Nőtt az egészségügyi reform elfogadottsága

Évek óta az egészségügy volt a sereghajtó, amikor a Medián a különböző szakpolitikai területekkel való lakossági elégedettséget vizsgálta. Első látásra nehéz megmagyarázni, hogy az augusztusi 30 pontról miért ugrott mára 43 pontra az egészségügyi rendszerrel való elégedettség mérőszáma, miközben a többi terület megítélése érdemben nem változott - derül ki a Medián felmérésből, amelyet a HVG ismertetett.

56 százalék reformpárti

Részben a reformokkal szembeni "dacreakció" állhat a jelenség hátterében. Korábban a leginkább éppen azok tartották veszélyesnek a változásokat, akik a legrosszabb véleménnyel voltak az ágazat működéséről, a félelmük azonban erősebb lehetett az elégedetlenségüknél és a reform beindulásával meggyőzték magukat arról, hogy nem is olyan rossz a jelenlegi helyzet.

A Medián szerint a válaszadók többsége (56 százaléka) mégis reformpárti és jelentősen csökkent - az augusztusi 43 százalékról 31 százalékra - azok aránya, akik szerint "veszélyes lenne az egészségügy gyökeres átalakítása, ezért fenn kell tartani a jelenlegi rendszert, de jóval többet kell költeni az egészségügyre".

Egyes szolgáltatásokat jónak tartanak

A kutatás eredménye azt is mutatja, hogy az egészségügy egyes elemeivel az emberek jóval elégedettebbek, mint az ellátás egészével: még a legrosszabb "osztályzattal" értékelt kórházi ellátás megítélése is jobb, mint magáé a rendszeré. A potyázók kiszűrésével, az olcsóbb gyógyszerek felírásával a többség egyetért, a kiemelt kórházak létrehozását pedig épp annyian támogatják, mint ahányan ellenzik - olvasható a kutatásban.

A válaszadók 55 százaléka ellenzi, hogy a vény nélkül kapható gyógyszereket patikán kívül is meg lehessen vásárolni, ez a közvélemény-kutató intézet szerint összhangban állhat azzal, hogy a patikák működésével a többség elégedett.

Mint írják, a magántőke bevonásának ellenzése némileg ellentmond annak, hogy a gyógyszertárak mellett a háziorvosi ellátást tartják a legjobbnak (67 százalék) az emberek - pont azt a területeket, amelyek magánkézben vannak.

A többség elutasítja az ingyenesség megszűnnését

Az ingyenesség elvével való látványos szakítást a közvélemény egyértelműen elutasítja, a megkérdezettek 60 százaléka pedig úgy látja, a 300 forintos vizitdíj sok beteget visszatartana attól, hogy elmenjen orvoshoz.

A hálapénz intézményét a válaszadók 53 százaléka igazságtalannak tartja, ugyanakkor azon a véleményen van, hogy "el kell fogadni, mert nem lehet megszüntetni" - világít rá a felmérés. A paraszolvencia visszaszorulása csak minden tizedik válaszadó szerint várható a díj bevezetésétől. Akik szoktak hálapénzt adni, azok közül minden ötödik mondta azt, hogy megszokásból, minden negyedik, hogy az elégedettség kifejezésére, minden második pedig azért ad, mert attól tart, hogy különben ő maga vagy hozzátartozója nem kap megfelelő ellátást.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!