400 pont fölött a slágerszakok
További Belföld cikkek
- Sebestyén Balázs: Nagyon nagy a baj az országban, muszáj segítenünk
- Világelső lett a budapesti karácsonyi vásár
- Az interneten árulta a munkáltatója szerszámait egy karbantartó
- Fékhibát észleltek egy Budapestre érkező repülőnél, azonnal a helyszínre vonultak az illetékes szolgálatok
- Brutális katonai gépjárművek érkeznek Budapestre
Közzétették az idei felvételi ponthatárokat. Idén számították először 400+80 pontos rendszerben a felvételizők pontjait. A legtöbb pontot - 475-öt - a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára (alapképzés, nappali tagozat) kellett elérni. További 20-25 olyan szak van, ahol a bekerüléshez 452 pontnál több kellett.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) gazdasági menedzser szakra 441, mechatronika szakra 426, építész (osztatlan) szakra 414, vegyészmérnök szakra 384, mérnök-informatikus szakra 366, fizika szakra 395 ponttal lehetett bejutni.
A részletes adatok csütörtök este nyolc órától megnézhetők az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján. Azok, akik a jelentkezési lapjukon hozzájárultak, mobiljukra sms-t kapnak az általuk választott intézmény és szak ponthatáráról. A sikeres felvételiről a felsőoktatási intézmény a jelentkezőknek levelet is küld. Táblázatunkban néhány népszerű szak idei ponthatárát közöljük.
Szakok ponthatárai 2008 | ||
---|---|---|
Egyetem | Szak | Ponthatár |
Budapesti Corvinus Egyetem | gazdálkodási és menedzsment | 456 |
Budapesti Corvinus Egyetem | turizmus-vendéglátás | 457 |
Budapesti Gazdasági Főiskola | kereskedelem és marketing (angol nyelven) | 402 |
BME | mérnök-informatikus | 366 |
ELTE | jogász | 404 |
ELTE | kommunikáció és médiatudomány | 451 |
Semmelweis Egyetem | általános orvosi | 432 |
Debreceni Egyetem | általános orvosi | 417 |
* Nappali alapképzés államilag finanszírozott szakok |
A bekerüléshez 465 pontra volt szükség az Eötvös József Főiskolán német nemzetiségi óvodapedagógus szakon. Magas pontszámot, 461 pontot kellett elérni még a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodási képzésén, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának keleti népek és kultúrák - japán szakán 459 volt a ponthatár.
A minimális 160 ponttal lehetett viszont bekerülni 13 karra, így például a Debreceni Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnöki képzésére, valamint a Gábor Dénes Főiskola mérnök-informatikus szakára.
400+80
Szakemberek szerint a 400+80 pontos rendszer alkalmasabb a különböző teljesítmények differenciálására, mint az eddigi 120+24 pontos rendszer. Az idei tapasztalatok igazolták ezt, a mezőny széthúzódott. Korábban a ponthatár egy-egy pontos módosítása akár 25-30 hallgatót is érinthetett, a mostani metódusnál azonban csak egy-két diákot.
A 400 pont a középiskola utolsó két évének bizonyos osztályzataiból számított 200 tanulmányi pontból, és 200 érettségi pontból áll, illetve az érettségi pontok duplázásából. A két számítási mód közül automatikusan a jelentkező számára kedvezőbb pontszámítást alkalmazzák.
Többletpont jár a nyelvvizsgáért, az emelt szintű érettségiért, a tanulmányi versenyeken elért első helyezésért, kiemelkedő sporteredményért. Pozitív diszkriminációként többletpontokat kapnak a hátrányos helyzetű felvételizők, a fogyatékkal élők és a gyermeküket gondozók is. A jelentkező akkor is csak maximum 80 többletpontot kaphat, ha a különböző többletpontjainak az összege ezt meghaladná.
Számítógép sorolja be a jelentkezőket
Azt, hogy egy adott szakon mekkora lesz a ponthatár, négy tényező befolyásolja: a jelentkezők felvételi összpontszáma, az általuk felállított intézményi rangsor, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatók keretszáma és az intézmény által meghirdetett helyek száma.
