Sólyom visszadobott két törvénymódosítást
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról (Hjt.), valamint a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvények módosításait Sólyom László. A köztársasági elnök indoklása szerint a Hjt. módosításáról szóló törvény 1. paragrafusa módosítja a Hjt. 2. paragrafusát. A másik módosítás szerint a közeli hozzátartozó meghatározása: a házastárs, a bejegyzett élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs).
A köztársasági elnök Szili Katalin házelnöknek írt levelében jelzi, nem ért egyet azzal, hogy a törvény azonosítja a bejegyzett élettárs fogalmát a házastárs fogalmával. Indokként az Alkotmánybíróság (Ab) 2008. december 15-i, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megsemmisítő döntését, illetve annak indoklását hozza fel. Az Ab úgy véli, hogy az alkotmány szerint a házasság védett jogintézmény, és a különneműek bejegyzett élettársi kapcsolata sértené a kötelék védettségét.
Ráadásul a Hjt. jelen formájában egy, a magyar jogban jelenleg nem hatályos fogalomra utal - ezért is döntött úgy a köztársasági elnök, hogy a parlamentnek küldi vissza a törvényt, nem pedig az Ab-nek előzetes normakontrollra.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény (Knyt.) módosításával kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az kiveszi a Knyt. hatálya alól azokat az önszerveződő közösségek és egyházak részére önkormányzatok által adott támogatásokat, melyeknél az összes pályázó által egy évben nyilvános pályázaton elnyerhető összeg nem haladja meg a húszmillió forintot, feltéve, hogy a támogatást, valamint a döntés-előkészítésben közreműködő testület összetételét és hatáskörét önkormányzati rendelet szabályozza. Az indoklás szerint ugyanis a vonatkozó döntések átláthatósága helyi szinten az érintettek bevonásával biztosítható leginkább.
Sólyom nem ért egyet a kivételezéssel, hiszen a Knyt.-t eredetileg pont azért hozták meg, hogy a nem normatív támogatásokra vonatkozó döntések előkészítése és meghozatala során illetéktelen magánérdekek ne veszélyeztessék a támogatás céljának megvalósulását.
"Ehhez képest a Törvény a támogatások egy részét kiveszi a Knyt. szigorú garanciális szabályainak hatálya alól. Így egyebek mellett nem lennének alkalmazhatóak a Knyt. összeférhetetlenségi szabályai, tehát az adott támogatásban részesülő egyesület, alapítvány vagy egyház képviselője közreműködhetne a támogatásról szóló döntésben" - írja Szili Katalin házelnöknek címzett levelében a köztársasági elnök.