Perre mennek Csillebércért

A minisztériumban többhónapos vizsgálat zárult le, amelynek apropója az a januári bejelentés volt, hogy az Úttörőszövetség el akarja adni a volt úttörőtábort. Az ISM munkatársai szerint azonban ehhez nincsen joga, hiszen valójában a szövetség nem tulajdonosa az ingatlannak, így nem is rendelkezhet felette. Az 1989. június 30-ig hatályban lévő földtörvény szerint, ,,a kezelő társadalmi szervezet a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát a különleges rendeltetésű föld és a termőföld kivételével társadalmi szervezetre átruházhatja." Mivel a KISZ már 1963 óta gyakorolta a kezelői jogokat, így módjában állt a törvényben lefektetett módon rendelkeznie Csillebérccel.

Deutsch Tamás és Szabó László DEMISZ azért nem lehet a KISZ jogutódja, mert ez csak akkor történhetett volna meg, ha egyesülés vagy szétválás történik

A DEMISZ nem jogutód

A KISZ élt is a jogával, így az utolsó pillanatban 1989. június 27-én átruházta az ingatlan tulajdonjogát a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsára. A problémák ekkor kezdődtek. Az első, és legfontosabb - érvel a tárca - hogy a KISZ már nem is létezett, hiszen 1989. április 22-én a szervezet XII. kongresszusán a küldöttek kimondták a szövetség megszűnését. Igaz, hogy közvetlenül utána megalakult a DEMISZ, de ez nem tekinthető jogutódnak - mondta Szabó László, helyettes államtitkár. Az ISM az egyesülési jogról szóló törvény alapján azt állítja, hogy a DEMISZ azért nem lehet a KISZ jogutódja, mert ez csak akkor történhetett volna meg, ha egyesülés vagy szétválás történik.
- Itt azonban egy szervezet megszűnése, és egy másik szervezet létrejöttéről volt szó. Ennek értelmében a DEMISZ nem lehetett jogutódja a KISZ-nek - foglalta össze a történetet Deutsch Tamás.

Gyanúsan gyors eljárás

Milliárdos érték A ,,Csillebérc" néven futó ingatlanvagyon két területet foglal magába. Az egyik a 46 hektáros épületekkel, infrastuktúrával rendelkező tábor, a másik pedig ezen ingatlan szomszédságában lévő 8 hektáros természetvédelmi terület. A tábor értékét sokan és sokszor becsülték. A négy évvel ezelőtti hitelképességet firtató elemzésben a szakértők kétmilliárd forintra taksálták az ingatlan értékét.

Ennél azonban súlyosabb kérdésnek látszik az ,,ajándékozási procedúra" végrehajtása. Az adásvételi szerződésnek aposztrofált irat tulajdonképpen egy ajándékozási szerződés, amelyben a KISZ ellenszolgáltatás nélkül adta át tábort. Az ajándékozás, és az új tulajdonos bejegyzését azonban - ironizál a minisztérium - ,,példamutató gyorsasággal és államigazgatási szakszerűséggel" hajtották végre. A sürgősségnek az lehetett az oka, hogy az ajándékozás ingatlannyilvántartási bejegyzése június 30-án történt, az utolsó napon, amikor erre a törvény engedélyt ad. Az akkor még életben lévő földről szóló törvényben ugyanis a kezelő átruházhatta a tulajdonjogot, de a július elsején életbe lépő földről szóló törvény módosítása erre már nem adott felhatalmazást.
- Ezért gyanús az egynapos ügyintézés, és itt válik bizonyossá, hogy rosszhiszeműen történt a jogalkalmazás - mondta Szabó László, majd hozzátette, ráadásul a szerződés adatainak pontatlanságai is ezt igazolják.

Két szerződés

Fontos hozzátenni, hogy két ajándékozási szerződés készült. Az egyik a KISZ aláírásával (ami akkor már két hónapja megszűnt), a másik pedig a DEMISZ körbélyegzős aláírásával (amely viszont a minisztérium szerint nem jogutód). A földhivatal az előzőt fogadta el hivatkozási alapként, tehát a DEMISZ jogutódlása a földhivatalban is kérdéses volt.

