Mit is rontott el egy óvónő?

Pataky Péter nem reagált az elhangzottakra, a kormányzati program megvalósításakor leselkedő veszélyekről beszélt inkább. Arról, hogy munkahelyőrzés, -teremtés nélkül nem megy előre az ország. Az ehhez adandó támogatást viszont nagyon hatékonyan kell szabályozni, különben feleslegesen pocsékolják el a pénzt. Továbbá, mondta a Magyar Szakszervezetek Országos szövetségének új elnöke, életveszélyes leértékelni a magyar munkát, csapda lenne a bérek lefaragása, ugyanis normális keresetek nélkül nem lehet piacot megtartani, illetve bővíteni. Ennek keretében végre külön kellene választani a valóban minimálbérből élőket, és azokat, akik csak a minimálbér után fizetnek járulékot. A munkavállalók terheit pedig csökkenteni kellene, épp ezért át kéne nézni a magyar adórendszert, mert abban nem megfelelő a munkajövedelmeket terhelő adók, illetve a fogyasztási, a tőketípusú és vagyoni adók aránya.

1968-ban Magyarország elhatározta, hogy reformba kezd, de az első olajárrobbanás ürügyén egy baloldali puccsal félretették az ezt támogató politikusokat - kezdett múltidézésbe a leggazdagabb parlamenti képviselő, az MSZP-s Kapolyi László. Felidézte, hogy a nyolcvanas évek elején hetente kellett gazdasági terveket készíteni, majd a rendszerváltáskor azért előztük meg térségbeli versenytársainkat, mert három szektorra termelő piacunk volt.

A magyar mezőgazdaság újraszervezésével, valamint az ipar meglévő értékeinek felhasználásával meg lehet teremteni a kormányzati válságkezelő program gazdasági alapjait, mondta Kapolyi László. A politikus szerint nem kritizálni kell a kormányt, hanem nagyrabecsülni, ahogy kezelte és megoldotta a problémát, és rövid időn belül nyugvópontra hozta a helyzetet.

Lakos Imre fejében az a gondolat forgott, hogy mi a gazdasági csúcs műfaja, de nem igazán találta meg a megoldást. Abban marat magával, hogy egy beszélgetés, amely egy hatékony cselekvéssorozatot indukál. Úgyhogy, mondta a szabad demokrata honatya, tessék olyan törvényeket gründolni és elfogadni, amelyek az itt lehangzott konstruktív szándékot tükrözik. Mert az a baj, hogy egy-egy ilyen csúcs után mindenki megnyugszik, hogy akkor most százalékosan csökkent a válság problémája. Márpedig a nagy ijedtség kell, hogy ne kenjék el a reformokat a politikusok, mint eddig.

Az egészségügyi reformban, a korrupció visszaszorítására érdemi lépéseket kell tenni - fogalmazott Bienerth Gusztáv, az AmCham Hungary elnöke. Az amerikai kamara vezetője szerint ezek évek óta elvárások, de nem történt semmi. Ma már sajnos eredménynek kell tekinteni azt, hogy a pénzügyi válságot a kormány és a jegybank rövid távon jól kezelte. Válság van, válságkezelés kell, világos és tiszta beszéd, határozott és egyértelmű tettek. A Bajnai-program akkor támogatható, ha együtt teszik meg az abban szereplő lépéseket, mondta Bienerth.

Nincs realitása évi több ezer milliárd forintos többletbevételt várni a feketegazdaság kifehérítéséből - mondta Veres János a tanácskozáson elhangzott felvetésekre. Az eurócsatlakozásról azt mondta: céljuk, hogy Magyarország 2009-ben teljesítse az ERM-II csatlakozás feltételeit. A kormány próbálkozott Brüsszelben, hogy megváltoztathatóak-e az euróbevezetés feltételei, de nem, így a maastrichti elvárásoknak meg kell felelni. Az IMF-hitel kapcsán azt mondta: a likviditás fenntartása ma a világon mindenhol nagyon fontos, az nem a bankokról szól, hanem arról, hogy megfelelő mennyiségű pénz legyen a gazdaságban, és az mozogjon a szereplők között.

