Franciák is tiltakoznak a Lipótmező bezárása ellen
További Belföld cikkek
- Halálbüntetéspárti és hálózati személy is volt a magyar ügyvédlegenda
- Gyurcsány Ferenc kihívója a Partizánnak: Magyar Péter óta pánikol a DK vezetése
- Meggondolta magát a kormány, eltörölnék a Lex CEU-t
- Bíróságra mennek a kis benzinkutak, amiért a GVH nem vizsgálta a Molt
- Demonstrálók várták az istentiszteletre tartó Balog Zoltánt Salgótarjánban
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI, közkeletű nevén: Lipótmező) bezárása ellen emelt szót több franciaországi szakmai szervezet. Jean-Yves Feberey, a Piotr Tchaadaev Társaság frissen megválasztott elnöke pár hónappal ezelőtt levelet is írt a magyar egészségügyi miniszternek az ügyben, de nem kapott választ.
Elkallódott a levél?
Valószínűleg elkallódott levelük, mondta Feberey, amelyet még Molnár Lajoshoz írtak, de azóta a miniszter távozott posztjáról, és lehet, hogy Horváth Ágnesnek, az új miniszternek a kezébe sem került az írás.
A versailles-i székhelyű, Pjotr Csaadajevről, a cár által üldözött orosz gondolkodóról elnevezett egyesület az elmúlt fél évtizedben több kelet-európai konferenciát szervezett már, hogy elősegítse a nyugati és kelet-európai pszichiáterek és pszichológusok, neurológusok együttműködését. A szervezet előző elnöke egy orosz-francia származású pszichiáter, ezért is esett a névválasztás Csaadajevre.
Megpróbáltak együttműködni
Feberey még nem a Tchaadaev Társaság elnökeként írta a levelet, hanem a pierrefeu-i kórház igazgatójával közösen próbáltak közbenjárni Lipótmező megmentéséért. A dél-franciaországi Var megyében lévő intézmény az OPNI-val alakított ki korábban együttműködést.
A kooperáció még kezdeti stádiumában tartott, amikor érkezett a hír Lipótmező bezárásáról. Feberey, aki évek óta tartja a kapcsolatot a magyar és a francia intézmény között, éppen egy művészeti terápiás programon dolgozott, amelynek lényege a pszichiátriai betegek által készített festmények cserekiállítása volt.
Ez idén októberben várhatóan még meg fog valósulni, de a program igazi célja, a kezelésben való együttműködés a magyar intézmény bezárása miatt elmarad.
Az egész európai pszichiátria veszít?
Az OPNI bezárása az egész európai pszichiátriára nézve hátrányos, hiszen ez a tudományág a XIX. század végén alakult ki, márpedig az OPNI-t ekkor alapították, és így a szakma egyik legrégebbi intézménye, magyarázta Feberey.
Kitért arra, hogy a Lipótmező bezárása után szétesnek a szakmai csoportok, az orvosok, ápolók és nővérek egyaránt szétszóródnak majd, ha kapnak új munkát. Az egyesületi elnök szerint az értékes budai telket, amelyet várhatóan eladnak, el kell hagynia majd egy magánalapítványnak is, a Vadaskert Alapítványnak, amely gyerekek és tinédzserek pszichiátriai ellátásával foglalkozik, és szintén jó eredményeket értek el itt.
Nemcsak pszichiátriai kezelés és kutatás folyt itt
A francia pszichiáter tudja, hogy a magyar sajtóban már sokszor elhangzott, hogy az OPNI-ban nemcsak pszichiátriai, hanem addiktológiai és neurológiai kutatások is folytak, sőt a Stroke-központja is jól működött az intézménynek. Így nem akarta részletezni az itt folyó kutatásokat, jóllehet ezeket 2004 óta tanulmányozta ő maga is.
Jean-Yves Feberey ugyanis eddig négy budapesti pszichiátriai konferenciát szervezett, és ezeken szerepeltek az OPNI kutatói is, köztük Rihmer Zoltán, akinek tavalyi előadásáról az Index is beszámolt.
Egy francia szakszervezet is tiltakozott a döntés ellen
Feberey különösen sajnálja, hogy az európai pszichiátria egyik legfontosabb történeti dokumentumtára és régi könyvtára is megszűnhet az OPNI felszámolásával. Erről a Tchaadaev Társaság által szervezett idei budapesti konferencia résztvevői is megbizonyosodhattak, amikor a tanácskozás előtti napon felkeresték a lipótmezei intézményt.
A Tchaadaev Társaság elnökének információi szerint a pszichiátereket tömörítő egyik legnagyobb francia szakszervezet (Syndicat des Psychiatres de Secteur) vezetője korábban szintén támogató levelet küldött az OPNI igazgatójának, az intézmény fennmaradása érdekében.