Az egészségügyi reform eddig

2006. július 26. Zöld könyv

A kormány a Zöld könyvben összegezte a magyar egészségügy helyzetét, és vázolta a problémák megoldására tett javaslatait. Ebben már szerepelnek a vizitdíj, a kórházi napidíj, az egészségbiztosítási felügyelet, az ágyszámcsökkentésre, a gyógyszerfogyasztás korlátozására és a gyógyszerárversenyre vonatkozó elképzelések. A könyvet 2006 augusztus végén rövid társadalmi vitára bocsátották, sok szakmai szervezet elmondta a véleményét, de a kormány a saját útját járta.

2006. november 20. Kamarai törvény

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény egyik legfontosabb része a kötelező kamarai tagság megszüntetése volt. Ezzel próbálták gyengíteni a reformot élesen ellenző orvosi és a gyógyszerészkamarát. A kormány azzal érvelt, hogy a kamaráknak nem politikai, hanem szakmai szerepet kell vinniük. A jelek szerint a kamarák meggyengítése nem sikerült. A taglétszám nem csökkent drasztikusan, s ugyanolyan harcosan ellenzik a reformot, mint korábban.

2006. november 21. Gyógyszergazdaságossági törvény

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény legismertebb eleme az volt, hogy lehetővé tette egyes vénynélküli gyógyszerek, főként láz- és fájdalomcsillapítók patikán kívüli árusítását. Gyógyszert így tavaly óta lehet venni benzinkutaknál, drogériákban, bevásárlóközpontokban és más engedéllyel rendelkező üzletekben is. Ez valamelyest javított a gyógyszerek elérhetőségén, a patikuskamara azonban élesen ellenzi aztóa is. Elsősorban ezért, mert a gyógyszerek így kiesnek a szakmai kontroll alól.

Sokkal súlyosabban érintette a gyógyszerészeket az, hogy a törvény oldott a területi korlátozáson és komolyabb gyógyszerészi részvétel nélkül is lehetővé tette új patikát megnyitását.

Az orvosok kötelesek az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül az olcsóbbat ajánlania betegeknek. A gyártók árajánlatait folyamatosan versenyztetik, így negyedévente több száz készítmény ára változik (csökken vagy emelkedik). A törvény megkönnyíti az olcsóbb generikus készítmények OEP-támogatását. Az intézkedésnek komoly szerepe volt a hatalmas gyógyszerkiadások visszaszorításában, de az orvosokra súlyos adminisztrációs terhet rótt. A gyógyszerészkamara attól tart, hogy a tőkeerős csoportok megjelenése hosszú távon nem a versenyt szolgálja, hanem tönkreteszi a kis gyógyszertárakat.

2006. december 11. Egészségbiztosítási Felügyelet

Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény elfogadása óta működik az Egészségbiztosítási Felügyelet, a betegek fogyasztóvédelmi szervezet. A Felügyelet azon őrködik, hogy mindenki megfelelő ellátást kap-e, s a biztosítottak pénzét megfelelően használják-e fel a kórházak. Az elmúlt évben több esetben komoly büntetéseket szabott ki kórházakra. A Felügyelet feladata az is, hogy nyilvánossá tegye a kórházak minőségi mutatóit és a várólistákat.

2006. december 11. Vizitdíj, kórházi napidíj

A vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését a több egészségügyi jogszabályt módosító törvény határozta meg. Az alapelv elsősorban az volt, hogy a beteg önrészfizetéssel szembesüljön azzal, hogy az orvosi ellátás nem ingyen van. Célja volt az indokolatlan orvoshoz járás megszüntetése is (amely óhatatlanul költségeket generál az egészségbiztosítónál). Mintegy 4 millióan részben vagy egészben mentesülnek a vizitdíj megfizetése alól. A kórházak az ellátás végén kötelesek nyugtát adnia betegnek arról, hogy milyen ellátásokat számoltak el utánuk és ezek mennyibe kerültek az egészségbiztosítónak. A vizitdíj egy orvosnál havi 100-200 ezer forint bevételt hozhat, egy kórháznál pedig a napidíj több milliós bevételt is. A pénz az ellátónál marad, amelyet a dolgozók bérezésére és eszközök vásárlására lehet fordítani.

Ezt az intézkedés főként a megnövekedett adminisztrációs terhek miatt kárhoztatták. Az ellenzék szerint a vizitdíj épp a kiskeresetű rétegeket tartja vissza az orvoshoz fordulástól, s ezzel rontja az egészséges életre való esélyeiket. Március 9-én népszavazáson döntenek a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről.

