Botrányt vagy megoldást akarnak a fogyatékkal élők
További Belföld cikkek
A szövetség szerint a pályázatok megírásakor nem vállalnak elég garanciát rá, hogy a pályázati pénzekből a fogyatékkal élő emberek által is használható eszközöket szerezzenek be, valamint az új munkahelyek teremtésekor is csekély a kötelezettségvállalás rá, hogy fogyatékkal élőket is foglalkoztatni tudják majd az adott munkahelyen.
Az Autisták Országos Szövetségének ügyvezetője, Petri Gábor súlyos gondnak tartja, hogy sem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), sem az Új Magyarország Fejlesztési Terv minap közzétett, 2009-2010-re szóló akciótervei nem fektetnek elég hangsúlyt a kérdésre. Ha nem veszik figyelembe kéréseiket, és nem építik bele a jövő évi akciótervekbe a szükséges szempontokat, nemzetközi fórumokhoz fordulnak. Brüsszelben számos olyan civil szervezet van, amely hajlandó lenne segítséget nyújtani, és mint Petri elmondta, az NFÜ sem örülne túlzottan egy "botránynak". Mivel az uniós pályázatoknál a két fő szempont a környezetvédelmi és az esélyegyenlőségi elvek érvényesülése, különösen érthetetlen, miért nem vették figyelembe ez utóbbit az akciótervek megírásakor.
A legnagyobb probléma az, hogy hiányzik az "egyenlő esélyű hozzáférés" elve a pályázatok nagy részéből. Például egy közlekedési eszközvásárló támogatásnál nem mindegy, hogy a beszerzett buszt tudják-e használni nemcsak kerekes székes, de akár vak vagy siket emberek is. Vagy, hogy egy vadonatúj buszmegállót hogyan építenek meg, a megállóban az információk érzékelhetőek-e látássérült embereknek, piktogramok segítik-e az olvasási nehézséggel küzdő diszlexiás embereket, vagy éppen az autista embereket.
Munkahelyteremtő vagy vállalkozásokat segítő, fejlesztő pályázatoknál a fogyatékos (megváltozott munkaképességű) munkavállalóknak fontos szempont, hogy a nyertes pályázó a támogatásért cserében a jelenlegi törvényben előírt 5 százaléknál nagyobb mértékben vállalja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását. Fontos lehet még, hogy egy jelentős eszközbeszerzést magával hozó fejlesztésnél a nyertes pályázó (iskola, egyetem, kórház stb.) milyen eszközöket vásárol majd meg a pénzből. Szempont kellene, hogy legyen, hogy azokat a fogyatékos emberek is használni tudják (pl. változtatható magasságú íróasztal, speciális kórházi ágy stb.).
Petri Gábor szerint a most olvasható akciótervekből ezek az elemek nagyrészt, vagy csaknem teljesen hiányoznak. Ahogy ő fogalmazott, "jó úton haladunk afelé, hogy sok tízmilliárd forintért legyenek olyan fejlesztések, amelyek használatából ki lesz zárva több százezer fogyatékos állampolgár".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
