Sólyom jelöltjei: kétharmados kudarc
További Belföld cikkek
- Hivatalosan is Cseh Katalinhoz került Fekete-Győr András mandátuma
- Jönnek a fizetésemelések, de kik járhatnak tényleg jól jövőre?
- Orbán Balázs: Politikai alapú megkülönböztetésnek az egyetemen nincs helye
- Idegen anyag esetleges jelenléte miatt hívta vissza az Auchan egyik máktermékét a Nébih
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
Mit sem változott az államfő és a törvényhozó hatalom viszonya, Sólyom Lászlóra továbbra is rájár a parlamenti rúd, s különböző posztokra álított jelöltjeit rendre visszadobjaa az Országgyűlés. Igaz, szemben a korábbi aktusokkal, most gyengült az elutasítási arány, a három aspiránsból ugyanis csak kettőből nem kért a parlament (régebben száz százalékos volt a vétó arány).
Így a titkos voksolás után legalább a jövő nemzedékek ombudsmanja felesküdhetett, Fülöp Sándort 302 igen szavazattal (nem gombot 59-en nyomtak) emelte országgyűlési biztossá a Tisztelt Ház. A papírforma egyébként borítékolható volt, a szocialisták délelőtti frakcióülése úgy döntött, hogy Fülöpöt nyugodt szívvel támogathatják a képviselők. Fülöp megválasztása után azt mondta, büszke arra, hogy ilyen nagy többséggel támogatták megválasztását. Szerinte a poszttal kapcsolatos ellenérzések miatt nem választották meg korábban, de mint mondta a mostani szavazás előtt végigjárta a parlamenti frakciókat, és meggyőzte a képviselők többségét arról, hogy az új tisztségben a haza javát fogja szolgálni.
Jelölttársánál azonban már bonyolultabb volt a képlet. Az adatvédelmi biztos posztjára aspiráló Péterfalvi Attila egyszer már sorompóba állt, mégpedig ugyanezért a posztért. Akkor az MSZP-s honatyák szinte egyöntetűen elutasították, mára viszont puhult a szembenállás. Annyira azonban nem, hogy egységes frakcióálláspont szülessen támogatásáról, így a képviselőcsoport úgy döntött: voksoljon mindenki lelkiismerete szerint. Ez 239 igenhez volt elég, márpedig a kétharmados támogatáshoz többre lett volna szükség.
Baka András esetében már egységes volt a frakció, pontosabban egységesen mondott nemet. (A szavazati arányok: 170 igen, 191 nem.) Igaz, a szocialisták előre jelezték, hogy amennyiben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem találja alkalmasnak a Legfelsőbb Bíróság élére, akkor az MSZP sem fogadja el. Az OIT pedig nem találta alkalmasnak, igaz a testtületet épp a most lecserélendő főbíró, Lomnici Zoltán vezeti.
Az államfő a jövőben sem fog jelölési gyakorlatán változtatni, hiszen a köztársasági elnök jogköre szerint jelölhető hat tisztségviselő közül már négyet megválasztottak. A következő főbíróról pedig majd csak úgyis az őszi ülésszakban dönt a Tisztelt Ház, így lesz ideje gondolkodni egy új jelöltön. Sólyom azt mondta, számított az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elutasítására és úgy látja, nem e miatt bukott el jelöltje. Baka András a szavazás után annyit mondott, a voksolás nem személyéről szólt, emelt fővel viseli a szavazás eredményét, ami a társadalmi szembenállás következménye, nem pedig a személye elleni bizalmatlanság megnyilvánulása.
Főbíró nélkül is működik az igazságszolgáltatás
Nem válik működésképtelenné az igazságszolgáltatás attól, hogy ideiglenesen helyettesek állnak a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) élén, mondta Fleck Zoltán jogszociológus. Miután június 15-ig, a tavaszi parlamenti ülésszak végéig már feltehetően nincs idő arra, hogy új főbírójelöltről szavazzon a Ház, legalább három hónapig betöltetlen marad a pozíció.
Fleck szerint semmiféle diszfunkciót nem okoz a sikertelen főbíróválasztás. Ha távozik a jelenlegi legfelsőbb bírósági elnök, aki a törvény értelmében egyúttal az OIT elnöke is, akkor kettéválik a két funkció: mindkét alkotmányos intézménynél a teljes jogkörrel eljáró helyettesek lépnek a jelenlegi elnök helyére. Lomnici Zoltán jelenlegi elnök hatéves mandátuma június 25-én jár le.
Közjogi, és praktikus, szervezetszociológiai szempontból egyaránt az tűnik a helyesebb megoldásnak, ha a két szervezet irányítása hosszú távon, a törvényben rögzített módon is szétválik, jegyezte meg Fleck Zoltán. Hozzátette ugyanakkor, amennyiben a sorozatos sikertelen jelölések miatt az ombudsmani pozícióhoz hasonlóan a főbíró helyettesítése is tartóssá válik, annak rossz üzenete lehet, elsősorban a politikai elitre nézve.
Mint mondta, a köztársasági elnök jelölési gyakorlatáról sokféleképpen lehet vélekedni, de a törvényhozóktól joggal várható el annyi felelősségtudat, hogy ezen túltegyék magukat és az alkotmányos intézményeket hosszú távon ne bizonytalanítsák el. (MTI)