400 pont fölött a slágerszakok

2008.07.24. 20:00
Húsz-huszonöt olyan egyetemi, főiskolai szak van, ahol 452-475 közötti pontszám kellett a bekerüléshez, derült ki az idei felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után. Idén először 480 pontot lehetett elérni a felvételin, így jobban megkülönböztethetők az eltérő teljesítmények. A ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán a legmagasabb. A Semmelweis Egyetem általános orvosi szakára 432 ponttal lehetett bejutni.

Közzétették az idei felvételi ponthatárokat. Idén számították először 400+80 pontos rendszerben a felvételizők pontjait. A legtöbb pontot - 475-öt - a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára (alapképzés, nappali tagozat) kellett elérni. További 20-25 olyan szak van, ahol a bekerüléshez 452 pontnál több kellett.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) gazdasági menedzser szakra 441, mechatronika szakra 426, építész (osztatlan) szakra 414, vegyészmérnök szakra 384, mérnök-informatikus szakra 366, fizika szakra 395 ponttal lehetett bejutni.

A részletes adatok csütörtök este nyolc órától megnézhetők az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján. Azok, akik a jelentkezési lapjukon hozzájárultak, mobiljukra sms-t kapnak az általuk választott intézmény és szak ponthatáráról. A sikeres felvételiről a felsőoktatási intézmény a jelentkezőknek levelet is küld. Táblázatunkban néhány népszerű szak idei ponthatárát közöljük.

Szakok ponthatárai 2008
  Egyetem   Szak   Ponthatár
Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment 456
Budapesti Corvinus Egyetem turizmus-vendéglátás 457
Budapesti Gazdasági Főiskola kereskedelem és marketing (angol nyelven) 402
BME mérnök-informatikus 366
ELTE jogász 404
ELTE kommunikáció és médiatudomány 451
Semmelweis Egyetem általános orvosi 432
Debreceni Egyetem általános orvosi 417
* Nappali alapképzés államilag finanszírozott szakok

A bekerüléshez 465 pontra volt szükség az Eötvös József Főiskolán német nemzetiségi óvodapedagógus szakon. Magas pontszámot, 461 pontot kellett elérni még a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodási képzésén, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának keleti népek és kultúrák - japán szakán 459 volt a ponthatár.

A minimális 160 ponttal lehetett viszont bekerülni 13 karra, így például a Debreceni Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnöki képzésére, valamint a Gábor Dénes Főiskola mérnök-informatikus szakára.

400+80

Szakemberek szerint a 400+80 pontos rendszer alkalmasabb a különböző teljesítmények differenciálására, mint az eddigi 120+24 pontos rendszer. Az idei tapasztalatok igazolták ezt, a mezőny széthúzódott. Korábban a ponthatár egy-egy pontos módosítása akár 25-30 hallgatót is érinthetett, a mostani metódusnál azonban csak egy-két diákot.

A 400 pont a középiskola utolsó két évének bizonyos osztályzataiból számított 200 tanulmányi pontból, és 200 érettségi pontból áll, illetve az érettségi pontok duplázásából. A két számítási mód közül automatikusan a jelentkező számára kedvezőbb pontszámítást alkalmazzák.

Többletpont jár a nyelvvizsgáért, az emelt szintű érettségiért, a tanulmányi versenyeken elért első helyezésért, kiemelkedő sporteredményért. Pozitív diszkriminációként többletpontokat kapnak a hátrányos helyzetű felvételizők, a fogyatékkal élők és a gyermeküket gondozók is. A jelentkező akkor is csak maximum 80 többletpontot kaphat, ha a különböző többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

Számítógép sorolja be a jelentkezőket

Azt, hogy egy adott szakon mekkora lesz a ponthatár, négy tényező befolyásolja: a jelentkezők felvételi összpontszáma, az általuk felállított intézményi rangsor, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatók keretszáma és az intézmény által meghirdetett helyek száma.

A jelentkezőket elért pontszámuk alapján egy számítógépes algoritmus állítja rangsorba. A program először országos rangsorba állítja az azonos szakra jelentkezőket, majd őket a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi az általuk első helyen választott intézményre és szakra.

Ha egy-egy intézményben beteltek a helyek, az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat a második jelentkezési helyükre veszi fel. Ez a folyamat addig zajlik, amíg az adott képzési területen, illetve szakon betelik az országos keretszám. Az algoritmus ezután a költségtérítés jelentkezők között dolgozik tovább, akik közül annyit vesz fel, ahány hely van az intézményekben.

Nagy a verseny

Ha valahol magasabb a felvételi pontszám, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy azon a szakon minőségibb képzés folyik, mint másutt. Ettől függetlenül, a hagyományosan kedvelt szakokon és intézményekben nagy a verseny, s ezeken általában magasak a ponthatárok.

Egy-egy egyetem vagy szak népszerűségére inkább az utal, hova adják be legtöbben első helyre a jelentkezésüket. Tavaly a legnépszerűbb három szak a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, illetve a mérnök informatikus volt. Negyedik helyen áll a kommunikáció és a médiatudomány, az orvosi az ötödik, a jogász a hetedik a rangsorban.

A tíz legnépszerűbb szak 2007-ben
Szak Jelentkezők száma (fő)
1.turizmus-vendéglátás 4610
2.gazdálkodási és menedzsment 4462
3. mérnök informatikus 3066
4.kommunikáció és médiatudomány 2694
5.orvos 2335
6. kereskedelem és marketing 2218
7. jogász 2141
8. pénzügy és számvitel 2130
9. pszichológia 1992
10. gépészmérnöki 1969

Az álláshirdetések elemzése az elmúlt évben azt mutatta, hogy a hirdetések mintegy 60 százalékában gazdaságtudományi és a műszaki területre kerestek alkalmazottakat. 7-9 százalékos az orvos- és egészségtudományi, valamint a jogi-igazgatási, 4 százalék körüli az informatikai képzés részesedése az álláshirdetések között.

Egyre kevesebben próbálkoznak

Idén 96 ezren adtak be felvételi jelentkezési lapot. Ez a korábbi évekhez képest jelentős csökkenést mutat. A csúcs 2004-ben volt, amikor 166 ezer jelentkezőt regisztráltak. Elemzések szerint a csökkenés várható volt, ugyanis korábban a jelentkezők kétharmada az idősebb, tehát nem a frissen érettségizett korosztályból került ki. Mára ők bekerültek valamelyik szakra, de változott a fiatalok életstratégiája is. Egyre többen várnak ki az érettségi után, s inkább külföldre mennek vagy munkát vállalnak.

Többek szerint a tandíj bevezetésének híre is visszafoghatta a jelentkezések számát, azt azonban a márciusi népszavazás eltörölte. Mint korábban, idén is több nő jelentkezett felvételire. A férfiak-nők arányának változása azonban az utóbbi években mérséklődött, mostanra pedig stagnál: a nők aránya 56 százalék, a férfiaké 44 százalék.

A 96 ezer felvételiző közül mintegy 82 ezren kerültek be valamelyik egyetemre, főiskolára. Akit most egyik helyre sem vettek fel, annak a pótfelvételi ad lehetőséget. Biztosan lesznek ugyanis olyan helyek, amelyeket nem sikerül betölteni. Ezeket néhány napon belül meghirdetik az egyetemek a felvi.hu-n.

A ponthatárok kihirdetésekor a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) munkatársai különleges éjszakai ügyeletet tartanak. A ponthatárok alakulásáról és pótfelvételi lehetőségekről a 06 1 266-7601 és a 473-0770-es telefonszámokon adnak tájékoztatást az érdeklődőknek.