Mit is rontott el egy óvónő?

A foglalkoztatottság szinten tartása csak akkor képzelhető el, ha egyelőre nem lesz béremelés. Egy olyan bérmegállapodás kell, amely szinten tartást javasol, de ettől az egyes cégek eltérhetnek. Az év közepén újra lehet tárgyalni a béremelés kérdéséről - fogalmazott Futó Péter, akinek tetszik, hogy az uniós pénzek egyharmadát a vállalkozások kapják, de szerinte ezt a folyamatot nagyon fel kell gyorsítani. Az euróbevezetés nagyon fontos, legalább az ERM-II-höz csatlakozásra kellene céldátum.

A legfontosabb a jelenlegi helyzetben a stabilitás, ehhez azonban meg kell állapodni a bérekről, mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Ezt a megállapodást nem könnyíti meg a minimálbér vagy a korkedvezmény támadása, mert ez irritálja a dolgozókat. Elutasítják az országos bérajánlás elleni munkáltatói javaslatot, nem értik, miért kellene félévet várni, és visszamenőleges hatállyal megállapodni. A bizonytalanságot, a kiszámíthatatlanságot, a bizalomvesztést nem lehet újabb bizonytalansággal tetézni, mondta.

A KDNP-t megjelenítő Latorcai János Borsikot citálva arra jutott, hogy a bizalomvesztést nem lehet újabb bizalmatlansággal tetézni. Márpedig a kormány szerinte nem ismerte fel az utóbbi másfél év viharjelzéseit, így nem is tudott konszenzusos kiutat találni a helyzetből. Más országokban, példálózott Latorcai, a kormány most bankokat is hajlandó államosítani, és az állami tartalékokat a kis- és középválalakozások megtartása érdekében nyomják ki. De Magyarországon nincs ilyen válságkezelési terv, korrekt helyzetértékelés is ma hangzott el először.

Ami a megoldást illeti, a KDNP szerint meg kell adóztatni a nagy vagyonokat, át kell szabni az áfa-kulcsokat (a luxuscikkeké például legyen 25 százalék), megálljt kell parancsolni az adóságállomány növelésének, illetve kell egy, a gazdaság kifehérítését és a vállalkozásokat életben tartó adó- és járulékcsökkenés. Azt, magyarázta Latorcai, hogy a vállakozások adót kerüljenek, nem lehet szimpla szigorral megoldani, hiszen hála a kormány politikájának, ha a cégek mindent befizetnének, akkor jól meg is fulladnának. Ellenben Latorcai sem mellőzné a szigort, az adókedvezményeket megkurtítva hozna be a költségvetésbe milliárdokat. Az adóterhek lefaragását pedig a havi 700 ezernél többet keresőktő beszedendő extrasarccal, illetve a gyermektelenek intenzívebb megadóztatásával kompenzálná.

Az utóbbi évek haszonélvezői egyébként Latorcai szerint a bankok voltak, úgyhogy válság idején tessék rájuk jó sok anyagi terhet rakni.

Senkinek ne legyen illúziója, a csőd bármikor bekövetkezhet, mondta Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke, aki utalt arra, hogy még mindig nem tudnak túl nyíltan beszélni a helyzet súlyosságáról, mert akkor bekövetkezik a katasztrófa. Magyarország alapvető hibája az, hogy torzszülött, torzszülött a mostani foglalkoztatási konstrukciója. Elsődlegesen a termelő ágazatokat kell fejleszteni, ehhez társulhat addicionálisan a turizmus. Legalább egymillió embernek kell a termelésben dolgoznia.

Strukturális reformok kellenek, az önkormányzati rendszer átalakításában például hatalmas tartalékok vannak a megyerendszerben. Ez még a vármegyék idején alakult ki, de mára meghaladott. Egy-egy reform viszont nem elég, átfogó, összehangolt reformsorozat kell, mondta Demján.

Fekete István, a Joint Venture Szövetségtől arra emlékezett, hogy amit Bajnai mondott arról a szövetség évek óta beszél. Majd Fekete a tagságtól (nagyvállalatoktól a kis- és középvállalkozásokig mindenkit tömörít) kapott javaslatokat ismerteti. Szerinte az országot legyengült immunrendszerrel kapta el a válság, de azért van kiút. Az 1400 milliárdos programot főleg export és termelő tevékenységre kell fordítani, így pezsdítve fel a gazdaságot. Vissza kell szorítani a feketegazdaságot, így értelmezve újra a közteherviselést. Fekete úgy látta, hogy erősíteni kellene a jogbiztonságot is, de legalábbis hatékonyabbá tenni az ítélkezési rendszert, hogy az ügyek ne pangjanak évekig. És persze irgalmatlan erővel kell az exportra koncentrálni, új piacokat kell felfedezni, irány Oroszország, Latin-Amerika, Afrika. A kormány pedig hozzon létre egy társaságot, amely segíti e piacokon a magyar tőke érvényesülését.

