Koronavírus adatok

2022. jan. 14.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Gusztáv
-5 °C
4 °C

Akkor van Magyar Gárda vagy nincs?

2008.12.18. 16:53
A Fővárosi Bíróság kedden hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az elsőfokú ítélet után a Magyar Gárda Mozgalom közleményben tudatta, hogy az ítélet nem vonatkozik a mozgalomra, így tevékenységüket tovább folytatják. A vádiratból és az ítéletből azonban nem ez következik – igaz, a jogerős ítélet még mindent megváltoztathat.

A per során a Fővárosi Főügyészség mindvégig azzal érvelt, hogy az egyesület és az általa életre hívott mozgalom szoros szimbiózisban működik. A mozgalom azonban nem jogi személyiség, így egyértelmű, hogy csak az egyesület ellen indulhatott per. A főügyészség azt is vitatta, hogy a mozgalom valóban szervezetlen-e. A jelek szerint ugyanis olyan szervezettséget mutat, ami több hasonló gondolkodású emberek laza szerveződésénél.

A perben a gárda képviselője ugyanakkor végig azt hangoztatta, hogy a mozgalomnak nincs semmi köze az egyesülethez. Arra hivatkozott, hogy az egyesület egyetlen tagja sem gárdista.

Az egyik tárgyalási napon Dósa István, a gárda korábbi „főkapitánya” azt mondta: „az egyesület alapítóit szüleinknek tekintjük, tiszteljük őket, de felnőtt a gyerek és önálló". Mint a „főkapitány” elmondta, az egyesülettel, valamint a Jobbikkal nincs közvetlen kapcsolatuk, ők nem párthadsereg.

A gárda egy mozgalom, alulról jövő kezdeményezés, amelynek mintegy ezer tagja főként e-mailen tartja a kapcsolatot, mondta Dósa. Miután mozgalomnak nevezik magukat, nincs szükség alapszabályra és semmilyen egyéb írásos dokumentumra sem.

A bíróság elsőfokú ítélete több dologra világított rá. A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy a Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a Magyar Gárda mozgalomra közvetlenül nem terjed ki.

Pataky Árpád bíró ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott.

A Magyar Gárda december 9-én tartott felvonulást Tatárszentgyörgyön, a becslések szerint három-négyszáz gárdista a kétezer lakosú község főterén vonult körbe-körbe, miután a rendőrség nem engedélyezte, hogy az eredeti terveik szerint, a cigányok által sűrűn lakott településrészen vonuljanak végig. A Magyar Gárda a roma bűnözés és a roma társadalom ellen demonstrált.

Az ott elhangzott beszédek ugyanis a "cigánybűnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát. A bíró megjegyezte ugyanakkor, hogy a bíróság nem azt állítja, hogy nincsenek roma származású elkövetők, az ezzel való indulatok szítása viszont jogállami keretek között elfogadhatatlan.

A kettészakadt mozgalom

A Magyar Gárda mozgalom szeptemberben kettészakadt: jelenleg a Jobbikhoz kötődő, illetve a korábbi főkapitányhoz, Dósa Istvánhoz tartozó úgynevezett "Őrző" szárnyból áll. Dósa István szeptember 14-én lemondott posztjáról, mert szerinte a Jobbik és annak vezetői elárulták a Mozgalmat. Dósát október 3-án a Magyar Gárda Egyesület tagjainak ösztönzésére a mozgalom budapesti kapitánya kizárta.

A döntést 11 megyei kapitány nem fogadta el, és újra főkapitánnyá választották Dósa Istvánt. A Magyar Gárda Egyesület elnöke által összehívott értekezleten viszont Kiss Róbertet választották vezetővé. Októberben a Jobbikhoz kötődő vonulat a Hősök terén, míg a Dósa Istvánhoz kötődő szárny Székesfehérváron tartott avatási ünnepséget.

