Egészségügyi reform: se képlet, se palota

Nem lesz üvegpalota és luxusautó, jósolt puritán jövőt a koalíciós egyeztetés nyomán létrehozandó 22 területi egészségbiztosítási pénztárnak Kökény Mihály, az MSZP egészségügyi szakpolitikusa. Emlékeztetőül: az SZDSZ korábban azért kárhoztatta a szocialisták regionális egészségbiztosítási rendszerét, mert az több adminisztrációs terhet és hét új Audit (a pénztárak vezetőinek) jelent.

A szocialista egészségpolitikus viszont takarékosabban látja a jövőt, szerinte a 18 megyei és a 4 közép-magyarországi pénztár az OEP jelenlegi megyei ingatlanjait és infrastruktúráját veszi majd át. Hogy mégis miként és mennyivel nőnek az OEP az egészségügy évi 1500 milliárd forintos büdzséjéből jelenleg 1-2 százalékot felemésztő működtetési és adminisztrációs terhei, azt Kökény nem becsülte meg, csupán annyit ígért, semmiképp nem érik el a 8-10 százalékot.

Profitkorlát a biztosítóknak

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter Horn Gáborral tartott keddi sajtótájékoztatón azonban említett néhány számot, bár a várható bevételekről például még nem végeztek pontos számítást, de úgy vélekednek, hogy 50-100 milliárd forint lehet összességében. A biztosítók számára 2-3 százalékos profitkorlátot is bevezetnek.

Horn Gábor beszélt arról is, hogy erős jogosítványt szeretnének adni a pénztárakban kisebbségi tulajdonos biztosítóknak, ami azt jelenti, hogy legyen beleszólásuk a menedzsment működésébe. Ebben a koalíciós felek között egyetértés van, e nélkül ugyanis nem találnának befektetőt, mondta a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár. Hozzátette, hogy a törvényalkotás után, az ősz végén kezdhetnek erről tárgyalni a biztosítótársaságokkal.

Mindenestre – állítja Kökény – az új szisztéma a betegeknek lesz jó, így se a háziorvosi körzetekre alapuló biztosítási rendszerért kardoskodó SZDSZ-nek, sem a regionális verzió mellett lándzsát törő MSZP-nek nem kell magát vesztesnek éreznie. (Kökényre rímmel Gyurcsány Ferenc is, a miniszterelnök szerint ugyanis a betegek érdekeit szolgáló, jó szakmai és szakmapolitikai döntés a kormánypártok által elfogadott új egészségbiztosítási modell.) Az MSZP-nek már csak azért sem kell szégyenkeznie, mivel legfőbb követelésük teljesült, azaz maradt az egységes egészségbiztosítás, csak a struktúra változott. "És ez a jövőben sem lesz másképp, mert az egészségügyi alapot senki nem akarja privatizálni" – üzente Kökény a magánosítás rémével riogató fideszes Mikola Istvánnak.

Szakmai finomhangolás

Hogy miként működik az elvileg 2009-ben startoló új modell, arról Kökény nem szolgált sok részlettel, mondván, a szakmai finomhangolás folyamatába nem akar politikai üzenetekkel belezavarni. Amit így is szalonképesnek tartott az mindössze annyi volt, hogy meggátolják a monopóliumok kialakulását, így egy biztosító legföljebb két szomszédos megye pénztárába vásárolhatja be magát, illetve másfél millió főben maximálják a pénztárak ügyfélállományát.

Azokon a területeken (egyetemi városok, Közép-Magyarország) ahol kórházbőség van, egyszerű a verseny képlete, az intézmények licitálnak egymásra, hogy velük szerződjön az illetékes pénztár. Ahol viszont egy ellátó kórház dominál, a biztosítók nem verhetik le az árakat, a verseny mindössze annyira szorítkozik, hogy az emberek egy év után pénztárat válthatnak, hátha a másik társaság jobb szolgáltatást kínál.

Évente lehet váltani

Horváth Ágnes ennél többet árult el, a biztosítók területi egységekre pályázhatnak, licitálhatnak, amennyiben megfelelnek a szakmai és a pénzügyi feltételeknek. Egy-egy működő pénztár minimum létszáma 500 ezer biztosított lesz, ezt elérheti úgy, hogy a pályázáskor több megyére licitál, de a feltételt toborzással is teljesítheti. A felső létszámkorlát másfél-két millió fő lesz, éppen azért, hogy ne jöjjenek létre monopóliumok, bővítette a Kökény által említett másfél milliós felső határt.

A tárcavezető azt azonban megerősítette, hogy a biztosítottak szabadon választhatnak a biztosítók között, döntésükön pedig évente változtathatnak. Az SZDSZ egyébként arra számít, hogy az új egészségbiztosítási rendszer első évében a lakosság 15-25 százaléka választ majd biztosítót, vélekedett Horváth Ágnes.

Országos hatáskör, valódi verseny

Horn Gábor szerint a most megkötött politikai megállapodás eredményeként valódi verseny alakulhat ki, így 2008 végére, 2009 elejére érzékelhetően jobb ellátást kapnak a betegek. Hangsúlyozta, hogy a rendszer fenntartja a nemzeti kockázatközösséget, továbbra is a jövedelemhez igazodó járulékfizetést tesz kötelezővé, de megengedi a valóságos választást, közben pedig területi biztonságot jelent azoknak akik, nem akarnak biztosítót választani.

"Nem az a kérdés, hogy hol van a biztosító székhelye, hanem hogy van-e szerződése az adott kórházzal, háziorvossal vagy járóbeteg-ellátással" – tette fel a kérdést. Hozzátette, hogy a biztosítók országos határkörrel alakulnak meg, például egy nógrádi lakosnak lehet szerződése a zalai biztosítóval, ha annak van szerződése nógrádi kórházzal.

Jövőre kezdődik a pályáztatás

Az államtitkár hangsúlyozta, függetlenül attól, hogy 22 terület jön létre, nem lesz 22 biztosító az országban. Arra számítanak, hogy 8 biztosítónál nem lesz több, ezért nem is tervezik módosítani a koalíciós megállapodást, amelyben 5-8 biztosító létrehozását rögzítették. A tervek szerint a törvény január 1-én lép életbe, a biztosítók számára a pályázatokat februárban írják ki, kéthónapos határidővel, ebben az időszakban lehet majd licitálni az egyes területekre, a tagtoborzás pedig ezután indulhat. Erre várhatóan 3-6 hónap áll majd rendelkezésre.

A koalíciós pártok többhónapos egyeztetés után hétfőn este állapodtak meg arról, hogy az egészségbiztosítási rendszer alapegysége a megye lesz. A 22 területi egységből 18-at tesznek ki a megyék, 4-et pedig a közép-magyarországi régió, azaz Budapest és Pest megye.