Zusammen

Összefoglalva: a szerződés időpontjában a KISZ már nem volt jogalany, a DEMISZ-t pedig nem lehetett jogutódnak tekinteni. Ezek után már csak hab a tortán, hogy az ingatlannyilvánítási bejegyzést közvetlenül a törvény tiltó módosítása előtt rekordidő alatt sikerült elintézni. Ezen tételek miatt a Magyar Állam nevében, az ISM és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság keresetlevéllel fordul a Fővárosi Bírósághoz. Ebben a szerződéskötések érvénytelenségeinek megállapítását, és az eredeti állapot visszaadását kérik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a Csillebérci Tábor a Magyar Állam tulajdonába kerül. Az ISM azt is szorgalmazza, hogy a bíróság készítsen elszámolást a tábor átruházása utáni bevételekről és kiadásokról. Egyelőre nincs napirenden a kártérítés igénylése, illetve a földhivatal ,,szokatlanul gyors" munkatársai elleni per elindítása sem. Ehhez kapcsolódóan a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas felszólította a kormányzatot és a parlamentet, hogy rendezzék a KISZ-ingatlanokat érintő kérdéseket. A Fidelitas a köztulajdon helyreállítását tartaná a legmegnyugtatóbbnak, mert így elkerülhetővé válnának az esetleges visszaélések.

Bírósági végzést várnak

Rácz Péter az úttörőszövetség ügyvezető elnöke az Indexnek elmondta: nem érti, miért most foglalkoznak a kérdéssel, hiszen tizenegy év volt rá, hogy mindenki éljen a jogorvoslat lehetőségével. Rácz hozzátette, hogy a szövetség nem kíván rendkívüli intézkedéseket tenni, és addig, amíg a jogászokkal nem konzultáltak nem szeretnének a kérdéssel foglalkozni.

,,Amíg a bíróság ellentétes értelmű határozatot nem hoz, a létező dokumentumokat tartom hitelesnek" - mondta az ügyvezető.

Deutsch Tamás hangsúlyozta, hogy az ISM nem politikai célokkal végezte a vizsgálatot, és nem kíván lépéseket tenni az ügyben, amíg a keresetlevélben megfogalmazott kérdésekre nem kapnak választ a bíróságtól.

Az eladás Adósságai törlesztésére, és a szervezet működtetésére akarja fordítani a Magyar Úttörők Szövetsége a csillebérci tábor eladásából származó bevételt. Az ingatlanra a Mobilber Ingatlanforgalmazó Kft. szerzett opciós jogot, és az ezt rögzítő szerződést már 2000. január elején aláírták a nevezett felek. A társaság négy év múlva lenne száz százalékos tulajdonosa az ingatlannak. A tábor eredeti rendeltetése nem változna, de a meglévő épületek mellé új szállodákat, és lakóingatlanokat tervez a Kft. A vételárról egyik fél sem nyilatkozik, így csupán azt a három évvel ezelőtti felmérést tudjuk előhúzni, amelyben a Coopers and Lybrand könyvvizsgáló cég 2,4 milliárd forintra becsülte az ingatlan értékét. Öt évvel ezelőtt egyébként már kiírtak egy nemzetközi tendert, de vevőt nem találtak a táborra. Valószínűleg ennek volt köszönhető, hogy a MÚSZ egy évvel később 1,4 dolláros hitelt vett fel az OTP-től, 1998-ban pedig újabb 1,6 milliárd dollárt, igaz ezt már a Konzumbank folyósította. A hitelkérelmek politikai indulatokat korbácsoltak. Főként a Fidesz berkeiből érkeztek olyan vélemények, hogy a befolyt összegek végállomása a Fiatal Baloldal nevezésű szervezet, többszörös áttétellel az MSZP. Ezt az érintett tömörülés, valamint a MÚSZ vezetői is cáfolták. A Fidelitas február közepén aláírásgyűjtést kezdeményezett, amely a terület hasznosítását szerette volna megakadályozni. Ezzel párhuzamosan az ISM felajánlotta, hogy átveszi az ingatlant, de a MÚSZ nem volt hajlandó ellenszolgáltatás nélkül megválni a csillebérci tábortól.