Jövőre már működhet a Nemzeti Földalap

A kormányfő szerda reggeli interjújában közölte, nem kötött megállapodást Torgyán József vidékfejlesztési miniszterrel a földalap ügyében, hiszen ebben a kérdésben két éve egyetértés van közöttük. Orbán Viktor kijelentette, jó remény van arra, hogy a következő év elején, a földművelési tárca irányításával megkezdje működését a honi termőföldvagyon negyedét magába foglaló alap.

Torgyán József Földalap ügyében egyetértés van

Tájékoztatása szerint a szervezet felállítása eddig egyrészt azért késlekedett, mert az MDF véleménye különbözik a Fidesz és az FKGP álláspontjától, másrészt a létrehozás alapfeltétele, hogy hiteles birtoknyilvántartás legyen Magyarországon.

A miniszterelnök szerint új intézményrendszer felállítása helyett a meglévő mezőgazdasági igazgatási szervezetrendszeren keresztül kell működtetni a földalapot, amelyre a kormányfő szerint a közhasznú társasági forma lenne a legmegfelelőbb. Orbán alkalmatlannak tartja az Országgyűlést arra, hogy a földalapot irányítsa, vagy bármilyen vagyongazdálkodási kérdéssel foglalkozzon.

Az MDF nélkül állapodott meg a két koalíciós partner

Orbán Viktor miniszterelnök és Torgyán József a földművelési tárca vezetője még augusztus közepén tárgyalt a Nemzeti Földalapról (NF). Nyilatkozataik szerint a megbeszélésen elvi megállapodásra jutottak, amely biztosítja, hogy a földművelésügyi tárca vezetőjének és a miniszterelnöknek is kellő rálátása legyen a leendő alapra.

A tárgyalásokat követően Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt nyilatkozta, hogy ebben a kérdésben nem lehet úgy megállapodni, hogy nincs meg a végrehajtáshoz elegendő erő, tehát szükség van a Magyar Demokrata Fórumra is. A pártelnök asszony kijelentette, javaslatukat, akár kompromisszumosan is, de figyelembe kell venni.

Orbán Viktor Jó remény van arra, hogy a következő év elején, megkezdje működését a honi termőföldvagyon negyedét magába foglaló alap

Tiszteletre méltó, szakmai véleménynek nevezte Orbán Viktor szerdai kijelentését Medgyasszay László, a Demokrata Fórum képviselője. Az önálló törvényjavaslatot benyújtó honatya, aki az NF felügyeletét vagy az Országgyűlésre bízná vagy teljesen önálló jogintézményként működtetné, cáfolta a miniszterelnök állítását, miszerint az MDF miatt késlekedett két évig a Földalap létrehozása. A képviselő nem kívánta kommentálni azt a tényt, hogy a miniszterelnök és az FKGP elnöke a legkisebb koalíciós partner bevonása nélkül egyezett meg az NF létrehozásáról és annak felügyeletéről.

Medgyasszay az Index kérdésére elmondta: nem vonja vissza törvényjavaslatát az NF létrehozásáról. Ez elvi kérdés számomra - mondta a honatya, aki a legjobb megoldást szeretné megtalálni az állami tulajdonú földterületek kezelésére. Az MDF-es képviselő szerint immár nem a földalap felügyeletével kell foglalkozni, hanem az a fontos, hogy milyen lesz a szervezet, hogyan tesz eleget feladatainak.

Az ellenzék szerint bizonytalan a földek sorsa

A kisgazdák politikai klientúrájuk kialakítására kívánják felhasználni a Nemzeti Földalapot, amelyet a köztársasági elnöki posztról való ,,önkéntes" lemondásáért kapott meg Torgyán József - reagált a kormányfő szerdai bejelentésére Kis Zoltán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának SZDSZ-es tagja. A szabaddemokrata honatya az Index kérdésére elmondta, hogy szerinte bizonytalan a földek sorsa, mivel jövőre számos szerződés lejár. A kisgazdák szerinte még a 2002-es választások előtt ki akarják osztani ezeket a területeket. Kis hangsúlyozta, hogy az NF létrehozása önmagában nem old meg semmit. A szabaddemokrata képviselő szerint a kormány az európai tendenciákkal ellentétes elveket érvényesít az agrárpolitikában.