Herényi Károly abban bízott, hogy a nemzeti csúccsal ellentétben a gazdasági csúcson több lesz a konkrétum, nem csak a sérelmeket sorolja mindenki. Annál is inkább, mivel a csődöt elkerülte Magyarország, de jöhetnek újabbak, és az IMF-hitel nem garantálja a helyzet végleges megoldását. Szemben az euró mihamarabbi bevezetésével, hiszen a forintalapú Magyarország nincs felkészülve az ilyen válságokra, illetve az Uniónak is bitang sokba kerül a magyar krízis orvosolása.

Herényi szerint némi politikai béke kellene, hiszen a kormány ötpárti felhatalmazás nélkül nem mehet Brüszelbe. Az MDF minimálprogramja az ERM2-zónába való mihamarabbi belépés. A második verzió, miszerint meg kellene határozni végre az euró bevezetésének konkrét időpontját, ez bizony erősítené a forint iránti bizalmat. A harmadik szcenárió igen merész, azonnali euróbevezetés, 2-3 éves költségvetésssel garantálva, hogy nagyon hamar adottá válnának az uniós deviza befogadásához kellő feltételek.

Az MDF továbbra is kitart az élőmunka terheinek csökkentése mellett, illetve a 18 százalékos kulccsal adózó jelenlegi alsó sávot 2,2 millió forintosra bővítené az ellenzéki párt. Herényi Károly okfejtése szerint így hiába fagyasztják be a béreket, a lakosság mégis érzékel valami pluszbevételt. Ennek 130 milliárdos költségét az áfa 2 százalékos emeléséből finanszíroznák, ugyanis ez az intézkedés mintegy 140 milliárd forint pluszt hozna be, és az áfanövelés nem is bír inflációgerjesztő hatással, legalábbis Herényi szerint.

Nemsokára folytatódik a gazdasági csúcs.

Folytatódik a gazdasági csúcs.

Gúr Nándor a foglalkoztatási bizottság szocialista elnökének homlokterében az van, hogy minél több ember éljen tisztes jövedelemből. Ám ha a politikus szerint a kormány meg is valósítja jelzett intézkedéseit, sok biztonsági elem épül be a rendszerbe, és őrizni fogják a munkahelyeket. Amelyekből egyre több van, hiába 57 százalékos az aktív korúak foglalkoztatási rátája.

De azért azt el kell érni, hogy a kis- és középvállalkozások a piacszűkülése esetén se kényszerüljenek elbocsátásokra. Ez többek között azzal érhető el, hogy a regionális fejlesztési szinteken nyomatni kell a szubszidiaritás elvét, azaz a helyi szinteken döntsék el, melyik vállalkozás érdemes valóban támogatásra. Gúr szerint egyébként célszerű lenne elvetni az alkalmi munkavállalást, rendezett munkaügyi kapcsolatokat kell teremteni (azaz csak azért ha egy vállalkozás hibát vét egy embere alkalmazása során, nem szabad kizárni a pályázatokból).

"Magyarország azért ilyen sérülékeny, mert a politikában és a gazdaságban velünk maradt a szocializmus" - mondta Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője. Versenyképtelen egészségügy, pazarló önkormányzati rendszer, több száz pocsékul gazdálkodó közhivatal, az adófizetőket ellenségnek tekintő adóhivatal, kamu minimálbéresek és rokkantak milliói - sorolta a politikus.

A liberálisok vitairatot készítettek, hogy a recessziót kezelni tudja az ország, mondta Kóka. A legfontosabbnak az alábbiakat nevezte: olcsó és elérhető hitel, forintkamat-csökktenés, az euró lehető leghamarabbi bevezetése, a bürokrácia kihajítása az ablakon, valamint adócsökkentés. Kóka szerint a pénzügyi válságra jól reagált a kormány, a reálgazdasági krízis kezelésére azonban kísérletet sem látunk, említette Kóka, ismét példálózva az Index Elbocsátásszámlálójával, amelyben a kirúgottak száma egy hét alatt háromszorosára nőtt.

Az árfolyamkockázatok kivédésére a lehető legkorábban, 2012-ben be kell vezetni az eurót, mondta Kóka. A liberálisok szerint az adóreformon belül fontos az egyszerűsítés, a kedvezmények szűkítése, élőmunkát terhelő adók csökkentése, de az áfa növelése nélkül, annak ugyanis inflációs kockázata van, ami káros. Az szja-sávhatárt emelni kell, ennek forrása egyebek mellett a jóléti támogatások rászorultság-alapúra változtatása kellene.

A kormány néhány héten belüli beavatkozást tervez, de erre nincs idő, a kisvállalkozásoknak talán csak napjaik, óráik vannak, mondta Kóka. Ezért azonnal létre kell hozni egy 100 milliárd forintos alapot, amelyből az IMF-kamatszinthez hasonló feltételekkel, picit magasabb kamattal juthatnak forráshoz a kis cégek.

Kóka azt javasolja, hogy ha egy közhivatal határidőn belül nem válaszol egy ügyfél levelére, akkor a levélben foglalt kérést elfogadottnak tekintsék.