Arra az érvre, hogy még "egyetlen pofon sem csattant el", a bíró azzal válaszolt: önmagában a félelemkeltés mechanizmusa alkalmas lehet mások jogainak megsértésére. A külsőségek, a Magyar Gárda ruházata is alkalmas lehet arra, hogy egy kisebbség reális érzékenységét megsértse, attól függetlenül, hogy volt-e ilyen cél.

Az ítélet utalt az állami erőszakmonopólium megsértésére is. A gárda tevékenységével a közvéleményben olyan képzet keletkezhetett, hogy "Jön a gárda és majd rendet csinál!" Ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható – mondta ki a bíró.

Kis János filozófus szerint az ítélet szóbeli indoklásáról adott kivonatos ismertetés nem elégséges az ítélkező bíró álláspontjának megismeréséhez. Remélhetőleg az indoklás írásbeli változata rövidesen a nyilvánosság elé kerül. Mindenesetre a vádbeszédből kiderül, hogy az ügyészség szerint a Gárda rendvédelmi hatásköröket próbált magához vonni, ami törvénysértő.

Ha ezt a leírt ítélet is megerősíti, az egyértelművé teszi, hogy az igazságszolgáltatás nem tűri, hogy az egyesülési és a gyülekezési jog gyakorlása örvén bárki kikezdje az erőszak alkalmazásának és az erőszakkal való fenyegetés állami monopóliumát. Kis tavaly épp ezt a lehetőséget nevezte kívánatosnak a gárda elleni fellépés módozatainak lehetséges politikai hatásait elemző cikkében.

Kis János az Indexnek fontos körülménynek nevezte, hogy a bíróság a Magyar Gárda Egyesületet azon tevékenységek (pl. a tatárszentgyörgyi felvonulás) miatt oszlatta fel, amelyek az azonos nevű félkatonai testülethez köthetők. Vagyis – véli Kis – a gárda a jövőben nem hivatkozhat arra, hogy a bírói döntés csak az egyesületet érinti. A félelemkeltő masírozás, a gyűlöletre uszítás a Magyar Köztársaságban tilos, akár egy egyesület áll mögötte, akár egy informális "mozgalom".

Az ítélet csökkentheti a rendőrség bizonytalankodását. Megerősíti, hogy az etnikai uszítás és a rendteremtéssel való fenyegetőzés jogellenes - állítja Kis. A hatóság szerinte ezért akkor jár el helyesen, ha megtagadja az etnikailag megosztott településekre bejelentett masírozások tudomásul vételét, a bejelentés nélkül vagy tiltás ellenére megtartott rendezvényeket pedig feloszlatja.

Az ítélet jelentősége, hogy kimondta: nem lehet a gyülekezési vagy a véleménynyilvánítás alkotmányos jogának paravánja mögé bújni, ha megfélemlítő szándékkal egy kisebbség ellen fel akarnak lépni – nyilatkozta az MR1 Kossuth rádiónak Draskovics Tibor. Arra a rendészeti miniszter sem tudott konkrét választ adni, hogyan lehet fellépni egy mozgalom ellen, ha az törvényellenes magatartást tanúsít. Mint mondta, a félelemkeltés és megkülönböztetés ellen fel lehet törvényesen lépni, és a társadalom, a jogállam meg fogja találni ezt a módot.

Ha jogerősen is feloszlatják a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet, a mozgalom fontos hátországát veszíti el, az egyesületnek ugyanis volt számlaszáma, ahova a támogatások érkeztek. Ha a mozgalomnak nincs jogi személyisége, különösen éles kérdéssé válik a gazdálkodás megszervezése.

A Magyar Gárda (mozgalom) honlapján szerepel is, hogy megoldást kell találni erre a problémára: „Szükség van jól gazdálkodó, őszinte, tisztakezű gárdistákra akik a rendszert működtetik. Csak ez lehet a hatékony működés záloga, és csak ez biztosítja, hogy az elszámoltatásnál a becsületesség és tisztaság ne szenvedjen csorbát.” A kérdés már csak az, hogy egy nem létező szervezet nevében ki és milyen alapon kezdeményezhet majd elszámolást.



  • Vennék
  • Hírek