A jelentkezőket elért pontszámuk alapján egy számítógépes algoritmus állítja rangsorba. A program először országos rangsorba állítja az azonos szakra jelentkezőket, majd őket a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi az általuk első helyen választott intézményre és szakra.
Ha egy-egy intézményben beteltek a helyek, az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat a második jelentkezési helyükre veszi fel. Ez a folyamat addig zajlik, amíg az adott képzési területen, illetve szakon betelik az országos keretszám. Az algoritmus ezután a költségtérítés jelentkezők között dolgozik tovább, akik közül annyit vesz fel, ahány hely van az intézményekben.
Nagy a verseny
Ha valahol magasabb a felvételi pontszám, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy azon a szakon minőségibb képzés folyik, mint másutt. Ettől függetlenül, a hagyományosan kedvelt szakokon és intézményekben nagy a verseny, s ezeken általában magasak a ponthatárok.
Egy-egy egyetem vagy szak népszerűségére inkább az utal, hova adják be legtöbben első helyre a jelentkezésüket. Tavaly a legnépszerűbb három szak a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, illetve a mérnök informatikus volt. Negyedik helyen áll a kommunikáció és a médiatudomány, az orvosi az ötödik, a jogász a hetedik a rangsorban.
A tíz legnépszerűbb szak 2007-ben | |
---|---|
Szak | Jelentkezők száma (fő) |
1.turizmus-vendéglátás | 4610 |
2.gazdálkodási és menedzsment | 4462 |
3. mérnök informatikus | 3066 |
4.kommunikáció és médiatudomány | 2694 |
5.orvos | 2335 |
6. kereskedelem és marketing | 2218 |
7. jogász | 2141 |
8. pénzügy és számvitel | 2130 |
9. pszichológia | 1992 |
10. gépészmérnöki | 1969 |
Az álláshirdetések elemzése az elmúlt évben azt mutatta, hogy a hirdetések mintegy 60 százalékában gazdaságtudományi és a műszaki területre kerestek alkalmazottakat. 7-9 százalékos az orvos- és egészségtudományi, valamint a jogi-igazgatási, 4 százalék körüli az informatikai képzés részesedése az álláshirdetések között.
Egyre kevesebben próbálkoznak
Idén 96 ezren adtak be felvételi jelentkezési lapot. Ez a korábbi évekhez képest jelentős csökkenést mutat. A csúcs 2004-ben volt, amikor 166 ezer jelentkezőt regisztráltak. Elemzések szerint a csökkenés várható volt, ugyanis korábban a jelentkezők kétharmada az idősebb, tehát nem a frissen érettségizett korosztályból került ki. Mára ők bekerültek valamelyik szakra, de változott a fiatalok életstratégiája is. Egyre többen várnak ki az érettségi után, s inkább külföldre mennek vagy munkát vállalnak.
Többek szerint a tandíj bevezetésének híre is visszafoghatta a jelentkezések számát, azt azonban a márciusi népszavazás eltörölte. Mint korábban, idén is több nő jelentkezett felvételire. A férfiak-nők arányának változása azonban az utóbbi években mérséklődött, mostanra pedig stagnál: a nők aránya 56 százalék, a férfiaké 44 százalék.
A 96 ezer felvételiző közül mintegy 82 ezren kerültek be valamelyik egyetemre, főiskolára. Akit most egyik helyre sem vettek fel, annak a pótfelvételi ad lehetőséget. Biztosan lesznek ugyanis olyan helyek, amelyeket nem sikerül betölteni. Ezeket néhány napon belül meghirdetik az egyetemek a felvi.hu-n.
A ponthatárok kihirdetésekor a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) munkatársai különleges éjszakai ügyeletet tartanak. A ponthatárok alakulásáról és pótfelvételi lehetőségekről a 06 1 266-7601 és a 473-0770-es telefonszámokon adnak tájékoztatást az érdeklődőknek.