A kereszténydemokrata Molnár Béla szerint Bajnai megoldási víziója nem tudott elszakadni a pénzközpontúságtól, nem véletlen, hogy a miniszter első pontja a pénzhiány enyhítése volt, és csak ötödjére jött a foglalkoztatásbővítés. Azaz semmi másról nem szól a program, mint hogy a kormány segítő kezet nyújtson a külföldi bankoknak, pedig a magyar kabinetnek csak az OTP-re és a takarékszövetkezetre kell koncentrálni.

Ráadásul a KDNP-s honatya szerint a hitelgarancia semmire sem megoldás, a kis- és középvállalkozások 80 százaléka eddig sem volt hitelképes, azaz a kormány jobban tenné, ha a piacbővítésre koncentrálna, így biztosítva a munkahelyek megtartását, illetve az új alkalmazottak felvételét. És mivel e vállalkozások zöme a hazai piacon tevékenykedik, nem csak az exportra kell koncentrálni, magyarázta Molnár, hanem a belső fogyasztást kell felpörgetni, hogy prosperáljanak a kicsik és a közepesek. Most ugyanis olyan a helyzet, ha a nagyokat támogatják, mintha a csónakba ülőknek dobnának mentőövet, nem a fuldoklóknak.

Szanyi Tibor szocialista politikus reméli, hogy a teremben ülők többsége tudja, hogy mi történik a világban. Szerinte többen könnyű nyári slágereket tettek fel. Kétszer ad, aki gyorsan ad, mondta, azt sürgetve, hogy gyorsan segítsenek a bajba kerülteknek. Azt javasolta, hogy óvatosan bánjanak a hatósági pallossal az építőiparban. Arról is beszélt, hogy nagy veszély fenyegeti a cigányságot, mert általában őket küldik el először a munkahelyekről.

Szanyi arra is javaslatot tette, hogy megtakarításközpontú gazdaságpolitikát folytassanak, és az energiahatékonyságba is fektessenek be.

A konjunktúraélénkítést régóta sürgetik a kamarák, már akkor elmondták, amikor megjelent a konvergenciaprogram, mondta Parragh László, a kereskedelmi- és iparkamara elnöke. Örül annak, hogy átcsoportosítják az uniós pénzeket. A kormány javaslatcsomagját támogatják, mert az van benne, amit az MKIK már régóta szorgalmaz.

Nem azért vannak bajaink, mert a világgazdasági válság ránk tört. Azért van baj, mert a gazdaság körüli struktúrák nincsenek rendben, egyszerre pazarlóak és pénzhiányosak - mondta Parragh. Szerinte amikor arról beszélünk, hogy a válság terheit egy 60 ezer forintos keresetű óvónő viseli a vállán, akkor beszélhetünk arról, hogy igen, inkább végig kellene vinni egy nyugdíj-, egy adó- vagy egy egészségügyi reformot. Ehhez több államférfi és kevesebb politikus kell a döntésekben, vélekedik Parragh.

Az MSZP arca itt Gyurcsány Ferenc volt, elnöki minőségében megállapította, hogy a munkavállalók szerint a kormány válságkezelő programja jó irányba keresi az utat, márpedig a gazdaság képviselőinek véleményét el kell fogadni. A helyzet politikai tanúsága pedig az, hogy a nyilvánosság előtt mindenki a régi lemezeit játssza le, és azt állítják az ellenzékiek, hogy a gazdasági válság hátterében politikai válság húzódik meg. És Gyurcsány szerint azért szónokolnak így, mert az utóbbi 10 évben bősz politikai ellenségképzés indult el, amiből a politikusok úgy kívántak menekülni, hogy a népnek populáris ígérteket tettek. Azaz aki le akar számolni a gazdasági népszerűség-hajhászással, annak a politikai ellenségképzéssel kell leszámolni. És ahhoz kell igazi bátorság, hogy mindenki önkritikusan felvállalja a hibáit.

A miniszterelnök pedig be is vállalta, hogy ő és a balos tábor hibázott, amikor 2002 és 2006 között osztogatott a népnek. De a magyar válságban nem feltétlenül releváns a politikai hibák keresése, hisz a csak pici hiánnyal küzdő cseh állam papírjait se veszi a kutya sem, úgyhogy itt tényleg nem nemzetre szabott problémáról van szó.

Az MSZP elnöke azért örömöt is talált az ürömben, mert szerinte lelkesítő a Futó Péter említette reformszövetség, így talán kialakul az a társadalmi támogatás, ami lehetővé tesz egy második reformhullámot a ciklus hátralévő részében. Persze, hangsúlyozta a miniszterelnök, ehhez egység kell, úgyhogy az ellenzék tegye már el a régi lemezeit.

A kereskedelem gondjai azonnali intézkedést igényelnek. Nemcsak a kereskedőké, hanem a beszállító vállalkozásoké is, mondta Feiner Péter, Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, aki szerint támogatni kell a hosszú távú beszállítói kapcsolatok kialakítását. Csökkenteni kell az élőmunka közterheit, ennek fedezetét meg lehet teremteni a feketegazdaságból, példa erre a józsefvárosi piac felszámolása.