A kurva ország egy éve
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?
2006. május 26-án rendkívüli, kihelyezett és zárt frakcióülést tartottak a megnyert parlamenti választások miatt örömmámorban úszó szocialisták a balatonőszödi kormányüdülőben. Gyurcsány a szocialista képviselők előtt pontos helyzetelemzést adott saját politikájának boszorkánykonyhájáról. Minderről senki más az országban nem tudott. Sokan nyugodt tanácskozásra számítottak, de a hozzászólásokon annyira felhúzta magát a miniszterelnök, hogy összefoglalójában a fent idézett mondatokkal (is) sokkolta a képviselőket. Pár hónapra pedig az országot is. Gyurcsány arról beszélt, hogy nem csinálhatják tovább úgy a dolgokat, mint eddig. Látta, hogy tüntetések lesznek, és hogy a szocialisták népszerűsége akár 20 százalékra is eshet. Ezek (bár különböző okok miatt) be is következtek.
Mennybe is mehetett volna
Gyurcsány az azóta elhíresült beszéd szeptemberi kiszivárgásakor azzal próbált mosakodni, hogy az egész politikai elitre gondolt, amikor az erős szavakkal érvelt a változás mellett. Azt még ellenzéki politikusok is elismerik, Gyurcsány mennybe ment volna, ha valóban az egész politikáról, a rendszerváltás óta eltelt 16 évről beszélt volna, de a szavak nem erről szóltak. Nézzük, mi történt az őszödi frakcióülés óta.
Noha szeptember 14-én Kövér László egyik beszéde a kormányfő hazugságairól szólt, nem verte ki a biztosítékot párton kívüli ellenfeleinél sem. Kövér szerint Gyurcsányék hazugsággal nyertek a választásokon. Nem volt senki aki ezt megcáfolhatta volna, mert három nappal később előkerült Gyurcsány május 26-i, zárt ülésen elhangzott beszédének egy megvágott másolata, amiben ezt elismerte.
A politikában addig szokatlanul éles szavakat is tartalmazó beszéd nyilvánosságra kerülése után órákkal ezrek gyülekeztek a Parlament előtt a kormányfő távozását követelve. A következő napokban utcai zavargások érték egymást, tüntetőkből kivált emberek megrohamozták, és elfoglalták MTV székházát, sorozatos rendőri hibák miatt rengeteg ember sérült meg.
Megbukhatott volna
A kormányfő és az ország vezetése ezekben a napokban kizárólag arra koncentrált, hogy sikerül-e megfékezni az indulatokat. Gyurcsány Ferenc kompromitálódott, ezért Sólyom László éppen az önkormányzati választások estéjén, amelyet a szocialista párt megalázó módon elveszített, közvetve arra szólította fel a parlamentet, hogy vonja meg a bizalmát a miniszterelnöktől.
Október első hete a kormány bukásának lehetőségét hozta. A miniszterelnök pártjához menekült, és a szocialista képviselők támogatását kérte. Az MSZP leginkább Gyurcsányt követő üzemmódban volt és van azóta is, és bizalmat szavazott a kormányfőnek. Gyurcsány helyére akkor sem volt, és azóta sincs másik jelölt. Illetve minden bizonnyal van, csak a háttérben dolgozik, kavar. Ezzel kapcsolatban az Élet és Irodalom legújabb számában - az esetleges kiszivárogtatókat számba véve - az jelent meg, hogy kik lehetnének a nyertesei Gyurcsány esetleges bukásának.
Az biztos, Gyurcsány kihasználja, hogy amíg potenciális riválisai nem mernek megmutatkozni, akárhányszor bizalmi szavazást kérhet maga ellen. Amíg nincs senki, aki alternatívát nyújt, a miniszterelnök nyerő pozícióban van. Legutóbb februárban, a szocialista párt tisztújító közgyűlésén kért bizalmi szavazást maga ellen, noha Gyurcsány egyedüli pártelnökjelöltként várhatta az eredményeket. A szavazás előtt azzal fenyegette a küldötteket, hogy ha nem adnak neki legalább 75 százalékos támogatást, lemond a miniszterelnöki posztról. A szocialisták annak rendje és módja szerint meg is szavazták pártelnöknek, így felhatalmazást kapott a reformok folytatására.
Azokat a reformokat, amelyekről minden szocialista meg van győződve hogy elkerülhetetlenek, de szerintük túl gyorsak, átgondolatlanok és rosszul kommunikáltak.
Megtorpanás
A miniszterelnöknek pártja növekvő ellenállásával szemben a bizalmi szavazáson kívül egyre kevésbé vannak fegyverei. Egyre több kormányjavaslatot utasítanak el a koalíciós pártok, állnak vagy puhulnak a korábban beígért nagy reformfolyamatok.
A miniszterelnök ugyan eddig meg tudta tartani parlamenti többségét, az ellenzék mindent megtesz annak érdekében, hogy elhiteltelenítse. Az őszödi beszéd óta nincs olyan ellenzéki (fideszes, KDNP-s) politikus, aki érdemben tárgyalna a miniszterelnökkel, parlamenti felszólalásai alatt a jobboldali képviselők hétről hétre el is hagyják az üléstermet, ráadásul most éppen egy döcögve haladó népszavazási kezdeményezéssel próbálják az emberekkel kimondatni, hogy a kormány rossz irányba vezeti az országot, és nem Gyurcsány az ő emberük.
Mindezt terheli, hogy Gyurcsány népszerűsége mélyponton van. A következő hónapokban eldől, hogy milyen forgatókönyvek léteznek, például, hogy két választás között ismét miniszterelnököt cserélnek-e a koalíciós pártok, vagy Gyurcsány Ferencnek sikerül-e túlélnie, és másodszorra győzelemre vinnie a szocialistákat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