Medgyasszay László "Nem vonja vissza törvényjavaslatát az NF létrehozásáról"

Kis Zoltán jó ötletnek tartja az NF létrehozását, felügyeletét azonban a kormányzati elképzelésekkel ellentétben az Országgyűlésre bízná. A miniszterelnökhöz hasonlóan a parlamentet, mint testületet alkalmatlannak találja az alap felügyeletére, egy, a pártok delegáltjaiból álló testület azonban elláthatná a feladatot. A pénzügyi felügyeletet pedig az Állami Számvevőszékre bízná az SZDSZ-es képviselő.

Az MSZP korábban azt kifogásolta, hogy így az FVM a földalapon keresztül könnyedén megregulázhatná az egykori állami gazdaságokat. Ha ugyanis a tárca felbontaná a földbérleti szerződéseket, a gazdaságok nem tudnának működni, vagyonuk elértéktelenedne, és így csekély összegért lehetne privatizálni őket. Félő tehát, hogy az agrártárca elsősorban politikai és gazdasági hatalmának gyarapítására és nem földbirtok-politikai célok elérésére használná a földalapot - állítják a szocialisták. Ez ellen egyébként korábban a Fidesz is kifogást emelt

A termőföldvagyon negyedének felügyelete a tét

Az NF ötlete 1990 őszéről származik, és a kárpótlás alternatív levezetésére szolgált volna. A koncepció lényege az volt, hogy a kárpótlásra jogosultak akkor vehetnének földet, ha maguk is ott laknak és gazdálkodnak. Ha nem, akkor az NF kezelte volna a nekik járó földet, és járadékot fizetett volna a tulajdonosoknak.

A kormányprogramban is szereplő, a prognózisok szerint 25 milliárd forint értékű földvagyonnal és évi 5 milliárd forintos költségvetéssel rendelkező NF fölött az eredeti tervek szerint az Országgyűlés vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) gyakorolta volna a felügyeletet. A múlt nyáron a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által készített törvényjavaslat meghatározta, hogy a ,,Nemzeti Földalap az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó mennyiségű és elhelyezkedésű földterület, amelyet az állam mező- és erdőgazdálkodási céllal hasznosít, illetve földbirtok-politikai és közcélok megvalósítása érdekében működtet". Az intézmény eszerint úgy működne, hogy a rendelkezési körébe tartozó termőföld-területekből juttatnának azoknak a termelőknek, akik gazdálkodni szeretnének, de nincs földjük, esetleg szeretnék növelni, egyesíteni a művelésük alatt álló területeket. A földalap kezelné a mezőgazdasági művelés alól kivont belvizes vagy természetvédelmi oltalom alatt álló földeket is.

Az agrártárca elképzelései szerint az NF gerincét az állami tulajdonú mezőgazdasági részvénytársaságok által művelt, 70 milliárd forint forgalmi értékű, 389 ezer hektár ugyancsak állami tulajdonban lévő föld jelentené.

A Nemzeti Földalap felügyelete

Tavaly a Fidesz még hallani sem akart arról, hogy a földalapot az FVM irányítsa, a nagyobbik kormánypárt inkább azt szerette volna, ha az újonnan létrejövő intézmény az ÁPV Rt. fennhatósága alá került volna. Ha most sikerült is megegyezni az NF felügyeletéről, a részletkérdések feltételezhetően hasonló ellentéteket váltanak majd ki a kisgazdák és a Fidesz között. A földalapba bevonható földek jelentős részét ugyanis a kisgazdák által csak a nemzeti vagyon kiárusítójának titulált, ezért megszüntetni kívánt ÁPV Rt. cégeknek, illetve magántársaságoknak adta bérbe. Még ennél is fájóbb lehet az állami agrárcégek fölötti felügyeletért küzdő kisgazdák számára, hogy a tartós állami tulajdonú agrártársaságok közül egyedül a Bábolna Rt.-nek van saját tulajdonában az általa használt 22 400 hektár termőföld.