További Belföld cikkek
- Feljelentik Gulyás Gergelyt és Lánszki Regő államtitkárt
- Szájer József: A politika bizalmi műfaj, és ezt a bizalmat én eljátszottam
- Tarjányi Péter: Nem gondolnám, hogy Oroszország a békére törekedne
- Milliárdokat érő luxusrepülő jelent meg Ferihegyen, elindultak a találgatások
- Egy testvérpár különös közéleti összefonódásai – Kicsoda Magyar Péter öccse?
"A vizsgálatok majd eldöntik azt, hogy ki sorolható be a politika felvilágába, alvilágába és a tisztességes üzletemberek közé" - mondta az OTP Bank első embere A szólás szabadsága című műsorban. Csányi ismételten kijelentette, hogy nem kíván politikai pályára lépni. Mint hangsúlyozta: nem tudott arról, hogy politikusokat figyelt volna meg az a biztonsági cég, amely szavai szerint "magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtott a banknak és személy szerint neki is". Kifejezetten cáfolta, hogy politikusok megfigyelésére is megbízásokat adott volna a cégnek.
Az OTP-elnök elmondta, hogy cégeinek lefoglalt szervereit az ígéret szerint hamarosan visszakapja, de azokról még másolják az adatokat.
Dávid Ibolya szeptember 12-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a legfőbb ügyésztől és a Nemzeti Nyomozó Irodától is soron kívüli vizsgálatot kér, mert a birtokába került hangfelvétel szerint Almássy Kornél - a párt azóta visszalépett elnökjelöltje - érintett lehet az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. A hangfelvétel monogrammokat tartalmazó leiratát az MDF elnöke a sajtó rendelkezésére bocsátotta. Később nyilvánosságra került - és a felek is elismerték - hogy a felvételen Tóth János, az UD Vagyonvédelmi Zrt. résztulajdonosa és Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszél.
A hanganyag nyilvánosságra hozatala után egy hónappal Vas János, a Tisztelet Társasága által delegált képviselő kilépett az MDF frakciójából, amivel a megszűnés szélére sodorta a képviselőcsoportot. Vas kilépése után Dávid a pénzügyi oligarchák elleni harcként írta le a pártja részvételét a lehallgatási ügyben.
Az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nél és a cég vezetőinek lakásán - összesen hat helyszínen - a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának feljelentése nyomán tartott házkutatást a Nemzeti Nyomozó Iroda még szeptember 10-én. A házkutatás során a rendőrség több számítógépet és adathordozót is lefoglalt, köztük olyanokat, amelyek Csányi Sándor cégeinek adatait tartalmazták.
Daróczi Dávid kormányszóvivő szeptember 24-én az MTI rendelkezésére bocsátotta azt a dokumentumot, amelyet az ORFK vezetője, Bencze József szeptember 11-én az igazságügyi miniszter részére készített, s amelyből kiderül: Csányi Sándor aznap telefonált neki.
Bencze József feljegyzése szerint - miután szeptember 10-én a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Laborc Sándor feljelentést tett az UD Zrt. több vezetője és alkalmazottja ellen, valamint házkutatást tartottak hat helyszínen, ahol szervereket, adathordozókat foglaltak le - szeptember 11-én délelőtt Csányi Sándor telefonált neki. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója azt kifogásolta, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda a cégcsoportja által üzemeltetett három szervert is lefoglalta, csupán azért, mert azok az UD Zrt. irodájában voltak. Jelezte, hogy ha az üzleti titkok konkurens társaságokhoz kerülnek, az a cégcsoport számára hátrányos lehet, ezért írásban panaszt tett a nyomozó hatóságnál - tartalmazza az anyag.
Csányi Sándor egyik munkatársa szeptember 24-én tájékoztatta az MTI-t arról, hogy az üzletember által tulajdonolt BONITÁS-cégcsoport nevében a cégcsoport jogi képviselője a törvénytelenség ellen írásban panasszal élt a rendőrségnél és a Legfőbb Ügyészségen, mert Csányi Sándor fenntartja, hogy jogtalan és törvénysértő volt az általa tulajdonolt cégcsoport azon szervereinek lefoglalása, amelyek magánérdekeltségei, így a Bólyi Zrt., a Dalmandi Zrt., a Pick Csoport, a Sole-Mizo és a Csányi Pincészet termelési, kereskedelmi, pénzügyi adatait tartalmazzák.