A cián Szolnokot fenyegeti

A megyeszékhely 6-8 órára elegendő ivóvíztartalékkal rendelkezik. A polgármester bejelentette: nagy mennyiségű zacskós és palackos vizet szállítanak a boltokba. A vízhálózat elzárását csak jelentős határérték-túllépés esetén tervezik, mert a gerincvezetékek ismételt nyomás alá helyezése csőtöréseket okozhat.

A cég és az arany

A román állami- és ausztrál magántulajdonban lévô Aurul részvénytársaság új technológiával - vegyi úton - próbál a Nagybánya környékén bányászott ércből aranyat és ezüstöt nyerni. A bukaresti Evenimentul Zilei már 1998-ban megírta, hogy az ausztrál Esmeralda Exploration Ltd. hiába fektetett be 40 millió dollárt, a működési engedély megadását többször megtagadták tőlük. Kiderült ugyanis, hogy az új technológia következtében ciánt tartalmazó melléktermék keletkezik, amelynek elhelyezésére a társaságnak nem voltak elképzelései. Végül a tulajdonosok jelezték, készek építeni egy derítőmedencét, amelyet egy különlegesen kialakított műanyaggal bélelnek ki. A Máramarosi Környezetvédemi Hivatal hosszas huzavona után végül 1999 májusában megadta az ideiglenes működési engedélyt, amelyet - noha több baleset is előfordult - az idén januárban 2001. március 1-jéig meg is hosszabbítottak. A tavalyi környezetszennyezések miatt amúgy már több kártérítési per is folyik a társaság ellen. A mostani eset miatt hárommillió lejes (mintegy 40 ezer forintos) pénzbírsággal büntette meg a nagybányai prefektusi hivatal környezetszennyező bányaipari vállalatot. Ezt a bírságot azért szabták ki, mert a román-ausztrál cég 24 órás késéssel jelentette a technológiai balesetet. Ekkor a szennyezés a derítő körüli földekről már beszivárgott a Lápos folyóba. Az Aurult a környezetvédelmi hatóság további legfeljebb 75 millió lejjel (egymillió forinttal) büntetheti meg. Az ausztrálok figyelmét felkeltő, Nagybánya környékén kibányászható nemesfémtartalmú érc mennyisége 16 millió tonnára, más becslések szerint 50 és 100 millió tonnára tehető. Az Esmeralda Exploration Ltd. a REMIN állami bányavállalattal közösen ennek a nemesfémvagyonnak a kitermelésére alapította az Aurul részvénytársaságot. Tonnánként 0,48-0,6 gramm a kitermelhető arany. A végső fémiszapot 7 kilométerre Nagybányától délre, műanyaggal szigetelt tározóba vezetik. A befektetőknek írt tájékoztatóban az ausztrálok nem felejtik el megemlíteni, hogy a távolabb létesített tározóval értékes mezőgazdasági területeket hagynak szabadon.

A Tisza mentén Szolnok az egyetlen település, amelyet a folyóban sodródó cián komolyan fenyeget. A város térségében a talajban alig van kinyerhető ivóvíz, így a lakásokban a Tisza megtisztított vize folyik a csapokból. A múlt hét végén az intézkedések összehangolására védelmi bizottság alakult a városban. Hétfőn délelőtt a ciánszennyeződés Tiszafürednél egyelőre még alatta volt a megengedett értéknek. A mérések szerint a ciánból még csak 0,02 milligrammot tartalmazott egy liter folyóvíz. A megengedett érték 0,1 milligramm/liter, de 0,01 milligrammtól mindenképpen szennyezettnek minősül.