Varga László tisztában volt azzal, hogy a tartósnak ígérkező gazdasági válság mindenkitől más megközelítést igényel, de fogjanak már össze a politikai, gazdasági és társadalmi erők. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke azonban nem tapasztalta az összefogást. Amúgy Varga számára értelmezhetetlen az a miniszterelnöki felvetés, hogy mindenkinek fel kell vetnie a kérdést: mit rontottam én el. Mert mit is rontott el egy óvónő, egy orvos, egy köztisztviselő, akinek évek óta egyre nagyobbak a terhei, most pedig nettó jövedelemvesztést ígérnek neki. A romló oktatási rendszert, a jogalkotás anomáliáit, a gyengülő közigazgatás hibáit nem lehet áttolni a munkavállalókra.

A reformokra hosszú távon van szűkség, de rövid távon meg kell oldani a gazdasági recesszió jelentette súlyos problémát, mondta Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke. Szerinte nem lehet a kereseteket csökkenteni, inkább a bérek növelésével kell a vásárlói keresletet növelni, hogy az emberek vásárolni tudjanak, így a vállalkozásoknak érdemes legyen fejleszteniük.

Takács János a Magyar Európai Üzleti Tanács nevében egyetértett Bajnai miniszter felvetéseivel, legyen szó az euró bevezetéséről, a maastrichti kritériumok teljesítéséről, a kis- és középvállalkozásokról. Persze Takács szerint nemcsak a kicsiket, de a mamutcégeket is segíteni kell, de emellett legalább olyan fontos, hogy legyen egy vízió, amihez egy pozitív, megoldás-orientált kommunikáció társul.

Tokár István szerint „lúba se jó, ha mindig hátranéz”, de ő mégis visszatekintett, s a Magyar Iparszövetség részértől úgy ítélte meg, hogy a kormány sikerrel hárította az államcsődöt, megakadályozta a pánikot, és még bizalmat is ébresztett a népben, hogy képes kezelni a válságot. Az meg botorság, amikor egyesek arról beszélnek, hogy egy nyersanyagszegény ország a belső piacát élénkítve, s az exportot visszafogva akar túlélni. Azért a kormánynak is akad tennivalója, gyorsban kellene menteni az építőipart, például úgy, hogy az állami beruházásokat felpörgetik.

Egyetértenek azzal, hogy sürgősen kellett kezelni a pénzügyi válságot, de a kisvállalkozásokét is sürgősen kellene, mondta a mikrovállalkozókat képviselő IPOSZ-elnök, Szűcs György. Jónak mondta a mikrohitel-programot, de szeretnék az önrészt csökkenteni tíz százalékra, ami megduplázná az ezt igénylő cégek kapacitásait. Azok a cégek, amelyek beruházásra vettek fel hitelt, de eltűnik a piacuk, kapjanak újabb forgóeszköz-hitelt, hogy tudjanak váltani új piacokra. Beruházni és foglalkoztatni nem lehet szociális alapon, fontos lenne, hogy a beszerző-értékesítő export-import szervezetekhez a vállalkozói képviseletek, szövetségek is csatlakozhassanak.

Forgács Barna megnyugodott, hogy ugyan a gazda tőkepótló hitelei lassan leketyegnek, de akkor ezek pótlására lesz pénz. A Magyar Agrárkamara elnöke azt kérte a kormánytól, intézze el az EU-nál, hogy a környezetvédelemmel és állattenyésztéssel kapcsolatos, már elnyert, 2010-ig teljesítendő uniós pályázatok teljesítési határidejét tolják ki 2013-ig. Ja, és ha lehet, Bajnai nyesse vissza a hivatali túlterjeszkedést, mert mégis lehetetlen állapot, hogy egy trágyásgödör kialakításhoz 15 hatósági engedély kell.

"A válságnak egy hozadéka mindenképpen lehet: talán a legjobbat hozza ki belőlünk" - mondta a tanácskozást összefoglaló Bajnai Gordon. A gazdasági miniszter elismerte: valóban nem ápolónőknek, óvónőknek, tűzoltóknak kell feltenni a kérdést, hogy mit rontottak el, hanem azoknak, akik az elmúlt 18 évben a közfelelősséget viselték. Megnyugtatónak nevezte, hogy a csúcs résztvevői egy irányba akarnak menni, és minél gyorsabban.

