó hallgatónak megállapított havi támogatási összeget az OM azzal megegyező mértékben - havonta hallgatónként maximum 5000 forinttal - egészíti ki. Erre egy tavaly novemberi bejelentés szerint 1 milliárd forintot különített el a tárca.

A hallgatói normatíva kárára

Egy januári keltezésű, a tárca két helyettes államtitkára által jegyzett levél azonban már arról tájékoztatta az intézményeket, hogy az 1 milliárd forintot nem többletforrások bevonásával, hanem a 70 ezer forintos, az ösztöndíjak alapját képező hallgatói normatíva megkurtításával fedezik.

Az új támogatási forma bevezetésével a hallgatói előirányzat 10 százalékát kellene az egyetemeknek elkülöníteniük a Bursa-ösztöndíjasok juttatásaira, ám ez, ahogy a HÖOK alelnöke az Indexnek kifejtette: esélyegyenlőtlenséget teremt a hallgatók között. Miközben az elvonásra kerülő tíz százalék a felsőoktatási intézmények hallgatóit egyformán sújtja, az ebből is képzett támogatáshoz a hallgatók nem egyforma eséllyel és mértékben juthatnak hozzá, annak függvényében, hogy a települési önkormányzataik milyen mértékben támogatja őket.

Adatok A hallgatói normatíva összege 1989-ben 65 ezer forint volt hallgatónként, amely 1998-ban emelkedett, 70 ezer forintra. A Bursa Hungarica révén a hallgatói normatíva 10 százaléka kikerül az intézményi hatáskörből, tehát az intézményekben felhasználható keret így összegszerűen is kevesebb, mint az egy évtizednél is régebben meghatározott összeg.

Háromszoros-négyszeres különbségek

A gazdagabb és éppen ezért a pályázókhoz is bőkezűbb önkormányzat által támogatottak jóval több pénzhez jutnak, mint a szegényebb települések lakói, és mivel az OM azt vállalta, hogy az eredeti összeget duplázza, háromszoros, négyszeres különbség is adódhat az azonos mértékben rászoruló hallgatók szociális támogatásai között - fejtette ki lapunknak véleményét Pék Zoltán, a Gödöllői Szent István Egyetem HÖK-elnöke. A valóban rászoruló, de a települési önkormányzat által nem támogatott hallgató eleshet a szociális támogatás lehetőségétől.

Az egyetemisták félreértették a programot

Alapvetően félreértették a hallgatói önkormányzatok a helyzetet, hiszen a tíz százalék elkülönítése nem azt jelenti, hogy ezt az összeget feltétlenül a Bursa-ösztöndíjasokra kell elkölteni, hanem tartalékot kell képezni - fejtette ki az Indexnek Borbély Gábor, a Felsőoktatási Pályázatok Irodájának vezetője. Március elején derül ki, hogy az egyes felsőoktatási intézményekben ki mekkora Bursa támogatásban részesül, s ennek alapján kell a keretből kifizetni a juttatások oktatási tárcára eső részét. Borbély szerint egyébként a hallgatói önkormányzatok valódi problémája az lehet, hogy a juttatások egy részének elosztásáról a jövőben nem ők döntenek.

Információink szerint az oktatási tárca szerdán és csütörtökön tárgyal a tiltakozókkal a Bursa-programmal kapcsolatban. A gödöllői HÖK-vezető az Indexnek elmondta: amennyiben nem sikerül megállapodni, demonstrációra is sor kerülhet az elégedetlen egyetemeken.