2006. december 18. Kórházi rendszer átalakítása

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2007 áprilisától jelentősen megváltoztatta a hazai kórházi struktúrát. A szakma előtt régóta ismert volt, hogy sok az üresen álló ágy, és az ehhez kapcsolódó kórházi osztály és személyzet, illetve nagyon egyenetlen a kapacitások eloszlása: Budapesten sok kórház van, vidéken viszont nagy lyukak tátonganak az ellátórendszerben. A cél az volt, hogy minden betegséget a megfelelő szinten lássanak el: a háziorvos utalja a beteget rendelőintézetbe vagy a megfelelő kórházba. Meghatározták, hogy 39 kiemelt kórház lesz, amelyek a bonyolultabb és költséges beavatkozásokat végzik, ezekben koncentrálódik a megfelelő szakmai tudás is. Az egyszerűbb feladatokat a területi kórházak végzik, számos intézmény pedig a krónikus betegek ápolására szakosodik. A kapacitásátalakítás hatására három intézmény szűnt meg.

2007. április 1. Potyautasok kiszűrése

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár éveken át nem tudta nyilvántartani ki fizet és ki nem fizet járulékot. A nem fizetők, illetve a rendezetlen jogviszonnyal rendelkezők száma több mint egymillió volt. Az OEP becslése szerint 2006-ban a járulékot nem fizetők „ingyenes" ellátása közel 50 milliárd forintjába került az egészségbiztosítónak. Á Április 1-től levelet kaptak a nem fizetők, akik 2007 végéig rendezhették jogviszonyukat. Kiderült, hogy sok esetben állami cégek vagy egyetemek nem teljesítették járulékfizetési kötelezettségüket. 2008-tól a biztosítással nem rendelkezők ugyan minden további nélkül megkapják az orvosi ellátást, de az APEH rajtuk behajtja a be nem fizetett járulékot.

2007. december 1. Kórházi étkezés javítása

Elsősorban az Egészségbiztosítási Alap pozitívuma tette lehetővé, hogy a kormány rendeletben próbált javítani a kórházi étkezésen. 2007 december elsejétől napi nettó 550 forintot kell fordítani a kórházban fekvő betegek élelmezésére. Előírták azt is, hogy a kórházakban napi háromszori étkezést kell adni a betegeknek. Az ebédnek kétfajta választható menüből kell állnia, napi egyszer friss gyümölcsöt is kapnia kell a betegeknek. Az úgynevezett kisétkezéseket (joghurt, müzliszelet stb) is meg kell oldani, az intézményeknek biztosítani kell elegendő innivalót is.

2007. december 17. Egészségbiztosítási rendszer átalakítása

Az országgyűlés hosszas viták után fogadta el azt a törvényt, amely változtat az egészségügy finanszírozásának modelljén. A korábbi egyetlen pénzosztó szerv, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár helyett megyei illetékességű egészségpénztárakat hoz létre, amelyekbe kisebbségi tulajdonosként magánbefeketetők is beszállhatnak. Azt a kormánykoalíció képviselői később maguk is elismerték, hogy az egész egészségügyi reformot ezzel kellett volna kezdeni, ez a finaszírozási reform alapozza meg ugyanis az átalakításokat. A törvényt az államfő nem írta alá, ezért az országgyűlés február 11-én szavazott róla újra. A törvényről részletesen itt és itt olvashat.

2007. december 31. Egészségbiztosítási Alap

Az Egészségbiztosítási Alap 2007-ben, történetében először nem volt veszteséges, hanem 28 milliárd forint pozitívummal zárt. Ebben szerepet játszott, hogy a potyautasok kiszűrésével és a jogviszonyok rendezésével 2007-ben 109 milliárd forinttal több folyt be a kasszába, mint 2006-ban. A gyógyszergazdaságossági törvény hatására jelentősen csökkentek a gyógyszerkiadások: havi egymillió vénnyel kevesebbet váltottak ki, mint egy évvel korábban. Az ellenzék szerint elfogadhatatlan, hogy a tb-kasszában megtakarítás van, ennek ára ugyanis az, hogy az emberek egy része ellátatlanul éveket vár arra, hogy megkapja a fájdalomcsillapító kezelését és szükséges mozgásjavító műtétjét.

2008. január 1. A mentőszállítás és a betegszállítás szétválasztása

A mentő és betegszállítási feladatok szétválasztását az indokolta, hogy jól felszerelt mentőautók gyakran betegek hazaszállítására vagy egyik kórházból a másikba taxiztatására használták, ami elvonta a felszerelést és a szakszemélyzetet a sürgősségi feladatoktól. Január 1-jétől így az Országos Mentőszolgálat 780 kocsija csak balesetek ellátását és súlyos betegek szállítását végezheti. A szakkíséretet nem igénylő ülő- és fekvőbeteg-szállítást magántérsaságok autói 427 autója végzi. Az átállás nem ment gond nélkül, az év elején káosz uralkodott a mentő- és betegszállításban.

2008. február 15. Kórházi széfek felszerelése

Elektromos zárral ellátott széf kerül minden kórházi ágy mellé, hogy így előzzék meg a kórházi lopásokat. A költségeket a társadalombiztosítás állja, az átalakítás teljes költsége várhatóan 600 millió forint.