A Tisza-parti nagyváros vízműve által termelt vezetékes vizet akkor fogják ivásra, főzésre alkalmatlannak minősíteni, ha a szennyezés meghaladja a 0,2 milligramm/litert. A megyeszékhely lakosságát felszólították, hogy három-öt napra előre tartalékoljanak ivóvizet, személyenként legalább három-öt litert. A vízmű hét-tíz órára elegendő vízzel rendelkezik, ha a szennyezés ennél tovább marad a térségben, akkor sem szüneteltetik a vízellátást, hanem - az ÁNTSZ-szel konzultálva - folyamatosan tájékoztatják a lakosságot a víz felhasználhatóságáról. A vízkorlátozás mintegy 120 ezer embert érint Szolnokon és hat környező településen. A vízmű el szeretné kerülni, hogy teljesen el kelljen zárni az ivóvízrendszert. Ez az intézkedés később súlyos problémákat okozhat. A visszatöltésnél csőtörés, szennyvízbeszivárgás, majd ennek következtében fertőzésveszély lehet a leállás következménye. A Szolnok vizét mentő megelőző intézkedések sorába tartozik, hogy a Tisza-tó környéki tározókból vizet engednek a folyóba. A cél az, hogy így is hígítsák az erősen szennyezett víz koncentrátumát. Ezzel egy időben megkezdték a kiskörei tározó vízszintjének lassú emelését, hogy így tovább hígulhasson a szennyezőanyag-koncentráció.

A Tisza alsó szakaszát várhatóan a jövő hét második felében éri el a ciánszennyeződés. Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy addigra milyen mértékű lesz a folyó szennyezettsége, mennyire hígul fel a méreganyag. A szakemberek a Körösökön vonuló árhullámban bíznak. Hétfőn összeült a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság, mivel a Tiszába ömlő cián-szennyezés nem fogja megkímélni Csongrád megyét sem. Kovács Gábor, az Alsó Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság elnöke, az Index Szegednek jó és rosszhírekről egyaránt beszámolt. Jó hír, hogy a Tisza-tónál tett intézkedések, a Kőrösökön levonuló árhullám és a Tisza egyébként is magas vízállása kedvezően hat a koncentráció csökkenésére. Rossz hír, hogy a magas vízállás miatt a szennyezett víz átbukhat az árterekbe, és tartósan szennyezheti az adott területet. A komoly helyzet miatt az ÁNTSZ, Az ATIVIZIG a Környezetvédelmi felügyelőség és a Csongrád megyei Önkormányzat egyaránt foglalkozik az üggyel, ezek tevékenységét hangolja össze a megyei védelmi bizottság.

A már eddig is súlyos gondokat okozó szamosi és a tiszai ciánszennyeződést az Aurul nevű erdélyi aranyérc-feldolgozó vállalkozás derítőmedencéjének gátszakadása idézett elő. A Nagybányához közeli Zazar községben múlt szerda hajnalban sikerült csak betömni azt a 25 méteres szakadást, amelyen keresztül az ipari derítőből mintegy 100 ezer köbméter ciánnal szennyezett víz került a Lápos patakba, majd abból a Szamos folyóba és a Tiszába. A romániai környezetvédelmi illetékesek közölték: múlt vasárnap egyelőre ismeretlen okokból - de feltételezhetően a hirtelen olvadás miatt - keletkezett a gátszakadás. A máramarosi prefektus felfüggesztette a társaság működési engedélyét.

A szennyezés-hullám román területen 77 szeresen haladta meg a magyar felszíni vizekre vonatkozó "erősen szennyezett" határértéket. Az oldott ciánszennyeződés kiszűrése lehetetlen, egy esetleges kémiai beavatkozás pedig tovább rontotta volna a folyó biológiai egyensúlyát. A szennyezőanyag-front február elsején, délután három óra körül érte el az ország területét. Az érintett folyók magyarországi szakaszán folyamatos a vízmintavétel. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség másodfokú vízminőség-védelmi készültséget rendelt el a Szamos folyó teljes magyarországi szakaszán, és első szakaszban a Tisza Vásárosnamény és Záhony közötti szakaszán. Az érintett területeken csökkenő cianid koncentráció mellett is érvényben van a II. fokú vízminőségvédelmi készültség. Az emberek védelme érdekében a térség lakóinak megtiltották a folyók vizének felhasználását, az élő vagy döglött halak kifogását. A partközelben lévő ásott kutak egyelőre használhatatlanok, és tilos a döglött halakkal a háziállatok etetése is.

