Szabad bölcsész leszel vagy romanisztika szakos?

2005.12.15. 14:19
Aki jövőre franciát, olaszt vagy spanyolt szeretne tanulni az egyetemen, annak romanisztikára kell jelentkeznie, aki filozófiára vagy esztétikára menne, annak a szabad bölcsészet nevű szakot kell majd választania. Miután alapvetően megváltozik az egyetemek képzési szerkezete, a most megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztató a korábbi négyszáz helyett mindössze százkét bachelor szakot tartalmaz. Van több mint harminc olyan szak is, amelyek indulását a Magyar Akkreditációs Bizottság nem támogatta, az oktatási miniszter azonban igen.

Tegyük fel, hogy jövőre filozófia szakon szeretnénk tanulni, mert született bölcsészek vagyunk és éppen ehhez van kedvünk. Üssük fel a most megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztatót és próbáljuk benne megkeresni a filozófiát. Nem fog sikerülni.

„A 2006-ban meghirdetett szakok felsorolása” című hosszú listában ugyanis nem szerepel a filozófia. Újabb alapos böngészés után derül ki, hogy a korábbi filozófia szak a szimpatikusan hangzó „szabad bölcsészet” elnevezésű képzés része lett. Ha tehát kitöltjük a jelentkezési lapot, azt kell majd odaírnunk, hogy szabad bölcsészek szeretnénk lenni, azon belül pedig filozófia szakiránnyal kívánunk foglalkozni.

Ugyanígy járnánk a francia, az olasz vagy a spanyol szakkal, amelyek a romanisztika szak részévé váltak, a korábban népszerű idegenforgalmi és szálloda szak 2006-tól a turizmus-vendéglátáson belül található meg, de hiába keresnénk a közgazdász szakot is, azt ugyanis alkalmazott közgazdaságtanra nevezték át.

Osztott és osztatlan képzések

A felvételi menetrendje

2006. január 15. - Jelentkezés a keresztféléves képzésekre

2006. január második fele - Megjelenik a felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése.

2006. február 15. - A jelentkezési határidő a felsőoktatási intézményekbe és az érettségire.

2006. április vége - Az Országos Felvételi Információs Központ minden jelentkezőnek regisztrációs lapot küld, amely visszaigazolja a jelentkezést. Ez az igazolás ad érvényes, szabad utat a felvételihez.

2006. május-július - Érettségi, alkalmassági és gyakorlati vizsgák.

2006. július 11. - Adatmódosítás, az esetleges változtatási kérelem és a felvételi eljáráshoz szükséges dokumentumok beadásának határideje.

2006. július vége - A felvételi ponthatárok meghatározása, mindenki ez után kap értesítést a felvételről vagy elutasításról.

2006. augusztus - Nyári felvételi, ha az egyetemek és főiskolák akarnak ilyet hirdetni.

Míg az idei felvételiken még több mint négyszáz egyetemi vagy főiskolai szak közül lehetett választani, jövőre mindössze száznyolc alapszakot hirdetnek meg a felsőoktatási intézmények. 2006-tól az eddigi egyetem-főiskola kettéosztottság megszűnik, s az Európában szokásos módon minden diák egy hároméves alapszakra (bachelor) kerül be. Csak ennek elvégzése után kell dönteni arról, belevág-e a kétéves, magasabb képzettséget adó mesterfokozatba vagy bachelor diplomájával munkát keres.

A most megjelent felvételi tájékoztató kiadvány ennek jegyében készült el. Az 1006 oldalas könyv 1197 forintba kerül. Ebben összesen 102 bachelor szakot találunk és hat úgynevezett osztatlan képzést, amely megmarad ötévesnek. Ez utóbbiak közé tartoznak a jogász, orvosi, fogorvosi, állatorvosi, gyógyszerész, építészmérnök szakok.