Egyetértés van abban, hogy pénz kell a gazdaságnak, összegezett Bajnai. A gazdaság a társadalom motorja, és ennek a motornak a pénz a kenőolaja. Ha pénz nincs, besül a motor, mondta a miniszter. Szerinte nem igaz, amit Kóka mondott, hogy a kormány semmit nem tesz a recesszió ellen, példaként említve az október 2-án bejelentett, mára 1000 milliárdosra növelt kkv-csomagot.

Nagyon sok olyan javaslat hangzott el, amiben meg tudunk egyezni, mondta a miniszter, ilyennek nevezte például a mezőgazdaság élénkítésére, a megújuló energiák hasznosítására vagy a lakásprogramra vonatkozó elképzeléseket. A kormány dolgozik azon, hogy megszüntesse a tűrhetetlen mértékű lánctartozásokat. Erről egyeztetnének az ezeket felvető Matolcsy Györggyel.

A munkahelyteremtés kérdése okozza a legnagyobb feszültséget. Most azért küzdünk, hogy meg tudjuk tartani a munkahelyeket, ez a kérdés, nem az, hogy mennyivel nő a reálbér, mondta Bajnai Gordon. De igaz, hogy az ország stabilitásának része a bérmegállapodás, ismerte el a miniszter. Bajnai szerint fontos az átképzési program hatékonyságának javítása, amit a szakszervezetek mondtak, valamint az alacsony képzettségűek foglalkoztatása.

A nagy átfogó szerkezeti reformokról azonnal meg kell állapodni, mert később el fog fogyni belőlünk a svung, mondta a miniszter. Az euróról most kellene megállapodni, mert ez stabilizálólag hatna Magyarország helyzetére. A korrupció ügye nagyon fontos, de ennek első lépése a pártfinanszírozás átalakítása, a közhivatali, állami, önkormányzati korrupció megszüntetése, ami mindannyiunk felelőssége, fogalmazott Bajnai. Az egyik legfontosabb és legérdekesebb kezdeményezésnek a vállalkozók által elindított reformszövetség létrehozását nevezte.

Az ülést vezető Podolák György megállapította, hogy az általa elnökölt gazdasági bizottság remek kereteket teremtett a gazdasági csúcshoz. Már csak azért is, mert a nemzet ügyeiről az ország házában kell disputálni. És Podolák meglepődve konstatálta, hogy a parlamenti képviselők, akkor is ilyen fegyelmezetten végigülnek egy négyórás tanácskozást, amikor nem is kötelező. Úgyhogy a grémium elnöke szeretne még több ilyen csúcsot, mondjuk félévente, illetve arra kérte a gazdasági bizottságot, hogy Bajnaival együtt hadd mazsolázza ki a megbeszélés 3-5 legfontosabb kérdését, amit majd be lehet vinni az Országgyűlés elé.

A gazdasági csúcs ezzel befejeződött. Mindenki elment ebédelni. Jó étvágyat kívánunk!

Egyértelműen sikeresnek nevezte a gazdasági csúcsot Bajnai Gordon gazdasági miniszter. A tárcavezető szerint a kormány átfogó támogatást kapott a gazdasági válság kezeléséhez szükséges lépések elvégzéséhez.Bajnai Gordon hangsúlyozta: a kormánynak most az a feladata, hogy a létrejött szélesebb támogatás mentén gyors lépésekkel stabilizálja a gazdaságot. A gazdasági miniszter leszögezte: az általa bejelentett hat pontos csomag sok lépéséhez nem szükséges parlamenti döntés. Így például a vállalkozásoknak nyújtandó 1400 milliárd forintos uniós forrás-átcsoportosításhoz csak az Európai Unióval kell egyeztetni, de a magyar Országgyűlésnek nincs döntési kötelezettsége. Ugyanígy a piacteremtő támogatások és a munkahelyteremtő és -megőrző források elkülönítéséhez sem szükséges a parlament döntése. Ezeket a kormány saját hatáskörben el tudja indítani. (FH)