Szolnok

Évek óta napirenden van, hogy a város belterületén lévő, alcsiszigeti Holt-Tiszát tartalék ivóvízbázisként hasznosítsák. Ez a beruházás - amely vészhelyzetben legalább két héten keresztül megoldaná a szolnokiak ivóvízellátását - másfél milliárd forintba kerülne. Az erről szóló kivitelezési tervek és pályázatok évekkel ezelőtt elkészültek, de a megvalósítására a város eddig még nem kapott állami támogatást.

A szennyeződött víztömeg a Szamoson óránként két kilométert tett meg, és szerdán késő délután érte el a Tiszát. A Dombrád és Tiszalök közötti Tisza-parti településeken ekkor ugyancsak megtiltották a folyó vizével való érintkezést, a vízkivételt, a horgászást és a gátakhoz közeli ásott kutak használatát. Péntek reggelre Tuzsér térségébe ért a ciánszennyeződés. A szennyezett víztömeg szerencsére szétterült a folyó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszán, és azóta is fokozatosan hígul. Csütörtökön a legnagyobb mértékű koncentrációt a Tisza lónyai szakaszán vett vízben mutatták ki: egy liter vízben 13,5 milligramm cián volt. Ez azt jelenti, hogy a ciánkoncentrátum sűrűsége Csengernél a Szamoson mért maximumhoz képest a felére csökkent. Ekkorra a Szamoson jelentősen csökkent a méreg koncentrációja. Olcsvaapátinál például már csak 0,1-0,5 milligramm literenkénti mérgező anyagot találtak a vízben.

A szennyeződés pénteken elérte Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. A balsai kompnál vett vízminta elemzésekor 0,019 milligramm oldott ciánt mértek. A Keleti- és a Nyugati-főcsatorna zsilipjeit pénteken éjjel, még idejében lezárták a méreggel szennyezett víz előtt, de ezt megelőzően felduzzasztották a vízszintet. Az így a főcsatornában maradó víz hosszabb ideig biztosítja Debrecen és más környező települések ivóvízellátását. A méreganyag vasárnap elérte Tiszaújvárost. A legfrissebb vizsgálatok szerint a Tisza Dombrád feletti szakaszán, valamint a Szamoson a cián kezd kiürülni a folyók vizéből: literenként a megengedett mértéket megközelítő, 0,1 milligrammnyi szennyeződést mértek vasárnap a szakemberek. A Szamoson, valamint a Tisza Tiszalök feletti szakaszán a teljes halállomány elpusztult. A Szamosba a mikroszkopikus méretű élőlények a betorkolló erekből szinte azonnal visszatértek.

Tiszalöknél vasárnap már literenként 3,2 milligramm szennyezést mértek, miközben Tokaj fölött, a balsai szelvényben még mindig 0,5 milligrammnyi ciánkoncentrációt mutattak ki a vizsgálatok. Az egyre hosszabb foltban elnyúló cianidszennyeződés haladási sebessége a Tiszán vasárnap még óránként 3 kilométert tett ki, de hétfőre 2 kilométeresre csökkent. A cián várhatóan hétfőn délután éri el Kiskörét és kedden Szolnokot.

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a Tisza és a Keleti-főcsatorna torkolatában vett vízmintában már csökkent a cianid koncentráció: minimális mértékben haladja meg a megengedett határértéket. Hétfo reggel Polgárnál a Tiszában egy liter vízben 0,62 század milligramm cianidot mértek. Ez még mindig jelentős szennyezésnek számít, de az egy nappal korábbi adatokhoz képest javulást jelent.