A fenti példa alapján a tájékozódás nem mindenkinek lesz könnyű. Az Oktatási Minisztérium ezért a közeljövőben huszonkét helyen szervez tájékoztatókat, s az egyetemek 183 helyen tartanak felvételi nyílt napokat.

Kiegészítés januárban

Miután az új szakok akkreditálása az elmúlt időben futószalagon zajlott, elképzelhető, hogy a közeljövőben olyan újabb bachelor képzések kapnak szakindítási engedélyt, amelyek még nem szerepelnek a tájékoztatóban. Január második felében ezért megjelenik a felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése. Ezt érdemes lesz gyorsan átböngészni, mert a jelentkezési lapokat egységesen február 15-ig kell leadni.

A Felvételi tájékoztatóban az már látható, hogy a hároméves bachelor szak elvégzése után milyen mesterképzéseken folytathatják majd tanulmányaikat a diákok. Az egyetemek minden alapképzéshez legalább két mesterképzést adtak meg. Ezek többségét jövőre akkreditálják majd.

Az új, úgynevezett többciklusú képzéssel jóval rugalmasabban végezhetők a felsőfokú tanulmányok és a magyar felsőoktatási rendszer ezzel harmonikusan illeszkedik majd az európaihoz. A hasonló szerkezetű képzések megkönnyítik, hogy magyar diákok külföldön tanuljanak, és még több jól fizető külföldi diák nálunk végezze tanulmányait.

Rohamtempó

Az átállás Magyarországon az elmúlt másfél évben történt, ekkor kellett a képzések minőségét vizsgáló Magyar Akkreditációs Bizottságnak (MAB) véleményeznie a különböző felsőoktatási intézmények által beadott mintegy nyolcszáz bachelor szakindítási kérelmet.

A MAB-nak mindez óriási munkát jelentett. A testület idén szeptember végén figyelmeztette is a kormányzatot, hogy ez a feszített ütemű munka és a hiányzó jogszabályok (a felsőoktatási törvény akkor még függőben volt az Alkotmánybíróság előtt) veszélyeztetheti az oktatás minőségét.

A MAB mintegy nyolcvan esetben úgy látta: egy-egy főiskolán vagy egyetemen nincs meg a minőségi garancia arra, hogy az új bachelor szakot elindítsák. Az egyik fő érv az volt, hogy egyes intézményekben nincs elég képzett oktató vagy hiányoznak a gyakorlati képzés feltételei.

Információink szerint az oktatási miniszter ennek ellenére több mint harminc ilyen szaknak két évre megadta az engedélyt az elindulásra. Ezeknek a szakoknak két év alatt be kell pótolni hiányosságaikat, amikor a MAB újra véleményezi majd a képzéseket.

Minőség és kenyérharc

Az Index kérdésére, hogy az így induló szakoknál hogyan biztosítható a képzés minősége, Magyar Bálint úgy válaszolt: ezek a szakok csak nagyon kis arányt képviselnek, s az intézmények be fogják pótolni a hiányosságaikat.

Magyar Bálint szerint egyébként nem is feltétlenül a szakmai hiányosságok miatt nem kaptak támogatást ezek a szakok a MAB-tól. Mint fogalmazott: előfordult, hogy kenyérharc és szakmai féltékenység miatt nem támogattak egy új szakot a MAB szakemberei, akik egy egyetemen maguk is érdekeltek voltak és konkurrenciát láttak volna a másutt induló képzésben. A miniszter szerint a szakmai tradíció is akadályozta például az egészségturizmus szak elindítását, holott erre a képzésre a gyógyfürdőiről híres Magyarországon igen is szükség van.

Fésüs László, a MAB főtitkára a nehézségek ellenére úgy látja: jó, hogy Magyarország áttér a többciklusú képzésre, az eddigi, Európában „testidegen” rendszerrel ugyanis nem lehet a nemzetközi mezőnyben versenyezni. A minőségi problémákkal kapcsolatban Fésüs László úgy vélekedett: ezek a kérdések a jövőben dőlnek el.