Minden ötödik magyar fiatal próbált már kábítószert

2004.03.02. 17:38
Az ENSZ struccpolitikát folytat, mert nem veszi figyelembe az alternatív drogpolitikai javaslatokat, mondta Bayer István professzor az ENSZ 2003-as drogjelentésének nyilvánosságra hozása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. A világszervezet ugyanis továbbra sem változtatott a drogfogyasztás büntetőjogi üldözésének politikáján. Az ENSZ szerint az amfetamin típusú stimulánsok válhatnak a jövő fő kábítószereivé.
Az ENSZ Nemzetközi Narkotikumokat Ellenőrző Bizottsága (INCB) március másodikán tette közzé éves jelentését a globális kábítószerhelyzetről. A budapesti sajtótájékoztatón elhangzott: az ENSZ továbbra is a "drogmentes világ" megteremtéséért küzd. A nyilvánosságra hozott jelentés megállapítja, hogy a drogfogyasztás és drogkereskedelem bűnözésre gyakorolt makroszintű hatásai jelentősek. Ugyanakkor Tisovszky János, az INCB munkatára elmondta, hogy az illegális drogfogyasztás és az erőszak közötti kapcsolat meglehetősen összetett, de közvetlen ok-okozati összefüggés nem áll fenn közöttük.

Szigorúbb és átfogóbb felügyelet

Az INCB-t aggasztja, hogy a cannabis (kender) termesztése és használata növekszik, ami egybeesik az ellenőrzési rendszer lazulásával. Az ENSZ-nek pedig éppen az a célja, hogy mind Európában, mind a világ más térségeiben megszűnjön az indiai vadkender illegális termesztése és terjesztése - fejtette ki Tisovszky János. Az amfetamin típusú stimulánsok illegális előállításának terén Európa megtartotta vezető helyét. Az ENSZ idei jelentésében a szintetikus drogok alapanyagául szolgáló vegyi anyagok - úgynevezett prekurzorok - szigorúbb és átfogóbb, minden országot érintő ellenőrzését, felügyeletét sürgeti. Egyszerű és olcsó előállításuk miatt a szintetikus kábítószerek, különösen az amfetamin típusú stimulánsok válhatnak a jövő fő kábítószereivé - hívta fel a figyelmet Tisovszky János.

Sutba dobott alternatív javaslatok

A sajtótájékoztatón Bayer István professzor felszólalásában "struccpolitikával" vádolta az ENSZ-t, amely nem hajlandó figyelembe venni az alternatív drogpolitikai javaslatokat, miközben az "anyagellenőrzés korlátai egyre magasabbak lesznek". A professzor rámutatott arra, hogy a szintetikus drogok olyan új trendeket képviselnek a nemzetközi drogpiacon, melyek minden eddiginél világosabban kimutatják az eddigi drogpolitika hiányosságait és ellentmondásait.

Koós Tamás, az ifjúsági tárcához tartozó Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársa elmondta: Magyarországon az elmúlt évben közel 13 ezer drogfogyasztó jelentkezett a drogambulanciákon, hogy segítséget kérjen a leszokáshoz. Ez a szám csaknem megegyezik az előző két év hasonló adataival, míg a drogfogyasztás miatti halálesetek száma jelentősen csökkent. Tájékoztatott arról, hogy hazánkban továbbra is a cannabis- származékok a legnépszerűbbek, ezt követik a szintetikus szerek, majd az opiátok. A felmérések azt mutatják, hogy minden ötödik magyar fiatal már kipróbált valamilyen kábítószert - mondta el Koós Tamás.

Az ENSZ nemzetközi kábítószerügyi konvenciói (1961, 1971, 1988) kötelezik az egyes tagállamokat arra, hogy az illegálisnak minősített drogok előállítását, terjesztését és lehetőleg fogyasztását is büntetőjogi szankciókkal sújtsák. Jelenleg 250 anyag szerepel a tilalmi listán, a legnépszerűbb drogok azonban csupán keveset változtak a hetvenes évek óta: ópiátok, kokain, cannabis, LSD, gombák, metamfetamin, Ecstasy.