Csak három gyanúsítottja van a Csányi elleni zsarolásnak

Továbbra is három főt gyanúsít a rendőrség azzal, hogy az OTP első emberétől 12,5 milliárd forintot követeltek. A korábbi hírek arról szóltak, hogy már négy gyanúsítottja van a Csányi Sándor elleni zsarolási ügynek, de hétfőn a Nemzeti Nyomozó Iroda helyettes szóvivője ezt nem erősítette meg. Csécsi Soma hozzátette: a három gyanúsított továbbra is előzetes letartóztatásban van.

A múlt hét pénteken a Népszava aról írt, hogy egy budapesti kórházban elfogtak egy férfit, egy kisebb biztonsági cég vezetőjét, és őrizetbe is vették. A NNyI mai közlése arra utal, hogy ha történt is ilyen őrizetbe vétel, az illetőt egyelőre nem gyanúsították meg az ügyben, és feltehetőleg az őrizetből is elengedték.

A rendőrség múlt héten kedden közölte, hogy súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt indított eljárást az NNyI különleges ügyek osztálya három magyar állampolgár ellen, akik 50 millió eurót (12,5 milliárd forintot) követeltek egy vezető banki tisztségviselőtől. A zsarolók tavaly novemberben és decemberben összesen három fenyegető emailben közölték: pénzt kérnek azért, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra egy nagy értékű ingatlan adás vételével kapcsolatos iratok. Másnap az OTP Banknál azt közölték: a hitelintézet elnök-vezérigazgatóját, Csányi Sándort írásban zsarolták meg és ő azonnal feljelentést tett.

A bank tájékoztatása szerint a hitelintézet egyik üzleti tranzakciójához kapcsolódtak a Csányi Sándort megzsaroló elektronikus levelek, ezek semmilyen kapcsolatban nincsenek Csányi Sándornak a banktól független, egyéb üzleti tevékenységével. A zsarolás fókuszában álló Bankcenter irodaházzal kapcsolatos ügyletet a kilencvenes évek végén külső szakértők és az APEH vizsgálta, azt a jogszabályoknak megfelelőnek találta és a vizsgálatot lezárta, hangsúlyozták múlt heti közleményükben.

Az MTI múlt szerdai értesülése szerint az egyik gyanúsított az APEH akkori elnökének, Simicska Lajosnak informatikai tanácsadója volt, 1999 áprilisa és 2000 októbere között. Ellene százmilliós sikkasztás miatt már büntetőeljárás folyik. A tanácsadó feltehetően az adóhatóságnál letöltött adatokat használta fel a mostani zsaroláshoz.

Az APEH-nél 2002 végén vizsgálatot folytattak, és 2002. novemberben Király László György, az adóhivatal akkori elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy az úgynevezett hosszú bájtok éjszakáján adatokat módosítottak vagy töröltek volna a hivatal számítógépes rendszerében.

Király László György közölte ugyanakkor, hogy a vizsgálat során fény derült arra: 1999 májusától egy elnöki tanácsadó 386 magánszemély, illetve gazdasági társaság adatait kérdezte le az adóhivatal rendszeréből, és ezekben az esetekben felmerülhet a jogosulatlan adatkezelés. A 386 megfigyeltből 187 magánszemély, 199 gazdasági társaság volt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!