A 18 évesnél idősebb népességből egy most vasárnapi választáson a Gallup
július 7. és 16. közötti közvélemény-kutatása szerint 28 százalék szavazna
az MSZP-re, és 29 százalék a Fideszre. Az év eleje óta mindkét párt
támogatottsága csökkenő tendenciájú. A bizonytalanok aránya a januári 22
százalékról júliusig 34 százalékra emelkedett. Az SZDSZ, az MDF, a MIÉP és a
Centrum Párt egyaránt 2-2 százaléknyi szavazatra számíthatna.
A pártot választó biztos szavazók szintén szűkülő körében júliusban azonos
volt az MSZP és a Fidesz támogatóinak aránya: 45-45 százalék. Az SZDSZ és az
MDF támogatottsági aránya itt 3-3 százalék, a MIÉP-é és a Centrum Párté 2-2,
a Munkáspárté 1 százalék volt.
A biztos szavazók tényleges számát nézve éves és féléves átlagban
valójában a Fidesz támogatottsága is csökkenő tendenciájú, az utóbbi három
mérés eredményét nézve viszont nagyjából azonos. Az arányszám növekedése,
amit sokan - helytelenül - abszolút növekedésnek vélnek, abból adódik, hogy
a pártot választó biztos szavazók abszolút számban egyre kevesebben vannak
tavaly nyár óta, és az MSZP biztos szavazóinak száma összességében
gyorsabban csökken, mint a Fideszé.
A lakosság több, mint fele szerint a dolgok összességében rossz irányba
mennek, relatív többsége (44 százaléka) szerint a kormány inkább rosszul
vagy nagyon rosszul látja el feladatát Relatív többségbe kerültek azok is,
akik szerint a kormány rossz irányban változtatta meg a korábbi viszonyokat.
A felnőtt lakosság abszolút többsége, 57 százaléka inkább, vagy nagyon
elégedetlen azzal, ahogyan most él.
Ennek ellenére a miniszterelnök munkájával elégedetlenek nem kerültek
többségbe: 44 százalék szerint a kormányfő inkább jól látja el feladatát.
Módszertan
| |
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2003 júniusában 1011 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2003. július 7. és 16. között került sor az ország 69 településén. A mintavétel a többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya, az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak, úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb, mint +/- 3,2%, a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb, mint +/- 4,3%.
|
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!